🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Z > zsoltározás
következő 🡲

zsoltározás: tág értelemben a →zsoltárok imádkozása bármilyen formában; szoros értelemben az ószövetségi gyakorlatból átvett közösségi imádságmód, a →zsoltárok mondása vagy éneklése a →szentmisén vagy a →zsolozsmában. – 1. A ~ sokféle formája a tp. közösségi lit-ában született: a nagy ünnepeken, ill. szombatokon a zsinagógákban összegyűlt nép imádságának fő forrása, táplálója és kifejezője volt kezdettől fogva. Ezért a ~ a közösségteremtés egyik legalkalmasabb formája. A zsolt-ok nem olvasmányok, nem is kötetlen stílusban fogalmazott könyörgések, hanem dicsérő költemények. Jóllehet felolvasva is előadhatták őket, minden zsolt-ban van bizonyos zenei jelleg, ami meghatározza az előadás és a ~ módját. Ezért még ha nem is éneklik, sőt ha valaki egyedül és csendben mondja a zsolt-t, akkor is szükséges, hogy e zenei jellegnek tudatában legyen, s amennyire lehet, legalább a ritmus követésével figyeljen rá. –

2. ~ az imaórák lit-jában. Aki zsolozsmázik, az nem a maga nevében imádkozik, hanem Krisztus egész Testének nevében, sőt magának Krisztusnak a személyében is. Ha valaki ezt szem előtt tartja, nem fog számára nehézséget jelenteni, ha éppen azt veszi észre, hogy ~ közben nem képes azonosulni az érzelmekkel, amelyeket a zsolt. éppen kifejez (esetleg szomorú és el van keseredve, mégis ujjongó ~ba kell fognia, v. vidám, és egy kesergő zsolt-t kell énekelnie). A pusztán magánjellegű ~ esetén ez az ellentét könnyen elkerülhető, mert akkor érzelmi állapotunknak megfelelő zsolt-t választhatunk. Az Egyh, hivatalos imájában, az imaórákban azonban a ~ nem sohasem magánjelleggel, hanem az Egyh. nevében veszi sorra a közösségnek előírt zsolt-okat még az is, aki esetleg egyedül végzi az imaórákat. Márpedig aki az Egyh. nevében zsolt-ozik, mindig találhat okot örömre v. bánatra, hiszen mindig képes együtt örvendezni az örvendezőkkel és együtt sírni a sírókkal (Róm 12,14). – A latin hagyományban a ~nak 3 eleme van, amely segít megérteni, ill. ker. imává formálni a zsolt-okat: ezek a zsolt-feliratok, a zsolt-könyörgés és az antifóna. – Az Imaórák Lit-jának zsolt-os részében minden egyes zsolt. elé cím került, amely jelzi a zsolt. értelmét és jelentőségét a hívő élete szempontjából. Ezeket a címeket a ~skönyv csupán a zsolt-ozók tájékoztatására hozza. Hogy pedig az új kinyilatkoztatás fénye is segítsen imádkozni, ugyanitt egy újszövetségi v. Egyh-atyáktól vett idézet, zsolt-mottó is található, amely felhív, hogy krisztológiai értelmezéssel imádkozzunk. – A zsolt-könyörgések célja, hogy segítsék az imádkozókat a zsolt-oknak főleg ker-i alkalmazásában. Ezek a könyörgések az egyes zsolt-oknak megfelelően az Imaórák Lit-jának Kiegészítő kötetében találhatók, és ősi hagyomány alapján tetszés szerint vehetők a zsolt., ill. a rövid szt csend után. – Valamennyi zsolt-hoz hozzátartozik az antifónája, a nem énekelt ~ban is, és a magánosán imádkozónak is el kell azt mondania. Az antifónák segítenek megvilágítani a zsolt. irodalmi műfaját, azt személyes imává formálják át, élesebben megvilágítanak olyan jelentős gondolatot, amely esetleg elkerülné a figyelmet. A különböző körülményeknek megfelelően más-más színezetet adnak a zsolt-nak, sőt nagymértékben segítik az előképi (tipológiai) v. az ünnepre utaló értelmezést anélkül, hogy önkényes alkalmzásokba vinnének. – Amikor egy hosszabb zsolt. ugyanazon imaórán belül részekre van osztva, akkor a változatosság érdekében és hogy jobban előtűnjék a zsolt. tartalmának gazdagsága, minden egyes rész saját antifónát kap. Szabad azonban a teljes zsolt-t megszakítás nélkül is imádkozni, az első antifónával. – A húsvéti Szt Háromnapon, Húsvét és Karácsony nyolcadában, valamint az adventi, karácsonyi, nagyböjti és húsvéti idő vasárnapjain, továbbá a Nagyhét és a húsvéti idő köznapjain, s XII. 17–24: a Reggeli és az Esti dicséretben minden zsolt-nak saját annfónája van. – Főünnepeken az Olv-os imaórában, a Reggeli dicséretben, a Délelőtti, Déli, Délutáni imaórában és az Esti dicséretben saját antifónák vannak; ha nem volnának megadva, a Közös részből veendők. Ünnepeken az Olvasmányos imaórában, a Reggeli és Esti dicséretben vannak saját antifónák. Ha a szentek emléknapjain saját antifónák vannak, ezeket kell venni. Húsvéti időben minden antifóna Alleluját kap, kivéve, ha ez ellenkeznék az antifóna tartalmával. –

3. A ~ módja. A legáltalánosabb forma szerint a zsolt-verseket 2 zsoltározó (személy v. csoport) váltakozva énekli (mondja), a sorok közepén szünettel, amit * v. + jelöl. Ez változhat aszerint, hogy mi az egyes zsolt-ok irodalmi műfaja, milyen hosszúak, latinul v. honi nyelven, és főleg hogy egyedül, többen v. a néppel együtt imádkozzák-e. A cél az, hogy minél inkább megérezzék a zsoltározók a zsolt-ok ízét és szépségét.  – Minden zsolt. kezdetén el kell mondani/énekelni a hozzá tartozó antifónát, a zsolt. végén a Dicsőséget, majd az antifónát megismételni. Amikor a Zsolt-os részben hosszabb zsolt-ok kerülnek sorra, ezek úgy vannak szakaszokra osztva, hogy az egyes imaórákon belül kitűnjék a hármas felosztás, de a zsolt. igazi értelme ne csorbuljon. –

4. A zsolt-ok Imaórákban történt elosztásánál a köv. szempontok érvényesültek: a) csak egészen kevés zsolt. marad ki, b) a hagyomány szerint is jelesebb zsolt-ok viszont gyakrabban ismétlődnek; c) a Reggeli és az Esti dicséret és a Bef. imaóra a napszaknak megfelelő zsolt-okat kap. Mivel a Reggeli és az Esti dicséret van leginkább a néppel együtt való ünneplésre szánva, ezekben olyan zsolt-okra esett a választás, amelyek inkább alkalmasak arra, hogy a nép imádkozza őket. – Vasárnap mind az Olv-os, mind a Napközi imaórához azokra a zsolt-okra esett a választás, amelyek a hagyomány szerint is igen alkalmasak a húsvéti misztérium kifejezésére; péntekre bűnbánati, ill. a szenvedésről szóló zsolt. került. – Advent, Karácsony, Nagyböjt és Húsvét idejére a 77., 104. és a 105. zsolt. lett kiválasztva: ezek megvilágítják, hogy mennyire előhírnöke az ÓSz. üdvösségtörténete annak, ami az ÚSz-ben teljesedik be. – A Zsolt-os rész soros zsolt-ai között (részben átkozódó jellegük miatt) nem szerepel az 57., 82, 108. zsolt., s néhány zsolt-ból is kimaradtak bizonyos versek, amint ez a zsolt-ok elején jelezve van.  **

Zsolozsmáskönyv. Az imaórák liturgiája az olvasmányos imaóra kivételével. Uo., 2008., 3. bőv. kiad. (Általános rendelkezések)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.