🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > pók
következő 🡲

pók (lat. Aranea): a rágó- vagy ollóscsápú ízeltlábúak osztályához tartozó, kerekded testű, 4 pár lábú, zsákmányát általában hálóval fogó gerinctelen állat. - Áldozatait méreggel öli meg, kiszívja életnedvüket. A ~háló a ravaszságot, az ördög démoni hatalmát testesíti meg, mely megtörik a szentek erején. A bírvágyból és hiúságból végrehajtott tettek hiábavalóságának jelképe. A Péld 30,28 alapján Szt Ambrus a mértéktelenséget ahhoz az értelmetlen fáradozáshoz hasonlította, mellyel a ~ szüntelenül megsérülő hálóját javítgatja. Iz 59,5: ~hálót szőnek a gonoszok. Más értelmezésben a ~ a fösvénységet, könnyen szakadó hálója az emberi gyengeséget, esendőséget és mulandóságot jelenti. - A kk. képeken a bűnös vágy jelképe, mert azt tartották róla, hogy mindenből mérget szív. A →keresztes pók azonban pozitív jelkép. **

Lipffert 1976:43. - Sachs 1980:189. (s.v. rovarok) - KML 1986:268.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.