Mara (héb. 'keserű'): Sur pusztájának része (Kiv 15,23). - A Szám 33,8 szerint Izr. fiai a →pusztai vándorlás során a Sás-tengeren átkelve először itt táboroztak le Egyiptomtól 3 napi járásnyira, egy forrásnál. A forrás vize azonban keserű volt. Mózes beledobott egy fadarabot, és a vizet ihatóvá tette (Kiv 15,22-25). **
BL:1156.
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.