lép: 1. a gerinces élőlények vérképző és -tároló szerve (→vér). - 2. a méhcsalád viaszépítménye fiasítás és gyűjtés (→virágpor, →méz) számára (→méhészet). - 3. a fagyöngy terméséből főzött ragadós anyag, melyet vesszőre kenve kisebb madarak fogására használnak: amikor a kisebb madár tollával v. lábával hozzáér, beleragad. Innen átvitt értelemben a →kísértés nagyon szemléletes képe (az ördög ~re csal, a gyanútlan lélek ~re megy). - A legjobb ~ a tölgyfáról nyár végén szedett fagyöngybogyóból készül. A leszedett bogyót harmadrésznyi vízben megfőzik, hideg vízbe töltik, magvától megtisztítják, s vízben elteszik. Használat előtt lenolajjal keverve felfőzik. ~et lenolajból is lehet készíteni. E célra a lenolajat fölforralják, meggyújtják, s addig égetik, míg elég ragadós nem lesz. - A madarász a használatra előkészített ~et egy 6-7 cm bőségű és kb. 20 cm hosszú bőrtáskába önti, azután beledugdossa a fűzből, rekettyéből v. fagyalból készült, 3-4 cm vastag, 20 cm hosszú, meghámozott ~vesszőket. Használat előtt a vesszőket a táskában jól megforgatja. - A ~vesszőket fák, bokrok lecsonkított és meghasított ágaiba szokta becsíptetni. Sok helyt a bodzafa fiatal ágából 2-3 cm-es hengert, sípot vág. A síp egyik végét valamely fa v. bokor kihegyezett ágába húzza, másik végébe dugja a ~vesszőt. Szokás ~vesszővel nádszál végén szúrni is a madarat. A madarász rendesen a madár járásában bokorra, póznára, nyesett fára rakja ki ~vesszőit, aztán síppal, süvöltővel v. kalitkába zárt madár hangjával csalja ~re a madarat. Magát és a kalitkát zöld gallyal fedezi. A madarásznak sokszor még a ruhája is zöld. Éjjel lámpával szoktak csalogatni. A felzavart madár a világosság felé repül, ott azonban a lámpa mellett levő fák ágaira elhelyezett ~vesszőre ragad. Madzagot is szoktak ~pel bekenni. A ~es madzag két végét egy-egy seregély lábára kötik, aztán e csalogatókat a felzavart seregélycsapatba eresztik. Mihelyt a csapatba érnek, társaikat a ~es madzagba gabalyítják. Télen madarak járásába olyan kalászokat hintenek el, melyek szárát előzetesen ~pel kenték be. Oda is szoktak a sárba ~vesszőket ledugni, ahova madár inni jár. Seregélynek, varjúnak földbeásott lyukacskákba lépezett papírtölcsérbe csalétket tesznek. Ha a madár a esőrével belenyúl, a tölcsér a fejére ragad; így fogja meg a madarász. - A ~pel való vadászatot a 20. sz. elején törv. tiltotta el, mert többnyire énekesmadarak az áldozatai. - A lépezéshez hasonló az egérfogás alföldi módja, mely a bojtorján termését használja fel egér~ül: a bojtorján szúrós terméséből befelé szűkülő, csőszerű járatot csinálnak. A járat legszűkebb részébe csalétket helyeznek. Minél jobban furakodik az egér befelé, annál jobban fogja a bojtorán. Ezt a fogásmódot fogolyra is alkalmazzák. **

MN II:31. - MNL III:446.