oltalom (lat. refugium): általános értelemben a bajba jutott, segítségre szoruló védelmezése, megmentése, állapotának lényeges megjavítása. - A Szentírásban Isten az ~ a bölcs (Péld 3,26), az üldözöttek (1Kir 18,4; Zsolt 45,11; 61,4; 63,2; 104,40; 113), a kicsinyek és árvák, a szegények (Zsolt 39,23; 146,10) és benne bízók (Zsolt 5,5; 17,8.15; 26,2; 27,10; 30,5; 32,20; 91,1; 118,8; 143,2) számára. Az →áldás egyik formája: „Oltalmazzon téged Jákob Istenének neve” (Zsolt 19,2). - A Bold. Szűz Mária, az angyalok (→őrangyal) és a szentek (→védőszent) ~a közbenjárás Istennél (→Mária Oltalma). - Ikgr. Ősi jelképe a →pajzs és a →köpeny. Szűz Mária ~ának képszerű kifejezése a →Köpenyes Madonna. **