Szentjobb, Szentjób, Sancta Dextra, v. Bihar vm. (Sâniob, Ro.): 1. vár. 1475 e. a török veszély miatt alakították várrá a bencés ktort. Főbb birtokosai Bocskai István és a Rhédey család, végvár volt. 1661: ellenállás nélkül a törököké lett. 1685: Caraffa tábornok foglalta vissza. 1711: cs. rendeletre lerombolták. Téglalap alakú, négy saroktornyos vár lehetett. Ma a felszínen alig van maradványa. - 2. →Szentjobb apátság. - 3. plébánia a v. nagyváradi egyhm. margittai esp. ker-ében. 1728: alapították. Filiái 1917: Almásfegyvernek, Berettyócsohaj, Berettyófarmos, Biharcsanálos, Csujafalva, Felsőtótfalu, Görbesd, Hagymádfalva, Hegyközszentimre, Hegyközszentmiklós, Kövesegyháza, Nadántelek, Sárszeg, Szarkó, Tataros. - Plébánosai: Bartha Mátyás OFM, 1732: Szabó Leó OFM, 1738: Boros András, 1748: Ottmayer József, 1758: Schőnauer János, 1775: Majer József, 1777: Gulecska Mátyás, 1784: Dolányi József, 1789: Szabó Pál, 1796: Novák Péter, 1818: Szabó György, 1825: Negyelák Antal, 1858: Pongrácz János, 1863: Bunyitay Vince, 1875: Sárkány Imre. - Lakói 1896: 930 r.k., 31 g.k., 29 g.kel., 3 ev., 381 g.kel., 79 izr., össz. 1453, 2000: 400 r.k. család. Bá.B.-**

Schem. Mv. 1896:254; 2003:227. - M. Építőműv. 1987:54. (Horváth Alice: Egy m. humanista, Váradi Péter építkezései) - Kiss 1987:77. - Váradi kőtöredékek. Bp., 1989:251. (Mikó Árpád: A ~i monostor és vár tört-éhez) - Takács 1992:85. (45.)

Szentjobb, Szentjog, Berettyómonostor (Bihar vm.): egykori bencés, majd pálos monostor a Berettyó jobb partján. - Amikor szttéavatása (1083) előtt I. István kir. sírját fölnyitották, Katapán prép. fia, Mercurius a kir. ép jobbkarját titokban magához vette, majd a későbbi ~ monostor helyén elrejtette. Amikor ez I. László kir. tudomására jutott, azon a helyen monostort építtetett, ellátásra Szalacs és Szatmár vámját, a helybeli vásárt, Márkos falut és 84 ház népét rendelte. Ezek 17 különböző mesterséget és szolgálatot űztek. Volt közöttük 12 harangozó is. Álmos hg. I. László utasítására kőmonostort emelt a Szentjobb őrzésére. Könyves Kálmán Pál nádor fiainak adta, II. Géza visszavette, ezért halála után Pál fiai azt földúlták. Lukács esztergomi érs. kiátkozta őket. III. István helyreállította az apátságot, kir. és érs. joghatóság alá helyezte. Összeíratta birtokait, amelyek Szolnok, Bihar, Szabolcs, Zaránd és Fejér vm-ben feküdtek. Mindezt IV. Béla, majd I. Károly Róbert megerősítette. 1236: bencés apátja p. megbízott. 1239: hiteleshely. 1333-37: évi 4 márka p. tizedet fizetett. 1448: az apát Adorján vár urával szövetkezve 144 főnyi csapattal támadt Reszegére, mert egy jobbágyát megverték. 1459: Vitéz János váradi pp. szerezte meg ~ kegyuraságát a kir-tól, a javak kezelésére kormányzót nevezett ki. 1474: Váradi Péter (1481: kalocsai érs.) lett az apátság kommendátora. 1486: az ogy. elvette ~ hiteleshelyi jogát. Apátjai: 1083: Mercurius, 1220 k. Teke, 1241 k. Simeon, 1326: Joannes, 1332: Paulus, 1359: Simeon, 1369: Paulus, 1411: Mathias, 1448: Blasius, 1467: Majthényi Tamás váradi knk., 1475: Váradi Péter, 1495 k. Igari Simeon bácsi knk. - Váradi Péter és II. Ulászló közbenjárására VI. Sándor 1498. VIII. 13: a pálosoknak adta a monostort, 1499. VIII. 1: iktatták be őket. 1514: a parasztfelkelők elhurcoltak ~ról egy pálos konverzust és Váradon lefejezték. Debrecenben a főtéren egy kőházat kaptak, amelyet 1531-55: Debrecen városa bérelt tőlük. 1556-tól a város nem fizetett többé bért, vsz. azért, mert a ~i monostor elnéptelenedett. 1580: a máriavölgyi perjel eladta a házat a városnak és az 1725 k. a magisztrátus székháza lett. A monostor a Berettyó jobb partja fölött emelkedő teraszon állott. A temető szélén fűvel borított helyszíne még fölismerhető. A 16. sz: anyagából a Berettyó partján vártornyot emeltek, ami még megmaradt, azt később a falu plébtp-ába építették bele. Okl-ei megsemmisültek. - 1673-tól javadalmas c. apátság. C. apátjai Drugeth Bálint esztergomi knk., 1691: Illés István, 1712: Vinkler Mátyás szepesi, 1719: Kébel Mihály váradi knk., 1721: Csáky Miklós, 1737: Dietrichstein Carolus gr. salzburgi knk., 1794: Mandics Antal, 1806: Fischer István br., 1807: Klobusiczky Péter, 1823: Kovács Flórián, 1828: Hám János, 1859: Fábry Ignác, 1868: Perger János, 1878: Schuster Konstantin, 1888: Latinovics Gábor kalocsai knk. - 2004: a nagyváradi ppség egyetlen reális (birtokkal és jövedelemmel rendelkező) apátsága, kastélya, malma, földje, erdeje, szőlőgazdasága, pincészete volt. 1948-ig az államosításig a községet is ellátta árammal. →Fraknói Vilmos mint ~i apát, ~ jövedelméből vette Rómában a M. Akad. és a m. követség székházát. Tempfli József mpp., ~i apát tevékenysége eredményeként 2004. III: a kastélyt, 50 ha földet és a malmot újra birtokolták. H.F.L.

Bunyitai II:317. - PanRt XII/b:141. - Györffy I:668. - DAP II:395. - Ppl. 2001:514. - Tempfli József közlése