🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Miklósfalva
következő 🡲

Miklósfalva   →Zólyommiklós

Miklósfalva, Miclăușești (1420), Miclosceno (1770), Miklauscheny (1792), Miclausen (1851), Miklosceni-Miklosscheni (1855), Micloscenum (1875), Miclăușeni (1900) (Miclăușeni, Iași [Jászvásár] m., Moldva, Ro.): 1. falu Románvásár (Roman) és Szépváros (Tg. Frumos) között, a Szeret bal oldalán, a Boca -patak mentén →Butea községben. Vsz. a 14. sz: keletkezett, a 19. sz. elejétől az Al. Sturza család birtoka. A nyelvészek szerint lakossága csángó, a 1850 u. r.k. lakosságának többsége a szomszédban keletkezett Buteába rajzott.épített Buteába települt. - Összlakossága: 1800: 1321, 1851: 937, 1890: 706, 1930 (Buteával együtt): 1853, 1992: 555. Nemzetiségüket jelzi, hogy 1851: az egyh. hivatalos nyelve oláh és magyar, de csángó lakosának többsége már nem tudott m-ul. - Vallás: r.k.: 1761: 171, 1770-es évek: 350, (a továbbiakban az újonnan keletkezett Buteával együtt): 1842: 671, 1857: 972, 1899: 1403, 1930: 1802. 1992 (Butea nélkül): 10 r.k., 545 g.kel., 2001: 27 r.k. - 2. filia. A 18. sz-tól Domafalva (Răchiteni), 1838: Halasfalva (? Gegő), 1842: Domafalva, 1857: Acélfalva, 1902: Domafalva, 1957-től: Butea filiája. Tp-a nem volt. Egyh. statisztikája a 19. sz. közepétől az 1930-as évekig összefonódik a belőle kivált, s már 1850: pléb. rangot kapott Butea adataival. H.P.

Gegő 1838:45. - Jerney 1851:197. - Kovács 1868:49. - Domokos 1979:1384.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.