vészt hozó undokság (héb. sikkus somem, gör. bdelügma erémószeósz, lat. abominatio desolationis, ‘pusztulás gyalázata’): Dániel prófétától származó apokaliptikus kifejezés. – I. Az ÓSz-ben tárgy, Zeusznak szentelt oltár. Dán 11,31: „...meggyalázzák a szentséges várat, megszüntetik a mindennapi áldozatot és felállítják a vészt hozó undokságot”. A próf. így írja le, hogy Kr. e. 167: hogyan szentségtelenítette meg IV. Antiokhosz Epiphanész a jeruzsálemi tp-ot. Ugyanerre az eseményre utal 12,11 s talán 9,27 is. 2Mak 6,2 világosabban mondja el, hogy Antiokhosz kihívóan az olimpiai Zeusznak szentelte a Templomot. 1Mak 1,54.59: Jahve lerombolt égőáldozati oltárának helyén 167. XII. 8: új oltárt emeltek és 10 nappal később megkezdték a pogány kultuszt. 1,54 ezt az oltárt nevezi ~nak. – Mivel Zeusz arám megfelelője Baal-Samem, E. Nestle úgy vélte, hogy a Dánielnél szereplő sikkus somem nem egyéb, mint ennek az istennévnek szándékos eltorzítása. A Baal, ‘úr’ helyére került a sikkus, ‘undokság, gyalázat, iszonyat’, mivel a zsidók ezt a szót szívesen használták bálványok, pogány istenek v. jelképeik, emblémáik jelzésére. A samem, ‘ég’ szót a bóset, ‘gyalázat’ irányába sómenné torzították (Dán 12,11). Így tehát Dán, 1–2Mak-ben a ~ oltár v. más tárgy, melyet Baal-Samemnek, azaz Zeusznak szenteltek. – II. Az ÚSz-ben a szinoptikus apokaliptikában (→parúzia) Mt 24,15 és Mk 13,14: fordul elő a ~ kifejezés Jeruzsálem pusztulásával és a világ végével kapcsolatban: „Amikor majd látjátok a szent helyen a vészt hozó undokságot, melyet Dániel próféta megjövendölt”. A kifejezés használata jogos, mert a Templom megszentségtelenítése Dánielnél is eszkat. esemény. Az eredeti szövegösszefüggésből kiszakított fogalom használata bizonyítja, hogy a ~ elveszítette konkrét, tárgyi jelentését és apokaliptikus fogalommá vált. A nyelvtani tény, hogy a 13,14 gör. szövegében a semleges nemű bdelügma mellett hímnemű jelző áll, arra mutat, hogy Márk a ~ot személynek tekinti. Ugyanezt látjuk 2Tesz 2,3–4: „...előbb be kell következnie az elpártolásnak és meg kell mutatkoznia a bűn emberének, a kárhozat fiának, az ellenségnek, aki mindennek fölé emelkedik, amit Istennek és szentnek neveznek. Sőt, Isten templomában foglal majd helyet és istennek akar látszani.” Itt is a tp. meggyalázásáról van szó, ami összefügg az →Antikrisztus föllépésével és Krisztus második eljövetelével. – E részlet magyarázói abból indulnak ki, hogy Jeruzsálem pusztulását nem követte a világ vége, és így a profanizálást jelképesen fogják föl (eretnekségek stb.). Más szóval ex eventu magyarázatot adnak, mert a Kr. u. 70 előtti idő szerzőjének sajátos szempontjaira nincsenek tekintettel. Ennek az időnek a szerzője szemében ui. a ~ és az Antikrisztus megjelenése föltehetően szorosan összetartozott. Ha Mt-ban és Mk-ban a ~ a hívők számára jel, mely Jeruzsálem és Júdea elhagyására szólít föl, akkor ez csak azért lehet, hogy az itt diadalmaskodó (vö. 2Tesz 2,8) Antikrisztust utolérő megsemmisítő ítéletet elkerüljék, utol ne érje őket, hanem élve érjék meg a parúziát. – Hogy a jeruzsálemi ker-ek Kr. u. 66–70: konkrétan miben látták a ~ot, azt nem lehet biztosan tudni. Vajon abban-e, hogy a róm. sereg jelvényeivel bevonult a Templomba, v. a zelóták gyilkos pártja bekerült a Templomba? R.É.

BL:1917.