🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > R > refaiták
következő 🡲

refaiták: 1. legendás nemzetség, a régi →óriások leszármazottai, akik Izrael fiai előtt Palesztinát (Ter 15,20; Józs 17,15; 2Sám 21,16-22; 1Krón 20,4-8) és a Jordánon túli ter-et (Ter 14,5; MTörv 2,10, 20; 3,11.13; Józs 12,4;13,12) lakták. - 2. az elhunytak árnyai (Iz 14,9; 26,14.19; Zsolt 88,11; Jób 26,5; Péld 2,18; 9,18; 21,16). R.É.

BL:1528.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.