refraktáriusok (fr. pretres réfractaires, 'ellenszegülő papok'): francia katolikus papok, akik megtagadták a →francia forradalom által megkövetelt esküt a polgári alkotmányra. - A forr. törvényhozás 1790. XI. 29: elrendelte, hogy minden egyh. személy a közhivatalnokokhoz hasonlóan köteles hűségesküt tenni a nemzetre, a törv-re (beleértve az egyh. polg. alkotmányát is) és a kir-ra. Az esküt csak 7 pp. és a plnosok kb. fele tette le, a többi az alkotmányt ellentétesnek tekintette a kánonjoggal. VI. Pius p. 1791. IV. 13: Caritas kezdetű bullájával elutasította az egyh. polg. alkotmányát. A fr. klérus ekkor az eskütevők (alkotmányos papság) és az eskütagadók (~) táborára szakadt. A ~at az áll. fölmentette hivataluktól, s új választást írt ki helyükre. A hívők nem értették, hogy papjaik miért nem misézhetnek, s idegenkedve fogadták az áll. intézkedéseket. Ez a ~at további tevékenységre bátorította, s a feszültség csökkentése végett az áll. engedélyezte működésüket olyan föltételekkel, mintha megtűrt vallást hirdetnének. Az átmeneti engedmény kiváltotta az alkotmányos papság nemtetszését. 1791 őszére fölerősödött az egyházellenesség, XI. 29: a ~at gyanússá nyilvánították, 1792. V. 27: deportálási rendeletet adtak ki ellenük, de ez csak a kirság bukása után, VIII. 26: lépett életbe. **