🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > megtiprás
következő 🡲

megtiprás (lat. calcare, conculcare): 1. gabonaszemek kitiprása a →kalászból (→cséplés), ill. az érett →szőlő levének kitaposása kádban. - 2. az ókorban a győzelem gesztusa: a győztes lábát az előtte heverő legyőzöttre (fejére, hátára) helyezte. A bizánci győzelmi ünnepeken a cs. végezte. - 3. a Szentírásban Isten Fia győzelmének a képe (Zsolt 90,13; 109,1; Mal 4,3; Róm 16,20; 1Kor 15,25). - 4. Ikgr. A Jézus keresztsége-, a Pokolraszállás- és a Föltámadás-képeken Krisztus megtiporja a Sátánt, a bűnt és a halált. A győzelem jeleként Mária megtiporja a kígyót, Mihály főangyal a sárkányt, a sztek az ördögöt, az erények a víciumokat. **

Kirschbaum II:67.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.