platonizmus: →Platónt követő filozófiai irányzat, fő jellemzője az →idea-tan. Képviselői rendszerbe kívánják foglalni Platón gondolatait. - 1. Az ókorban platonikusok a) elsősorban az Akadémia 3 generációjának tagjai (1. Szpeuszipposz, Xenokratész; 2. Arkerszilaosz, Karneadész; 3. Aszkaloni Antiokhosz, Varro és Cicero mestere); b) a közép-platonisták: Kelszosz, Plutarkhosz és Apuleusz, aki a →keresztény filozófia kialakulása szempontjából fontos; c) →újplatonizmus. - 2. A középkorban a ~ szinte kizárólag a Timaiosz-kommentárok és →Areopagita Dénes által élt tovább. Helytelen egyrészt a ferencesek fenntartás nélküli azonosítása Szt Ágostonnal ill. a ~sal, másrészt a domonkosoké az arisztotelizmussal. - 3. A reneszánsz korában Marsilio Ficino firenzei platonikus akadémiáján (1459/62-1522) ápolták a platóni hagyományt. R.Z.

Fehértemplomi M. Kir. Főgimn. Értes. 1907:6. (Irovics Tamás: Plutarchos mint moralista) - EPhK 1912:138. (Braun Samu: Adalékok Apuleius „De Deo Socratris” c. művének ismeretéhez) - Plutarchus: Sztoikusok ellentmondásai. Ford. Salgó Ágnes. Bp., 1983. - Szókratész daimónja. Vál., ford. Salgó Ágnes. Bp., 1985. - Vanyó László: Theologia graeca. Bp., 1992. - Ficino, Marsilio: Über die Liebe oder Platons Gastmahl (lat-ném.). Ford. Karl Paul Hasse. Hamburg, 1994. - Teológia 2001:3-4. sz. (Budaházy Gábor: A ker. bölcselet kezdeteinek háttere: a közép~) - Rokay Zoltán: Filozófiatört. 2002:124. - Diogenész Laertiosz: A fil-ban jeleskedők élete és nézetei tíz kv-ben. Ford. Rokay Zoltán. Bp., 2002:122. - Ficino, Marsilio: Platonikus írások. Ford. Vassányi Miklós. Bp., 2003. (Fides et ratio 3.)