Palestrina, Praenestre: püspöki székhely Itáliában. - A 4. sz: alapították. Suburbicarius ppség. - 418 km²-en 2004: 88.000 l, 87.000 h, 49 pb, 46 ep, 36 szp, 42 sz, 179 szn, 8 ni-e volt. - Pp-e volt 1252: Báncha István. **

AP 2004:490.

Palestrina (családi neve Pierluigi), Giovanni da (Palestrina, Itália, 1525 k.-Róma, 1594. febr. 2.): zeneszerző. - 1537 k. Rómában a S. Maria Maggiore-baz. fiúkórusának tagja, orgonálni tanult. 1544: Palestrinában a San Agapitus-tp. orgonistája és karnagya. 1551: Rómában a Szt Péter-baz-ban a Capella Giulia karnagya. Megnősült. 1554: jelentek meg első miséi, melyeket III. Gyula p-nak ajánlott. 1555. I. 13: a →Pápai Kórus énekese, IV. Pál p. VII. 30: nős volta miatt elbocsátotta, de X. 1: a lateráni baz., 1561. III: a S. Maria Maggiore-baz. karnagya. 1566: a jezsuita Collegium Romanum zenetanára, 1567: Ippolito d'Este bíb. udvari karmestere Tivoliban és Rómában. 1571-től haláláig G. →Animuccia utóda a Szt Péter-baz. karnagyi állásában. Közrem. a Graduale 1577: kezdődött revíziójában, melyet XIII. Gergely p. 1578/79: leállított. 1586: kinevezték a Pápai Kórus zeneszerzőjévé. Vsz. jelentős ped. tevékenységet folytatott, de tanítványai közül név szerint csak A. Stabile, A Dragoni, F. Suriano és R. da Siena ismert. Műveivel részt vett Néri Szt Fülöp →oratóriumának kibontakozásában, aki gyóntatója volt, az ő karjaiban halt meg. A róm. Szt Péter-baz-ban temették el. - 93 misét, 327 motettát, 78 himnuszt, 68 offertóriumot, 19 antifónát, 7 szekvenciát, lamentációkat, litániákat, zsoltárokat kantikumokat, madrigálokat, canzonékat és néhány orgonadarabot írt. Műveinek összkiadása 33 köt-ben jelent meg. Zeneszerzői stílusa (~-stílus), mely 5 évszázad zenei eredményeit foglalta össze, mintaképpé vált, egyházzenei rendeletek és pápai megnyilatkozások gyakorta ajánlották az Egyh. figyelmébe a greg. ének mellett. **

KL III:480. - LThK VIII:3. - Brockhaus III:65.