váci püspökség, váci egyházmegye: Magyarország vsz. 10. egyházmegyéje, Eger suffr-a. – Ter: 8800 km˛. Határai: egri, debrecen–nyíregyházi, szeged–csanádi, kalocsa–kecskeméti, székesfehérvári és esztergom–bpi egyhm-k. Székesegyháza a →váci székesegyház. – 1. Története. a) Az alapítástól a tatárdúlásig (1030/1038–1241). A 14. sz-i krónika Géza és László hg-ekre vonatkozó látomásából kiindulva a történészek különbségtételre sarkallnak a tekintetben, hogy egybeesik-e az egyhm., valamint a szegyh. alapítása. A ppség alapítását (mint szegyh-zal rendelkezőt) I. Géza kir-unknak tulajdonítják. A kánonjog idevágó szakaszait szem előtt tartva megállapították, egy ppség megalapítása nem esik egybe szükségszerűen a kőegyh-ának felépítésével. Sőt az egyhm. központjának kijelölése is lehet későbbi, mint a ppség alapítása. Az esztergomi (1001) és kalocsai érsekségek (1002) esetében a kőtemplom építésével kapcsolatban szintén hasonló jelenséggel találkozunk. Az egyhm. alapításával kapcsolatos aggályokat némileg csökkentette az a tény, miszerint Orseolo Péter (ur. 1038–41 és 1044–46) Szt István halála után Aba Sámuel tekintélyét azzal kívánta csökkenteni, hogy az ő szállásvidékéhez tartozó egri ppségből nyugat és dél-kelet felől egy-egy részt kiszakított a váci, ill. a bihari ppségek számára. Igazolt tény, hogy Péter két pp-öt valóban eltett hivatalából, de az nem, kik is voltak ezek, és mely egyhm-hez tartoztak. Amikor végül elűzték Péter kir-t, a ~ alapításának folyamata megtorpant; 1044 u. folytatódhatott, ill. befejeződött. A hercegség bihari és nyitrai központjait a Vácon áthaladó útvonal kötötte össze. Ezért a város hadi jelentősége mellett figyelemre méltó jelentős gazdasági szerepe is, s teljes mértékben megfelelt egy ppség befogadására. Ezen tények és feltételezések ismeretében mégis túlzónak mondható az a megállapítás, miszerint Péter kir. alapította volna a ~t. Mint ismeretes, a várispánságok és megyék kiépítésével párhuzamosan folytak az egyhm-k határainak kijelölései is. Nehezen elképzelhető, hogy az Esztergom és Székesfehérvár központtal rendelkező jobb parti Duna ág mente nem igényelte volna azokkal szemközt, egy, a kereszténységtől érintetlenül hagyott folyóközben egy ppség felállítását. Továbbá a Szt István-i alapítás mellett tesz tanúbizonyságot a garamszentbenedeki apátság 1075-ös alapítólevele, melyben a pontosan rögzített határokról tájékoztatnak. Amennyiben elismerjük a többi moi 9 egyhm. Istváni voltát, úgy megállapíthatjuk, a hiányzó terület a ~ területével egyezik meg (minthogy a 10 egyhm. teljes egészében lefedte az ország területét). –  I. Géza hatalomra jutása nagyban előrelendítette a román stílusú szegyh. építését, melyet az egyhm-hez hasonlóan Szűz Mária pártfogásában tudhattak. A fenti történeti nézetkülönbséghez hozzá kell fűznünk egy köztesnek mondható állásfoglalást. A 10 m. egyhm. közül csupán 6-nak volt székhelye. A fennmaradó 4 egyhm-be sorolhatjuk a ~t is. Minthogy Vác területileg és közigazgatásilag is Nógrád vm-hez tartozott, s pp-e ott székelhetett, helytálló a megállapítás, miszerint nem létezett Vác központú egyhm. Amint azonban a kőtemplom formába öntése szükségessé tette a jelenlétet, a pp-ök nem haboztak Vácott tartózkodni. Ezen munkálatok kb. 3 évtiz-t késtek, ám az egyhm. területén már korábban is találunk több keresztelőegyházat. Ilyen lehetett a váci Szt Mihály-plébtp. is. Az utóbb említett, ill. a pesti ilyen jellegű kőtp. korai megléte arra enged következtetni, hogy a hitélet kezdeti csírái jóval korábbra datálhatók, mint a ppség hivatalos megalapítása. A krónika említ egy Szt Péter tp-ot, melyet talán Géza alapított Vácott, fogadalmával összefüggésben, de ez a tp. nem is Vác városa területén állt. Említik ősi ker. tp-ként a pesti erődítmény K-i szegletében épült tp-ot is. Ezen tp. felett a kir-i udvar főpapja, az esztergomi érsek gyakorolta a joghatóságot, noha a terület, amelyen állt, vitathatatlanul a ~hez tartozott. A garamszentbenedeki alapítólevél alapján a ~ határai: É-on az Ipoly vízgyűjtő ter-ének D-i része, Ny-on a Duna, majd az Ódunaág középső szakasza a solti határig. K-en a Zagyva folyó Mátraszőlőstől a torkolatig, majd a Tisza főmedrén áthaladva a Körös torkolatvidéke a Hód-tó és az alatta lévő keskeny csíkkal együtt. D-en a határ Solt fölött indult a homokos pusztákon át DK-i irányban és Szeged fölött végződött. – A plébániákat elsőként pp-i, ill. kir-i birtokon alapítottak. 1332: a ~nek 24 pléb-ja volt. – Főesperességei 1236: váci, 1237: pesti, 1271: szigetfői, szolnoki, csongrádi. – A szegyh. körül, Vác mindmáig legmagasabb pontján megépítették a pp-várat, majd szomszédságában a kápt. házait, és a szegyh-i isk-t. Később a vár alatt település jött létre, Magyarváros. – b) A tatárdúlástól a török hódoltságig (1241–1566): IV. Béla ur. idején domonkos szerz-ek tudósítottak a közelgő veszélyről. 1239: a →kunok betelepedési kísérlete leginkább a ~t  sújtotta. 1241. III. 17: Batu kán serege Vác alatt volt. Az egyh-i kincseket elrabolták, a városban lakó knk-okat, lakosokat, asszonyokat, gyermekeket, akiket nem akartak kardélre hányni, tűzhalállal büntették. István pp. segítségért folyamodott IX. Gergely p-hoz, s a kir-i családot menekítette. Neki köszönhető, hogy újra fölépült a feldúlt város. A ppvár és a suburbium mellett korábban is létező városrész, a német város is újjáépült. IV. Béla visszafogadta a kunokat, velük →jászok is érkeztek. A kunok térítésében nagy szerep jutott a váci pp-öknek. 1285: újabb kun támadás, 1289: Tamás pp. a megtért kunok védelmezője áldozatul esett. Lőrinc pp. (1317–28) a m. és ném. város között megtelepítette az ágostonosokat. – A humanizmus jeles képviselője Báthory Miklós mpp., a Szt Miklós-kp-t reneszánsz stílusban átalakította. A →mohácsi vész (1526. VIII. 29.) a ~ pusztulását is okozta, ahol akkor 451 tp. állt. István pp. (1539) az utolsó, aki a Géza kir. által építtetett szegyh-ba temetkezhetett. 1542: a törökök bevették a várost. –

c) A hódoltság kora (1542–1686). A kápt. Nógrád várába menekült a szegyh. kincseivel levéltárával. Ezek később szétszóródtak. A szegyh-t a török dzsámivá alakította, Szulejmán szult-ról nev. el. A ~ hatalmi viaskodás tárgyát képezte, többször gazdát cserélt. – 1566: Miklós mpp. Nagyszombatban szem-ot létesít, itt tanultak a váci m. növendékei. →Bocskai István pp-i székhelyet a protestantizmus fellegvárává akarta tenni. – 1606: a bécsi békekötéssel Vác kir. kézre került. 1638: rendeletben szólították fel a pp-öt, hogy lakjon székhelyén v. legalább kellően képviseltesse ott magát. Mátyás pp. (1650–55) leveléből tudható, hogy 5 papja volt a ~nek. 1673–74: térkép készült az egyhm-ről, 158 helység megjelölésével. 1675. V. 1: Garamszentbenedeken egyhm-i gyűlést tartottak. Pongrácz György pp. a székhelyét áttette Besztercebányára. Szécsény kolostora lelki fellegvár volt. – d) Újjáépítés. 1684. VI. 27: ért véget a török megszállás Vácott, de a tél idejére még visszatértek. Lotharingiai Károly csapatainak hírére aláaknázták a várat és a szegyh-t. Szláv és ném. lakosság települt be. Dvornikovich pp. visszaszerzi a prot-októl a Szt Mihály tp-ot. 1700: a kápt. helyreállítása (6 knk.), hiteleshely egyben. –

e) A 18–19. század. 1717: 32 plnos működött a ~ területén. Kollonich pp. 2 stallummal növelte a kápt-t. Althann Mihály Frigyes pp. telekkönyvet és térképet készíttet. 1726: 53 plnos. volt, a népességnek csupán 1/3-a katolikus. A pp. felépíttette alapként a pp-i palota két szintes pincéjét, s 1720: megalapította a szem-ot. 1734: Althann Mihály Károly pp. folytatta a város és a szegyh. építését. – Esterházy Károly pp. az addig elkészült tp-ot lebontatta és új terveket készíttetett, újjászervezte a szem-ot. – Migazzi Antal új terveket készíttetett a már meglévő szegyh. alapjaira. Épült a pp-i palota, az új →váci szeminárium és a Theresianum, a verőcei Migazzi-kastély, 14 népisk., 24 tp. volt a ~ben. 1777: elkészült a szegyh. berendezése is. A város lakossága ppsége idején 4800-ról 9060-ra emelkedett. Az egyhm-ben 140 tp, 82 pléb volt. – A jozefinizmus hatására számos egyh-i tevékenység zátonyra fut. A bécsi udvar többször nem engedte betölteni a pp-i széket, kápt-i helynökök irányítottak. 1780 u. a rendek feloszlatása után kapucínus, domonkos, ferences, pálos, premontrei papok lettek váci egyhmegyéssé. 1790: A váci kispapok visszatérhetnek a szem-ba. 1795–1806: kápt-i helynök kormányzott. – 1808–17: Kámánházy pp. 3 főesp-et szervezett. 1835: 109 plnos, 59 kápl. működött. 1839: 62 piar., 57 ferences., 11 kapucínus és 6 irgalmas szerz. élt  7 rházban. – 1896: Varga Mihály, szegyh-i karkáplán indította a Reménységünk c. hitbuzgalmi lapot. Schuster Konstantin pp. 1888: Kiskunfélegyházán megalapította a Constantinumot. A Miasszonyunkról nevezett Iskolanővérek letelepedtek Kiskunmajsán. 1886-: megjelentek az egyhm-i körlevelek latinul, a hívekre vonatkozó részek m-ul.  1899: A pp. Jézus Szíve oltalmába ajánlotta a ~t. – 1900 k.: 120 pléb-án (91 m., 1 ném., 8 m–n., 24 m–tót, 9 m–n–tót; 13 lelkészség) 240 egyhm-s pap dolgozott, a zárdákban 160 nővér élt. A kápt-nak 12 tagja volt. – f) A 20. század. Csáky Károly mpp. újjászervezte az Oltáregyesületet, 1905: megalapította a Karolina Iskolát és Kápolnát, a szegyh. számára orgonát készíttetett. X. Pius p. a pp. buzgóságát látva neki és utódainak megadta a pallium, ill. az érs-i kereszt viselésének jogát. A mpp. az I. vh. alatt hadikórházat szervezett és tartott fenn. – Hanauer Árpád mpp. 1919–42: bővítette a szem-ot, 1921 és 1930: egyhm-i zsinatot tartott. A papság száma 1920: 300, 1938: 385. Szerzetesház 1943: 88 állt a ~ területén. A Roskoványi Ágoston idejében alapított missziós körzetek már nem tudták kielégítően ellátni a lelkipásztori feladatokat, ezért a tanyai isk-k kialakításával együtt isk-kápolnákat nyitottak, melyek a tanyai lelkipásztorkodás centrumai lettek; több később lelkészséggé v. pléb-vá fejlődött. Szükségessé vált a Bp. környéki (1950 u. Bp. peremkerületei) lelkipásztori szolgálat megszervezése is. Pétery József (1943–53) 1947: Hatvanban Eucharisztikus Kongresszust tartott. Az 1947–1948-as  →Mária-év legrepzentatívabb ünnepségei a tiszai Mária-napok voltak. A nagy pestvidéki (2009: Bp. peremkerületei) pléb-kat felosztotta. Mivel szilárdan állt Mindszenty József prím. mellett, hamarosan elkezdődött ellehetetlenítése. 1947. X. 8: A MKPK Vácott tartotta értekezletét, melynek befejeztével a pp-ök körmenetbe vonultak a zsúfolásig megtelt szegyh-ba, ahol Mindszenty beszédet intézett az összegyűlt hívekhez. – 1950-: a ~-ben csak a piar. rház és gimn. működhetett tovább; isk-it már 1948: elvesztette. 1951. VIII. 1: Bp-en békegyűlés volt, melyre a pp. nem engedte el papjait. 17-en azonban engedetlenek voltak, közülük a 3 szervezőt Pétery pp. maga elé rendelte. A pp. közvetlen munkatársait internálták, és Pestről hozott tömeggel tüntetést szerveztek ellene. 1952: amikor Czapik Gyula egri érs. késznek mutatkozott a fennálló pol. rendszer érdekeit kiszolgáló békekongr. mellé állni, Pétery pp. ezt helytelenítette. Ennek végső következményeként Hejcére került háziőrizetbe. – Ettől kezdve az egyhm. életét Kovács Vince, spp., ált. helynök, mint ap. korm. irányította. – 1951–52: volt az utolsó tanév a szem-ban. 1969. I. 10: Bánk József egyh. jogász, győri ap. korm. lett a váci pp. Amikor 1974. II. 2: az egri érs. lett, Endrey Mihály váltotta fel a ppség élén, kinek halála (1977. VII. 7) után ismét Bánk lett a váci pp. – Marosi pp. idején az államosított épületek visszavétele megtörtént, Keszthelyi pp. javarészt renováltatta azokat, vmint megindította a kántorképzőt. Az 1990: a rendszervált. lehetővé tette a korábbi és néhány új intézm. elindítását. A Borromeo Szent Károlyról nevezett szem. ismét megnyitotta kapuit. Jelenleg előkészítő évvel működik. 2005: a zsámbéki Apor Vilmos Kat. Főisk. a régi nagyszem. épületébe költözött. Ppe 2003-: Beer Miklós, korábbi esztergomi spp. –

2. Területe a 19. sz. végén: Kis-Kunság, Csongrád vm., részben Pest, Nógrád, Heves, Hont, Külső-Szolnok vm. 3 főespségében 17 espség, 112 pléb., 441 filia volt. 1866: 376.361 r.k., 41.866 ev., 201.865 ref., 1542 g.kel., 19.847 izr., össz. 641.481 l, 227 ep, 63 szp-ja; kápt-jában 4 dignitás, 7 tényl., 6 tb. knk., Vácott piar., minorita, irgalmas rház, Irg. Nővérek zárda, Kecskeméten piar., minorita, Besnyőn kapuc., Szolnokon minorita rháza volt. Iskolái: Vácott teol. és szem., gimn., Orsz. Süketnéma Int., Kecskeméten, Félegyházán, Szolnokon gimn., a ~ben 12 polg., 236 el., 45 tanyai isk. – 1984: 14.512 km˛-en 252 pléb-ja, 9 tp-igazgatósága, 392 papja, 1.200.000 hívője, össz. 2.020.000 lakója volt. – II. János Pál p. 1993. V. 30: kelt bullája az Esztergomi főegyhm-ből a ~be sorolta Balassagyarmat I–II, Bernecebaráti, Csesztve, Csitár, Dejtár, Drégelypalánk, Endrefalva, Érsekvadkert, Etes, Hollókő, Hont, Hugyag, Ipolytölgyes, Ipolyvece, Karancsság, Kemence, Kismaros, Kóspallag, Letkés, Ludányhalászi, Márianosztra, Mátraverebély, Mátraverebély-Szentkút, Mohora, Nagybárkány, Nagybörzsöny, Nagymaros, Nagylóc, Nagyoroszi, Nógrádmarcal, Nógrádmegyer, Nógrádszakál, Őrhalom, Patak, Piliny, Rimóc, Ságújfalu, Sóshartyán, Szécsény, Szob, Szügy, Varsány, Zebegény pléb-kat, és Almáspuszta, Benczúrfalva, Borókáspuszta, Cserháthaláp, Gárdony, Iliny, Ipolydamásd, Ipolyszög, Kányás, Kisbárkány, Kisfaludpuszta, Kisgéc, Kishartyán, Kiskeresztúr, Lucfalva, Magyargéc, Márkháza, Nagykeresztúr, Nógrádsipek, Patvarc, Perőcsény, Pöstyénpuszta, Sámsonháza, Szalmatercs, Szécsényfelfalu, Tésa, Zsunypuszta közs-eket; – az egri főegyhm-ből a ~be Baglyasalja, Bárna, Cered, Dorogháza, Egyházasgerge, Homokterenye, Karancskeszi, Karancslapújtő, Kazár, Kisterenye, Litke, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Nagybátony, Pásztó, Salgótarján I–II, Somoskőújfalu, Szurdokpüspöki, Tar, Zabar, Zagyvapálfalva, Zagyvaróna pléb-kat és Ipolytarnóc, Mihálygerge, Salgóbánya filiákat. – A ~ből a →kalocsa-kecskeméti főegyházmegyébe az összes Bács-Kiskun m. pléb-t: Ágasegyháza, Apostag, Bugac, Bugac-Alsómonostor, Csólyospálos, Dunavecse, Fülöpjakab, Fülöpszállás, Gátér, Helvécia, Izsák, Jakabszállás, Jászszentlászló, Kecskemét, Kerekegyháza, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunadacs, Kunbaracs, Kunpeszér, Kunszállás, Kunszentmiklós, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Móricgát, Nyárlőrinc, Orgovány, Páhi, Pálmonostora, Petőfiszállás, Solt, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Szank, Szentkirály, Tass, Tiszaalpár, Tiszaújfalu, Tiszakécske; az egri főegyhm-be Jánoshidát, a szeged-csanádi egyhm-be Baks, Bordány, Csanytelek, Derekegyház, Fábiánsebestyén, Forráskút, Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Nagymágocs, Ópusztaszer-Sövényháza, Pusztamérges, Sándorfalva, Szeged-Algyő, Szeged-Kiskundorozsma, Szeged-Tápé, Szegvár, Szentes, Tömörkény, Üllés pléb-kat, és Kungyalut, Mezőhéket, Mezőtúrt. – 3. Szerzetesrendek a ~ ter-én. a) A középkorban: ágostonosok a →tenyői Szent Péter apostol prépostságban, bencések 1074–1481 a →mogyoródi Szent György bencés apátságban, ciszterciek 1191–1544: Pásztón (Heves vm.); premontreiek 1171–1436:  Garábon (Nógrád vm.), 1212 e.–1540: Hatvanban ( Heves vm.), 1235 e.– 1550?: Jánoshidán  (Jász-Nagykun-Szolnok vm.), 1234–1516 e.: Ócsán  (Pest vm.), 1284–1446: →zsidói Szent Balázs prépostságban éltek. Apátos monostor volt 1237 e. – 1300: Dorozsma (Csongrád vm.), 1219 e. – 1517 e.: Pétermonostora (Csongrád vm.), 1200 e. – 1493k.:  Tereske (Nógrád vm.).  Ismeretlen rendű 1214 e. – 1547?: Ákosmonostora (Pest vm.), 1306 e.– 14. sz. ?: Ellésmonostora  (Csongrád vm.), 1411 e.– ?: Pálmonostora (Csongrád ), 11 sz. – 1553 u.: Szermonostora (Csongrád vm.). – Vsz. éltek szerzetesek Aszódon, Becskén, Kökényesen, Sápon, Szirákon,  Szomolyán, Tolmácson és Turpásztó. – b) A török után a domonkos nővérek 1903: Hódmezővásárhelyen; a ferencesek 1644: Kecskeméten, 1719: Vácott, 1817: Szolnokon; az irgalmas nővérek: 1880: Vácott, 1891: Fóton, majd Szegváron, Újpesten, 1903: Istvántelken; az irgalmasok 1763: Vácott; az Isteni Szeretet Leányai Rákospatakon, Fóton, Újpesten; a Jézus Szt Szívéről nev. karmelita nővérek 1907: Újpesten, 1908: Erzsébetfalván, Pestszentlőrincen; a kapucinusok: 1729: Hatvanban, 1770: Máriabesnyőn; a keresztes nővérek 1909: Kókán; a Miasszonyunkról nevezett szegény Iskolanővérek 1888: Kiskunfélegyházán, majd Gödöllőn, a piaristák 1712: Kecskeméten, 1714: Vácott; a Szt Józsefről nev. Kistestvérek Istvántelken telepedtek meg. – 4. Az 1990: adományozott apáti címek a ~ben: ákosmonostori Bold. Szűz Mária, becskei, dorozsmai, ellősmonostori, mogyoródi, monostorsápi, pálmonostori,  pétermonostori Szt Péter, pusztaszeri Bold. Szűz Mária, sásdi, tereskei, turpásztói, typulthay, váci Szt Jakab; prép. címek: albey Szt Szűz, aszódi Szt Kereszt, benemonostori, garábi Szt Hubert, hatvani Szt Margit, kökénymonostori-, medemonostori, ócsai Szt Szűz, sziráki, tenyői, tétmonostori, tolmácsi, vác-szentkúti Szűz Mária, zsidói Szt Balázs. – 5. Püspökei: Besztert (?) vt., 1055?: Kelemen(?), 1075: Áron/Lázár (?),  1103–19?: Marcellus, 1119/31–38/39: Marcellinus, 1140–51: Odo?, 1156–57: Ipoly, 1158–69?: Ded, 1181–83: Jób, 1188?–1212: Boleszlo, 1213: Jakab, 1221–35: Bereck, 1238–40: Mátyás, 1241–43: Báncsa nb. István, 1243–54: Haymo, 1259: Mátyás, 1262: Fülöp, 1278–89: Tamás, 1290–1301: Haab, 1317–28: Lőrinc, 1329: Rudolf, 1341: Széchenyi Mihály, 1363: De Surdis János, 1375: Vilmosfia Péter, 1401–06: Miklós, 1407: Fülöp, 1419–30: Gata nb. Némedi Miklós, 1436: Gathalóczy Mátyás, 1440–49: Agmándi Kecsethy Péter, 1450: Bátyai (Szilassy) Vince, 1474: Báthory Miklós, 1507: Szelestei Gosztonyi János, 1510: Várday Ferencz, 1514: Szalkai László, 1520–36: Országh János, 1537–39: Brodarics István, 1548–52: Sbardellati Ágoston, 1553–60: Péterváradi Balázs, 1560: Ujlaky János, 1578: Mossóczy Zakariás, 1582: Melegh Boldizsár, 1582: Hetesi Pethe Márton, 1587–91: Mathéssy István, 1593: Szuhay István, 1598: Zalatnaky György, Radovits Péter, 1608: Almásy Pál, 1621–23: Dallos Miklós, 1623: Sennyey István, 1628: Dávid Pál, 1630: Draskovich György, 1635: Nagyfalvi Gergely, 1643-44; 48–50: Püsky János (1644: Kopcsányi Mihály, 1646: Hosszútóthy László), 1650: Tarnóczy Mátyás, 1655: Zongor Zsigmond, 1658: Erdődi Pálffy Tamás, 1660: Szentgyörgyi Ferenc, 1663: Szegedy József, 1669: Pongrácz György, 1676: Gubasóczy János, 1679: Korompai Péter, 1681: Kéry János, 1685: Balogh Miklós, 1689: Dvornikovich Mihály, 1706: Esterházy Imre, 1708: Kollonich Zsigmond, 1716: Leslie Vilmos, 1718: Althann Mihály Frigyes, 1734: Althann Mihály Károly, 1756–57, 1762–86: Migazzi Antal Kristóf, 1757–59: Forgách Pál, 1759–61: Esterházy Károly, 1787: Splényi Ferenc, 1806: Lotharingiai-Habsburg Károly Ambrus, 1808–17: Kámánházy László, 1823–45: Nádasdy Ferenc, 1851: Roskoványi Ágoston, 1859: Peitler Antal József, 1886: Schuster Konstantin Piar, 1900: Csáky Károly Emánuel, 1919–42: Hanauer Árpád István, 1943: Pétery József, 1953: Kovács Vince, 1969–75, '78–87: Bánk József, 1979: Endrey Mihály, 1987: Marosi Izidor, 1992: Keszthelyi Ferenc OCist., 2003–: Beer Miklós.  V. La.

Karcsú Antal Arzén: Vácz város története, II. kötet. Vác, 1880. –

LThK 1888. V:1009. – Chobot Ferenc. A váczi egyházmegye tört. névtára. Vác, 1915. – Hermann 1973: 28. – Györffy 1977: 182. – MK 1984:644. – Váci Téka I. „...egyházat építek itt!” Szerk. Mándli Gyula, Koszta László. Vác 2001:21. – Török József–Legeza László: A váci püspökség évezrede. Bp., 2001. – Sándor–Varga, 1997. – AP 2007:785.