Schelling, Friedrich Wilhelm Joseph (Leonberg, Stuttgart m., 1775. jan. 27.-Bad Ragaz, 1854. aug. 20.): a →német idealizmus filozófusa. - Apja ev. lelkész volt. ~ Tübingenben tanult. 1798: Jenában, 1804: Würzburgban tanított. 1808: Münchenben a Képzőműv. Akad. titkára. 1810-20: Stuttgartban magánelőadásokat tartott, 1820: Erlangenben tanított. 1827: a bajor kir. ház tud. gyűjteményének ált. őre és a Bajor Tud. Akad. elnöke, Münchenben, 1841: Berlinben egy. tanár. - Berlinbe azért hívták, hogy „kiirtsa a hegeli panteizmus csíráját”. Fiatalkori írásaiban →Fichte hatása alatt állt, később önállósult, s az „objektív idealizmus” képviselője lett. Késői műveiben a természetmisztika és a kat. romantika is hatott rá. - Fichte szubjektív idealizmusával szemben, mely egyoldalúan az énből indult ki, ~ a nem énből indult el, ez a természetfilozófia. Az anyag szerinte nem egyéb, mint „kialudt szellem”. A természet létének feltételezése is csak annyiban előítélet, mint az éné. Az én-nem én kettősséget nem az azonosság, nem is a különbség, hanem az indifferencia előzi meg. A korábbi bölcseletet, Kanttól egészen a maga korai írásaiig „negatív” fil-nak nevezi, mert a tiszta ésszel, a megismerés a priori feltételével, nem pedig annak tartalmával foglalkozott. Ezzel szemben a „kései” ~ (1809-től kezdődően) „rendszere” pozitívnak nevezhető, mert a megismerés tartalmával foglalkozik. Ez vonatkozik ~ vallásfil-jára is, melynek mitologikus megközelítése azonban nem tekinthető szerencsésnek. - ~ berlini működése az ifjú Hegel-pártiak miatt (szerzői jog kérdése) botrányba fulladt és anakronisztikus volt, mert hallgatói között volt Engels, Bakunin, Lasalle és Kierkegaard is. ~ csalódottan hagyta el Berlint. - Kat. szerzők közül főként Hans Urs von Balthasar foglalkozott ~gel. - Művei m-ul: Bruno, avagy a dolgok isteni és természetes elvéről. Ford. Jaksa Margit. Bp., 1974. - A transzcendentális idealizmus rendszere. Ford. Endreffy Zoltán. Bp., 1983. - A művészet fil-ja. Ford. Révai Gábor. Bp., 1991. - Fil. vizsgálódások az emberi szabadság lényegéről és az ezzel összefüggő tárgyakról. Ford. Jaksa Margit, Zoltai Dénes. Bp., 1992. - Hit és tudás. Tanulm-ok. G. W. F. Hegellel. Ford. Nyizsnyinszki Ferenc. Bp., 2001. - Fiatalkori írásai. Ford. Weiss János. Pécs, 2003. - Clara, vagyis a természet összefüggése a szellemvilággal. Ford. Rokay Zoltán. Óbecse, 2005. R.Z.

Tillich, Paul: ~ und die Anfänge existentialistischen Protestes. Stuttgart, 1961. - Hemmerle, Klaus: Gott und das Denken nach ~s Spätphilisophie. Freiburg, 1968. - Pro Philosophia 1997:2. (Fehér M. István: ~, Kierkegaard, Heidegger) - Studia Wesprimiensia 2005. I-II:164. (Rokay Zoltán: Martensen und seine Dogmatik im Spiegel der Tagebücher von S. Kierkegaard) - Gyenge Zoltán: ~ élete és fil-ja. Máriabesnyő-Gödöllő, 2005.