láb (lat. pes): 1. végtag. Részei: lábfej, boka, alsó és felső →lábszár, →térd. - A Szentírásban a ~ a hatalom jelképe (Zsolt 36,12): a győztes a legyőzött nyakára lép (Józs 10,24; vö. Zsolt 110,1; Mt 22,44; Mk 12,36; Lk 20,43; ApCsel 2,35; Zsid 1,13; 10,13); ugyanígy valakinek a ~a alá vetni valamit v. valakit (Zsolt 8,7; 1Kor 15,25-27; Ef 1,22; Zsid 2,8; vö. Róm 16,20; →zsámoly) a. m. 'alávetni a hatalmának'. Az alattvaló ura ~a elé veti magát (= leborul előtte) (Mt 18,29; Mk 5,22; 7,25; Lk 8,41; 17,16; Jn 11,32; ApCsel 5,10; 10,25; Jel 1,17; 19,10) és megcsókolja ~át (Iz 49,23; Zsolt 2,12). - Az ÚSz-ben új kifejezés valakinek a ~ához ülni; ez a tanítvány és mestere közti viszonyra utal (Lk 8,35; 10,39; ApCsel 22,3). - A lábbeli nélküliség (mezítláb) jele a →tiszteletnek (Mózest fölszólította az Úr az →égő csipkebokorból: „tedd le a sarudat!” Kiv 3,5; vö. Józs 5,15); a →gyásznak (2Sám 15,30; Ez 24,17.23) v. a →bűnbánatnak (Iz 20,2); az alázatnak (ezért remeték, szerzetesek attrib-a: →saru). Pápák könyörgő v. hálaadó körmenetben mezít~ mentek: 1379: húsvét 5. vasárnapján VI. Orbán p. hálaadó körmenetben tért vissza a S. Maria in Trastevere-tp-ból a Szt Péter-baz-ba, s ő maga mezít~ ment a körmenetben (az Angyalvár visszakerült a pápa tulajdonába). Ez utoljára 600 évvel azelőtt fordult elő, és IX. Pius p. ismételte meg 1846-ban. - Ikgr. A kk. műv-ben Istent, az angyalokat és az apostolokat mezít~ ábrázolták. Keresztbetett ~ a heraldikában a keresztes lovag ismertető jegye. Krisztus tanítványainak ~ával foglalatoskodik az →utolsó vacsora →lábmosás-jelenetében. Krisztus ~át mossa Mária Magdolna. - Szt Jakab vt. (†421) (darabonként vágták le tagjait), a ~seb Szt Rókus attrib-a. - 2. görög-római előzményű hosszmérték. 1266: említik először m-ul. Ált. mérték. 16 ujj, azaz 18,9-33,6 cm, gyakrabban 31,6 cm. 14 alegysége közül a bécsi ~ 31,6 cm, a királyi ~ 31,26 cm, a pozsonyi ~ 31,6 cm. V.J-B.I.

Lipffert 1976:124. - Bogdán 1978. - BL:1089. - Bogdán 1990.

Láb, v. Pozsony vm. (Láb, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. stomfai esp. ker-ében. - 1332: már létezett. Tp-át Mindenszentek tit-ra sztelték, a mait 1722: építették. Kegyura 1880: Károlyi Alajos gr. Anyakönyvei 1730-tól. Anyanyelve 1880: szl. **

Némethy 1894:147. - Pozsony vm. 1895:83. - Gerecze II:660. - Schem. Strig. 1917:191.