🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > paténa
következő 🡲

paténa (lat. patena, 'tányér, serpenyő'): kerek, középen bemélyedő kis tányér, amelyen az ostya szentmise alatt pihen. - Az óker. korban elsősorban üvegből (Leningrád, Ermitázs, Ábrahám áldozatát és ósz-i és úsz-i jeleneteket ábrázoló ~, 4. sz.), de fából, rézből, kerámiából is készült. A kk-ban a fém ~k váltak ált-sá, a díszesebb darabok különböző ötvöstechnikákkal megmunkált felületén Isten keze, Isten báránya, →Pantokrátor, →Krisztus-monogram ábrázolások stb. találhatók. Nemesfémből készítik, ha nem aranyból, akkor a belső mélyedést aranyozni kell. A kehellyel együtt áldotta meg a a pp. Régebben a ~ csak nagyostya számára szolgált, a II. Vatikáni Zsinat óta nagyobb is lehet, melyből áldoztatnak is. - Megfelelője a bizánci szert-ban a →diszkosz. Ikgr. Reutei Szt Erzsébet attrib-a. L.P.

Onasch 1981:300.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.