Kőszeg, Vas m.: 1. Vára. Az Óház-tetőn a sziklavárat 1242 után vsz. IV. Béla kir. (ur. 1235-70) építtette és a Kőszegi grófoknak (→Kőszegi család) adományozta. A völgyben húzódó nagy utat a hegyi vár urai csak a régi Kő-hegy (2000: Kenyér-hegy) lábánál ellenőriztették, ez ösztönözhette a Kőszegi grófokat arra, hogy a behívott német vendégeket az alsóvár helyén telepítsék le. - Az alsóvár tehát 1230-1327: uradalmi központ, kir. kiváltságokat 1328: kapott. Ekkor a felsővár még szilárdan állt és működött. - Az alsóvár Ny-i traktusa és a D-i várfal a 14. sz. végén, a Garaiak jóvoltából épülhetett. A 13. sz. ostromoknál súlyosan megrongálódott É-i szárny újjáépítésén kívül építkeztek a Ny-i oldalon is, de jelentős időkülönbséggel, mivel az É-i és a Ny-i szárny kötés nélkül illeszkedik egymáshoz. - ~ városát és két várát 1392: Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) adományozta Garai Miklósnak és Jánosnak, akik az alsóvár valódi megépíttetői. A kőfallal kerített, két lakótornyos, váras települést ők változtatták át uradalmi központtá, kényelmes főúri rezidenciává, melynek nem volt fontosabb védelmi szerepe. - Az É-i szárny emeleti traktusát Ny felől nem palás kőből, hanem téglából építették fel, és gazdagon díszítették a falfelületeket. A falfestések 15. sz-iak, hasonlóak a Szt Jakab-tp. D-i mellékoltáránál látható festményekhez. Vsz. a Garaiak műve a Ny-i szárny is a lovagteremmel együtt, s a rezidencia-jellegnek megfelelően Ny felé konzolos erkélyeket építtettek, hadászati védművet azonban egyet sem. - 1441: egy kir. adománylevél ~ új uraiként Pálóczi Simont és →Guti Országh Mihályt nevezi. A levélben azonban csak a ~i várról van szó, a város továbbra is Garai László nádoré maradt, annak ellenére, hogy 1445: ~ II. Frigyes cs. (ur. 1440-93) fennhatósága alá került, aki V. László (ur. 1452-57) gyámjaként lépett fel. Nem vsz., hogy a cs. V. László nagybátyjától, Garai Lászlótól elvette volna ~et, főleg 1458 után nem, amikor Garai szembefordult Mátyás kir-lyal. 1459: Garai hívta be m. kir-nak Frigyes cs-t. A ~i várkastélyba cs. várnagyok kerültek, akik Garai halála (1460) után cs. kapitányként kormányozták ~et. - 1482: a várat és a várost Mátyás visszafoglalta. Várnagya Batthyány Boldizsár lett. A vár Ny-i szárnyának reneszánsz ablaksora az emeleten e korszak emléke. - 1491: ~ ismét a Habsburgok kezére került. A megkezdett építkezések mind a Ny-i, mind a K-i szárnyon folytatódtak, de erődítés nem történt. - 1532. VIII: →Jurisich Miklós vezetésével a rendkívüli túlerőben levő török hadsereg heves ostromainak mégis három hétig ellent tudtak állni a várvédők, kik közül 418 életét áldozta „e rossz helység” védelméért. Jurisich 1533: megkapta a várat és az uradalmat. 1616-95: a vár urai a Széchyek lettek, akik azonnal jelentős építkezésekbe fogtak. A Ny-i szárny emeleti ajtóján 1626-os évszám jelzi, hogy a homlokzatok valamennyi sgrafittó díszítése ekkor készült. Az É-i szárnyon a kpna még szabadon állt, a várudvart viszont teljesen körülépítették. - 1695-1931: a vár az Esterházy-család birtokában volt. 1777: ~et és a várat tűzvész pusztította. Ezután épült az új É-i szárny, az egykori vártp. tornyából kpna lett, a Ny-i oldal tornyait a fedélszék alá rejtették, a lovagterem reneszánsz ablakait befalazták, a D-i és a Ny-i szárny elé emeletes árkádsort építettek. - 1931 u. a várat a honvédség használta, 1949: a Futura vállalat gabonaraktára. A helyreállított vár 1958 u. ~ egyik fontos kulturális közp-ja lett. A K-i és a D-i szárnyban kapott helyet a Jurisics Miklós Múzeum állandó várostört. kiállítása, a lovagterem és egyéb helyiségek a művelődési közp. kezelésébe kerültek. - 2. esperesség a győri, majd szombathelyi egyhm-ben. Plébániái: Bozsok, Gencsapáti, Gyöngyösfalu, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Meszlen, Perenye, Salköveskút, Söpte, Tömörd, Vasasszonyfa, Vassurány, Vasszilvágy. -

3. plébánia. 1248: Kuszug, 1432 e. Küszüg. 1246: várát és tp-át említik. Plébtp-a 1407-1671: a Szt Jakab-tp., 1673-1894: a Szt Imre-tp., 1894: a Jézus Szíve-tp. Lakói 1554: ref-ok, majd ev-ok lettek. 1620: a m. ev-ok építettek tp-ot. 1671: a kat-ok visszakapták a Szt Jakab-, 1673: megkapták az ev. tp-ot is, és Szt Imre tit-ra szent. Ez volt a plébtp. 1894-ig, amikor fölépült a Jézus Szíve tp. Org-ját (2/21 m/r) 1894: a →Rieger gyár (op. 423.) építette, 1929: az →Angster gyár átépítette. Harangjait 1859: 126 cm átm. Pfistermeister Antal ~en, 1892: 154 cm átm., 1894: 53,8 cm átm. Seltenhofer Frigyes és fiai Sopronban öntötték. Anyakönyvei 1633-tól. Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: ném., m.; 1910: m., ném., horvát; 1940: m., ném., horvát, szl. - Filiája 2000: Kőszegfalva. - Plébánosai: 1896: Kincs István, 1938: Székely László, 1952: Móricz Lajos, 1972: Bódis József, 1981: Seregély István, 1987: Kalmár Dezső, 1990: Horváth Lajos, 2000: Nagy József. - 1948: Tóth György (1915-82) hitoktatót letartóztatták, 1949: tiltott határátlépéshez nyújtott segítségért 5 é. ítélték; 1953: szabadult. - 2000. XI: hozzá tartozik a 352. sz. Chernel István cserkészcsapat. - 4. jezsuita rendház, tp. és koll. A jezsuitákat 1677: Széchenyi György pp. telepítette le a Szt Jakab-tp. mellé. Koll-ot és gimn-ot nyitottak (→Ferenc József Gimnázium). A koll. 1694: a 3. probáció háza lett. - A ferencesek 1246: említett tp-át Habsburg Albert hg. katonái 1289: a ktorral együtt fölgyújtották. Az épületeket vsz. helyreállították és a 14. sz: is használták. Garai Miklós nádor 1403-07: az egyhajós, szerény, megviselt tp-ot elbontatta, s az új, gótikus, keletelt, csarnoktp-ot Szt Jakab tiszt-ére sztelték. Tornya 17. sz. metszetek szerint a tp. É-i oldalán állt (toronyóráját 1615: Pidler Kristóf lakatos 9 tallérért javította meg). A tp-ot a 15. sz: 4 tűzvész is pusztította, Ibrahim pasa, majd a szultán ágyúi 1532: súlyosan megrongálták. Az ostromot követően helyreállították. 1538: az É-i hajóba temette korán elhunyt gyermekeit Jurisich Miklós. - A plébtp-ot 1554: elvették a prot-ok, 1615-71: csak a ném-ek használták. A 15. sz. falképeket lemeszelték, a gótikus szárnyasoltárokat szétszedték, 1653: alsó kőépítményeiket is elbonttatták. - 1671: Széchenyi György győri pp. visszavette, az 1677-től épülő rendházba jezsuitákat telepített. 1700 k. épült a Ny-i homlokzat barokk oromzata és a főhomlokzat feletti fatornyocska, melynek harangjai 18. sz-iak. Telekessy István egri pp. 1700: a sztélyből kpnát, 1758: →Kereskényi Ádám SJ házfőnök a mellékhajókból 2-2 oldalfülkét nyittatott. - A főoltárt 1693: →Esterházy Pál nádor faragtatta, 1500 k. Tirolban készített Mária-szobra vsz. valamelyik gótikus szárnyasoltárról való. - A szentély mindkét oldalán 15. sz. hármas, gótikus ülőfülkék, felettük festett felszentelési keresztek. A Pietro Antonio Conti stukkóival rendkívül gazdagon díszített Xavéri Szt Ferenc-kpnát a hagyomány szerint 1700: a Rákóczit eláruló Bezerédy Imre kuruc ezr. építtette. Freskóin Szt Jakab életének eseményei, angyalokkal körülvett oltárán Mária, a gyermek Jézus és Szt Ferenc. A főoltár mögött gótikus szentségház, az 1720 k. szószékre vezető lépcső mellett barokk sekrestyeajtó, a lépcső mögött vörösmárvány kerezetésű címeres sírkő Maugis Ferdinánd osztrák nemes emlékére. A D-i hajó zárófalán 1937: feltárt freskók (Szt Kristóf, Háromkirályok vonulása, Köpenyes Madonna Árpádházi Szt Erzsébettel és Szt Borbálával) közel egyidősek a tp-mal. Az É-i hajóban a Jurisics gyerekek síremléke, a hajó zárófalán Szt Benedek, oltárait Szt Alajos és Szt Anna tiszt-ére szent. A tp. mai főhomlokzata 1807: készült. -

5. piarista gimn. A jezsuita r. föloszlatása u. 1777. X. 20: a piar-k vették át a gimn-ot. 1815. IX. 21: átadták a bencéseknek, hogy Léván letelepedhessenek. - 6. Szt Imre-tp. 1550 u. a ném. és m. ev-ok közösen használták a Szt Jakab-tp-ot. A 17. sz. elejétől a két tábor közti összecsapások szaporodtak, végül a ném-ek kiűzték a tp-ból a m-okat. ~ 1615-18: közpénzen új tp-ot építtetett a kirschlagi Marx Bálinttal a m. híveknek. 1640: magasították tornyát, 1671: a Szt Katalin-kpna anyagából É-i oldalkápolnát emeltek. 17. sz. végi a szentély feletti galériás hagymasisakos Sanctus fiatorony. - 1671 tavaszán a Szt Jakab-tp. visszavétele után a m. tp-ban ismét együtt tartottak istentiszt-et a ném. és m. ev-ok. 1673: Pálfy Tamás kancellár és Széchenyi György győri pp. visszafoglalta a Szt Imre tp-ot is, mely ezután több mint 200 évig ~ plébtp-a. A sekrestye és az É-i kpna alatti kriptába temették 1671-1842: ~ tekintélyes polgárait. - 7. Árpádházi Boldog Margitról nev. →Domonkos Nővérek. 1867: anyaházat, 1868: el. és polg. isk. tanítónőképzőt, 1896: polg. leányisk-t nyitottak. A tanítónőképzőben 1918: 18 tanárnő, 125 fős internátus volt; 1943: 14 tanárnő okt. A polg. leányisk-ban 1942/43: 4 o-ban 8 tanárnő 172 leányt okt. 1948. VI: áll. isk. 1994: nyílt meg az Árpádházi Szt Margit Kat. Ált. Isk. - 8. A verbiták 1928: telepedtek meg ~en, 1930: nyitották a Szt Imre missz. szem-ot. 1989: ismét visszatértek. - ~ lakói 1840: 3790 r.k., 1880 ev., 10 ref., 102 izr., össz. 5782; 1910: 6448 r.k., 8 g.k., 10 g.kel., 1639 ev., 52 ref., 266 izr., össz. 8423; 1940: 8367 r.k., 49 g.k., 27 g.kel., 1466 ev., 297 ref., 109 izr., 5 egyéb vall., össz. 10.320; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 68 ffit, 31 nőt; 1983: 6400 r.k., össz. 13.263. - 9. Kat. sajtója: 1930-44: Világposta, 1933-38: Missziós Hírnök (SVD), 1933-39: SVD Missziós Művek, 1942-46: Kőszegi Katolikus Egyházközségi Körlevél, 1944-45: Kőszegi Katolikus Körlevél, 1946-47: Katolikus Körlevél. Horváth Lajos

1. Fügedi 1977:156. - Bariska-Németh 1984:10, 110. - Bakay Kornél: ~, középkori védművek. Bp., 1985. (TKMK 209.) - Bakay Kornél: ~, Jurisics vár. Uo., 1991. (TKMK 208.) - 3. Barcza Leánder: A ~i Szt Jakab-tp. legrégebbi papjairól és a hitújítás kérdéséről 1517 után. Szombathely, 1936. - Garas 1955:179. - Schem. Sab. 1972:57. - Patay 1986. - Hetényi Varga I:388. - 4. Rupp I:563. - Velics II:120. (a koll-ot 1688: nyitották) - 6. Balanyi 1943:91, 137. - Dercsényi Dezső: ~, Szt Jakab tp. Bp., 1990. (TKMK 127.) - 7. MTC 1918:418; 1943:558. - Polg. Isk. 1942/43:292. - Mészáros 1988:210.