🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > hurriták
következő 🡲

hurriták, kori: a Kr. e. 3. évezred közepétől a Tigris felső folyásától keletre eső hegyeket lakó, később a síkságra lehúzódó nép. Az ÓSz-ben: kori, s a →Szeirt benépesítő →edomiták elődei (Ter 14,6; 36,20; MTörv 1,12.22; 1Krón 1,38). - Nem tartoztak a szemiták közé. Először a Bogazköyben talált akkád szövegekben, Kr. e. 1900 k. említik őket. A Kr. e. 18. sz-tól az Eufrátesz felső folyásánál és É-Szíriában éltek, különféle városok lakóival keveredve. Kr. e. 1700 k. →mari szövegekben találkozunk velük. Innen érthető; hogy a Szentírásban a pátriárkák tört-ében bizonyos részletek hurrita jogra vezethetők vissza (nuzi összehasonlító anyag). Később a régészeti leletekből kikövetkeztethetően Szíriába és Palesztinába húzódtak. Lehetséges, hogy a →hikszoszok - legalább részben - a ~kal azonosíthatók. Tört-üket leginkább a Kr. e. 15-14. sz: ismerjük. Kr. e. kb. 1530/1520-tól ~ alkották a →Mitanni birod-at, amely egy ideig a Zagrosz-hegységtől az Eufrátesz középső szakaszáig, sőt a szíriai pusztaságig terjedt; a népesség zömét ~ alkották, a vezető réteg azonban indoárja volt. Az amarnai korszakban nemcsak Felső-Mezopotámiában és Szíria É-i részén, hanem Kappadókiában, Babilóniában és Palesztinában is éltek ~. Az →amarnai levelekben számos palesztinai fejed-nek és tisztségviselőnek van hurrita neve. Miután III. Tuthmószisz meghódította Szíriát/Palesztinát, az egyiptomi forrásokban is megjelennek a ~, hrv néven. Ezen a néven az újbirod. idején először Palesztina D-i részét, később egész Palesztinát/Szíriát értették. IV. Tuthmószisz, III. és IV. Amenophisz fáraó háremében hurrita királylány is volt. Lehetséges, hogy az ÓSz-ben szereplő →hivviták is ~ voltak. A ~ nyelve először az egyik amarnai levél révén vált ismertté. A szövegek szótagoló ékírásban (Bogazköy, Mari), ill. ábécé-rendet követő írásban (Ugarit) maradtak fenn. A ~ nyelvének kutatása még folyamatban van. Ismert hurrita istenségek: Tesub (a mennydörgés istene), Hepat (a növényzet istennője). Művelődéstört. szempontból főleg a lótenyésztés terén köszönhetünk sokat a ~nak. **

BL:652.

olvasni

új

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.