🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > U > Új-Guinea
következő 🡲

Új-Guinea: a Föld 2. legnagyobb szigete Ausztráliától északkeletre. – 1511: a port-ok látták meg először, 1527: a sp-ok fedezték föl, s megpróbálták birtokba venni. A 17. sz: a Ny-i részt a holl-ok, a K-it az ang-ok kezdték meghódítani. A holl-ok 1828: fejezték be a gyarmatosítást. ~ K-i oldalán a ném-ek is megjelentek, s 1884: az ÉK-i részen Vilmos császár-föld, DK-en az ang-ok Pápua néven alapítottak gyarmatot. Így a 19. sz. végén 3 hatalom osztozott ~n. Az I. vh-ban Ausztrália elfoglalta a Vilmos császár-földet, és a Népszöv. mandátumter-ként kezelte. 1949: az ENSZ a korábbi mandátumter-et és Pápuát Ausztráliának ítélte, s a 2 egykori gyarmatot egységes ter-ként kormányozták. 1963: a Ny-i rész, a holl. gyarmat Indonézia birtokába került, s Irian Baratnak v. Ny-Iriánnak nevezték el. 1973: az ausztrál gyarmat belső önkormányzatot nyert, 1975: Pápua Új-Guineaként független állam lett. – Misszionálása a 3 gyarmati ter-en egymástól függetlenül történt. 1. A holl. gyarmaton a kálvinisták csak nagyon gyér kat. misszionálást engedélyeztek. A Jézus Szíve Misszion-ok és a ferencesek térítése után 1902: szerveztek ap. vik-t; 2. A DK-i ang., majd ausztrál gyarmat, Pápua 1844: a melanéziai ap. vik. része. A maristákra, 1852: a milánói misszion-okra bízták, de ők el sem jutottak a ter-re. A térítést 1881: a Jézus Szíve Misszion-ok tudták csak megkezdeni; 3. Az ÉK-i ném. gyarmaton folyt a leghatásosabb misszionálás. A verbiták 1896: ap. vik-t szerveztek. A II. vh. idején 100 pap, szerz. és apáca lett vértanú. – Érsségei és ppségei: 1966: Aitape, Alotau–Sideia, Bereine, Bougainville, Daru, Goroka, Kavieng, Lae, Madang, Mendi, Mount Hagen, Port Moresby, Rabaul, Vanimo, Wewak; 1971: Kerema; 1982: Kundiawa, Wabag. – 1963: egész ~ban 2.800.000 lakos, 350.000 kat., 420 pap, 195 szerz., 365 apáca volt. **

Vojnich Oszkár: A Csendes Óceán szg-világa. Bp., 1908. – Bíró Lajos: 7 év ~ban. Levelek 2 világrészből. Uo., 1923. –: ~i utazásom emlékei. S.a.r. Szabó-Patay József. Bp., 1932. – Rolson, R. W.: Handbook of Papua and New Guinea. Sidney, 1961. – Bernatzik, Hugo Adolf: Óceánia népei között. Uo., 1962. – Bjerre, Jens: Az utolsó kannibálok. Bp., 1962. – Cook, James: Utazások a világ körül. Uo., 1962. – Mikluho-Makláj, N. N.: Pápuák között. Vál. ford. Bárány Tibor, Detre Józsefné. Uo., 1962. – Lea, D. A. M.–Irwin, P. G.: New Guinea, the Territory and its People. Melbourne, 1967. – Fejlődő orsz. lex. 1973:1022. (s.v. Pápua és Új Guinea) – Földünk 1978:399. – Kiss 1978:666. – NCE X:372.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.