Volksbund, Volksbund der Deutschen in Ungarn, Magyarországi Németek Népi Szövetsége, (1938. nov. 26.) 1939. ápr. 13.–1945. ápr. (1945. febr. 26.): a Magyar Királyság németajkú lakosságának szervezete. – Az asszimilánsnak tartott, legitimista Gratz Gusztáv (1875–1946) vezette Deutscher Volksbildungsvereinből, a ‘Német Népművelő Egyletből’ 1936: Volksdeutsche Kameradschaft, ‘Népi Ném-ek Bajtársi Szöv-e’ néven kiváltak a pángermánok, akiket a No-ból küldött „turisták” láttak el pénzzel s a germán faj és kultúra felsőbbrendűségét, s a „verlorene Söhne” (elveszett fiak) visszatérítését hirdető, magyargyalázó irományokkal. E pángermánok 1938. XI. 20: Bpen kulturális szervezetként (pol-i párt igényével) megalakították a ~ot. 1939. IV. 13: alapszabályai jóváhagyásától vezére Franz Basch (1901–1946) [1934: nemzetgyalázásért eIítélték], elnökh-e dr. Georg Goldschmidt; főtitkára Albert Max; titkárai: Philipp Böss és Johann Schilling; tb. eln-ei dr. Heinrich Schmidt, dr. Richard Huss (1885–1941), Jakob Braridt, dr. Agidius Faulstich, dr. Heinrich Mühl (1901–?). Választm. tagjai: Jakob Brandt, dr. Agidius Faulstich, dr. Johann Hoffmann, dr. Georg Hornung, dr. Konrad Mischung, dr. Heinrich Mühl, dr. Sebastian Lakner, dr. Karl Steiner, Josef Teppert, Stephan Schuster, Ludwig Teutsch, dr. Heinrich Reitinger, dr. Heinrich Weitzel, dr. Josef Wolff, dr. Jakob Zumpft. Tanácskozó testületi tagja a 104 helyi szervezet egy-egy képviselője. – Közp-ja Bp. IX. ker., Üllői út 19. sz., majd a VIII. ker. Tisza Kálmán tér 27. sz. [1945. I. – 2007. XI: az M. Komm. Párt, a M. Dolgozók Pártja, a M.Szoc. Munkáspárt és a M. Szoc. Párt székháza]. – A ~ a svábok egyedüli képviseletére törekedett, Gratz Gusztáv XII. 9: lemondott a Német Népművelő Egylet eln-ségéről, s visszavonult. A ~ m-ellenes progagandájával főként Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886–1944) hetilapjai az Előörs és a Szabadság (1932–44) vitáztak. – A ~ 1939. IV. 30: Cikón (Tolna vm.) tartotta első, kb. 15–20.000 fős gyűlését. 1939: az ogy. választáson Bonyhádon az ev. dr. Heinrich Mühl (1901–?) lett ogy. képviselőjük (9821: 4258 arányban Klein Antal Volksbildungsverein jelölttel szemben). 1940. VIII. 30: a II. →bécsi döntés aláírásakor m–ném. kisebbségi megállapodásban ismerték el a ~ot a mo-i ném. népcsoport kizárólagos képviselőjének. Ennek eredményeként pl. Bpen Bleyer Jakab-gimn-ot (VI., Vilma kir-nő út 42), Baján polg. isk-t is nyitottak (ezek 1944 őszéig oktattak). – A ~ 1941 nyarára Erdély és a Délvidék régebbi, náci szellemű csop-jaival gyarapodva, befejezte a helyi csoportok szervezését. Mo-on 1941: a népszámláláskor 532.868 fő ném. nemzetiségűnek, 720.291 fő ném. anyanyelvűnek, [Csonka–Mo-ra átszámitva: 302.198 nemzetiségűnek, 475.491 anyanyelvűnek] vallotta magát. A ~ a náci propaganda mellett a hazai svábok/szászok gazd. erőforrásaival (a ~ tagsága eddig anyagi segítséget kapott a közp-tól, ill. közvetlenül a Nagyném. Birod-tól), 1942. II., 1943. VI–VIII. és 1944: SS-toborzásokkal támogatta a hadviselést (az SS és Wermacht önkéntes katonái belépésüktől nem m. állampolgárok lettek). 1942-re a ~ létszáma kb. 300.000 fő, amely a mo-i svábok/szászok kb. 40%-a. – Apatinban →Berencz Ádám kp. Die →Donau (1935–44) hetilapjában harcolt a kat. ~ tagok fölvilágosításáért, hiszen 1942. II. végéig a hazai 15.329 SS-be jelentkezett közül 10.585 bácskai sváb volt. Bonyhádon 1942. I: alakította Perczel Béla (1884–1945) v. főispán a náciellenes svábok →Hűséggel a Hazához (Mit Treue zum Vaterland) mozgalmát, mellyel szemben a ~ gyilkossággal végződött összetűzéseket is provokált: pl. Hódságon 1942. III. 27: a 72 éves „disznó magyarón” Mayer gazdát összeverték, 12.648 pengő kárt okozva 71 házat megrongáltak. A ~ 1942: 17.860 (7566 SS, 10.294 Wermacht), 1943: 22.00, 1944: kb. 50–80.000 főt soroztatott be az SS-be (kb. felét a Bácskából). Berendezkedésüket előkészítendő lapjaikban: Bonyhád=Bonnhard, Somogy=Schmodei, Tolna=Tolnau, stb. a Baranya, Bács–Bodrog, Tolna vm-ből tervezett Sväbische Türkei Gau helyneveit igyekeztek elterjeszteni. – 1944–45: a „német vér kimentésekor” kb. 190.000 (Csonka–Mo-ra átszámítva kb. 80.000) sváb menekült a Nagyném. Birod-ba; X. 20-: a ~ tagok feladata volt a kitelepülés szervezése, a ném. katonaszökevények fölkutatása és kiszolgáltatása. XII. 1–1945. III. 29: a ~ vezérkara Sopronból szervezte a kiürítést. 1945. I. 14-: Franz Basch is részt vehetett a havonta összehívott 40 tagú nyilas koronatanácson. III. 28: a ~ vez-i a birod-ba menekültek. – Az 530/1945. ME.sz. rendelet kiadványaikat megsemmisítette. – Lapjai: Bpen Deutscher Volksbote [1935. XI. 1. – 1938., 1939 – 1944. XI. 3. (fel. szerk. G. Goldschmiedt, fel. kiadó F. Basch), melléklapja: Volksdeutsche Hefte des Deutschen Volksboten, Neue Heimatblätter (1938. XII) és folytatása a Deutsche Forschungen in Ungarn (1939: 1. sz.–1943. XII. 4. Szerk. F. Basch, A. Tafferner), Deutsche Zeitung (1940. X. 20.–1944. X. 6., fel. szerk. G. Goldschmiedt, fel. kiadó F. Basch), Südostdeutsche Rundschau (1942. III. 1.–1944. VIII. 8. szerk. Philipp Bősz, kiadó F. Basch), Ungarn Briefe (1944); ifj-i tagozatának a Jungkameradschaft-nak Jungkamerad (1939. I. 1.–1941. V. 11. fel. szerk. Philipp Bösz), Jungend voran (1942. VII. 1.–1944. X. 4.) – Besztercén Siebenbürgische Dutsche Zeitung (1941–44) – Kolozsvárt Deutsche Zeitung (1940–44) – Kőszegen Günscher Zeitung ([1882]–1938. XII. 31.) – Újvidéken Deutsches Volksblatt (1938–44), Deutsche Arbeit (1942–44); hetilapjait 60–70.000, havilapjait kb. 8–25.000 péld-ban adták ki; [eszmei támogatóik a birod-i Bpen kiadott] Deutsche Nachrichten (1936–44); naptára Volksdeutscher Kalender 1938–1944. – 1945. II. 26: az →Ideiglenes Nemzeti Kormány 1928/1945. sz. rendelettel a ‘fasiszta’ szervezetekkel együtt a ~ot föloszlatta, vagyonát elkobozta. Az USA megszállta no-i ter-ről kikért F. Bascht X: hazaszállíttatta, a Bpi Népbíróság Gálfalvi-tanácsa (Gyöngyösi István pol-i, Acél Endre népügyész) 1946. I. 15.–I. 18: mint ‘háborús bűnös’-t halálra ítélte, III. 27: a NOT Bojta–tanácsa kegyelmi kérvényét elutasította; IV. 26: reggel 4 szívtáji lövéssel agyonlőtték. – A →potsdami értekezlet jegyzőkve (XIII: 2. bek.) a közös bűn és büntetés elve alapján előírta, hogy a Legyo-ban, Csehszl-ban és „Magyaroszágon maradt német lakosságnak vagy egy részének No-ba történő áttelepítésére vonatkozóan intézkedéseket kell foganatosítani”, amit a →Szövetséges Ellenőrző Bizottság is sürgetett (a m. kormánytól 500.000 fő kitelepítését kívánta). A kitelepítés előkészítésekor névjegyzékre vettek 274.768 fő ném. nemzetiségűt, 192.210 anyanyelvűt, összesen 92.910 volksbundistát, 111.857 [m. állampolgárságukat elvesztett] SS és Wermacht szolgálatost, 50.169 nevét [1934–44:] ném-re változatót és önként jelentkezett kitelepülőt. A listázottak igazolást kérhettek a KSH-tól, hogy m. anyanyelvűnek/nemzetiségűnek vallották magukat. A svábok közös büntetését a M. Komm. Párt és Nemz. Paraszt Párt támogatta, a kat. Egyh. és az FKgP ellenezte. A Földműv. Min. 1950. III. 13: összegzésében 183.085 főt telepítettek ki, ehhez vagonokat az USA és a SZU biztosította. – A hazai ill. külf. statisztikákban a mo-i svábok száma 177.000 – 240.000 fővel lett kevesebb, ebbe beleszámítják az SS és a Wermacht katonákat, az 1944 nyarán a „német vér kimentésekor” s az 1944–45-ös harcok elől elmenekülteket is. – 1947. IX. 26: a Tábla a KSH „svábmentő” egyéni anyanyelvi és nemzetiségi igazolásokat kiadó Gulácsi Tibort 1 év 2 hó, Abafi Lajost 1 évi börtönre, Takács Istvánt 6 havi, Kenter Gábort 4 havi fogházra, a „svábok kijárói” közül Kovács Ferencet és Varga Józsefet 10–10, Vajda László ügyvédjelöltet 8, Virág Lajost 6 havi börtönre ítélte. – A kitelepítettek lapjait az NSZK-ban a volt ~ újságírói szerk-ték: pl. Donauschwabische Rundschau (1951: 1. sz.–1958: 13. sz.), folytatásai Der Donauschwaben (Stuttgart, 1958 – 2002: 52? sz.), Der Donauschwabe Mitteilungen für die Donauschwaben (Stuttgart, 2003. X. 15 – )  88

Kisebbségi Körlevél (1939:4. sz. M. Zs. T.: A cikói ~ alakulás; 6. sz. Faluhelyi Ferenc: A cikói ~ alakulás; 1940:3. sz. Szűcs György: A ~ és a mo-i németség elmúlt esztendeje) – Láthatár (1939:257. A mo-i németség helyzete) – Volksbund der Deutschen in Ungarn. Satzungen des Volksbundes der Deutchen in Ungarn. Bp., 1939. – M. Szle (1940:239. „Deutschungar”) – Sajtókamara évkve. Uo., 1940–1943. – A Mo-i Németek Szöv. keresk. középisk. és vele kapcs. női keresk. szaktanf. (Bp.) 1942/43. évkve. Közzétette Pancratz József. Uo., [1943] – Fasiszta sajtótermékek jegyz. 1–4. Uo., 1945–46. [Megsemmisítésre ítélték a ~ ellen küzdő →Pintér (Binder) László Sontagsblatt für das deutsche Volk in Ungarn c. lapját is!] – Népszava 1946. I. 17., IV. 27. – Szabad Nép 1947. IX. 27. – Halmosi 1966:653. – Tilkovszky 1974:43. – Tilkovszky 1978. – Fehér 1988. (a megtorló rendeletekkel) – Földesi Margit: A szabadság megszállása. A megszállók szabadsága. Bp., 2002:235. (A „sváb–sorskérdés” – kitelepítések SZEB utasításra) – A mo-i ném-ek kitelepítése és az 1941. é. népszámlálás. Bp., 2004:244., 305. (okmánytárral) – Mo-i ném. nyelvű sajtó. 1921–2000. Bibliogr. Összeáll., az előszó és a mutatók: Rózsa Mária. Bp., 2006. – M. Nemz. 2007. XI. 16. (Megkövetett kitelepítettek)