akvamarin (a lat. aqua, 'víz' és mare, 'tenger' szóból): a →berillek csoportjába tartozó drágakő. - Nevét a tengervíz színére emlékeztető világos-, zöldes- ill. középkék árnyalatáról kapta. Átlátszó, jó minőségben víztiszta. Kémiai összetétele: berillium-alumínium-szilikát: Al2Be3(Si6O18); kék színét a kristályszerkezetbe nyomelemként beépült vas okozza. Az ókor óta ismert drágakő. A monda szerint a tengeri hableányok ékszerdobozából került elő. Lelőhelyei az ókorban India és Burma, később Brazília, Madagaszkár, Namíbia. Nem ritkák a nagy kristályok; az eddig talált legnagyobb tömegű darab 110,5 kg-ot nyomott (Burma). - A hiedelem szerint talizmánként enyhíti az agresszivitást és a depressziót, harmóniát, lelki egyensúlyt ad viselőjének, gyógyítja az idegbetegséget, a mirigyek nyavalyáit. Az asztrológusok a Vízöntő kövének tartják, és a hiedelem szerint az e csillagjegyben születetteknek a kő segítségére van a baráti és a szerelmi kapcsolatok terén, óvja őket a veszedelemtől, erősíti az elhatározást.  O.F.

Dudichné-Koch 1935. - Gaal 1977. - Oberfrank-Rékai 1982. - Guhr 1986.