Tóth Ágota Verona, IML (Nagylózs, Sopron m. 1909. ápr. 27.–Bp., 1994. nov. 16.): szerzetesnő. – 1930. VI. 28: Sopronban lépett a kongr-ba. 1932. I. 8: első, 1938. I. 7: örök fog-át uo. tette. Ápolónő- és műtősnőképzőt végzett. – A szétszóratás után Bpen kórházakban dolg., beteg nővértársait látogatta. r.k.

Tóth Aladár (Pécs, Baranya vm., 1878. – Pécs, 1934 után?): tanító, népművelési titkár, karnagy. – Okl. a pécsi tanítóképzőben szerezte, Bpen és Pozsonyban karnagyi tanf. 1897: szőlészet-borászati, ipari és népművelői előadói tanf. is végzett. Károlyi Sándor gr. családjánál nev., 8 é. a pécsi el. isk. tanítója, azután 11 é. a Baranya vmi tanfelügyelőség tollnoka. 1921–28: nyugdíjazásáig népművelési titkára. Az 1914/8. háborúban a 19. h.gyezr. katonája, a szerb, oláh és orosz harctereken 2x sebesült zászlósként szerelt le. 1912–: a pécsi a szegyh. énekkarának tagja, 7 é. a Kat. Legényegylet ffi és vegyeskara karnagya, melyekkel díjakat nyert. A Pécsi Dalárda tagja, 15 é. főtitkára, 2 é. aleln.;  a Belvárosi Karének Egyes. társeln., a tanítónőképző, 1928–: a leánygimn. énekkarának vez., és ének tanára. Ő szervezte 1922: a pécsi Börgyári Dalárdát, 1927–: a Levente Dalárda melyeknek karnagya. Az Eszperanto Egyes. pécsi aleln., 1923–: az Orsz. M. Dalos Szöv. biz. és választm. tagja.  88

Kalotai. 1934:434. – Halász. Bp., Uo., 1936:296. Arck. – Molnár. Bp., Uo., 1936:504. – M. műv. lex. Bp., 1936:141.

Tóth Aladár Sándor OSB (Tárkány, Komárom vm., 1884. dec. 24. – Pannonhalma, 1936. szept. 17.): főiskolai tanár. – Megszakításokkal a pesti piar. és a győri bencés gimn. tanult, 1901. VIII. 6: lépett a r-be, a teol. 1903–07: Pannonhalmán végezte, 1907. VI. 6: szerz. fog. tett, VI. 29: pappá szent. 1907: mennyiségtan–term.tan szakos középisk. tanári okl. szerzett. Pápán, 1909–12: Komáromban gimn. tanár, 1910–12: házgondnok is, Bpen 1912–13: Bpen egy. hallg., 1913. IX–1936: Pannonhalmán a kísérleti fiz. főisk. tanára, 1926–27: pénztáros is. – Cikkei: berlini Zeitschrift f. d. Phys. u. Chem. Unterricht (1924, 26)  88

Nemz. Újs. 1936. IX. 20. – Bencés névtár 1986:149.(1149.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Alajos (*Gyöngyös, Heves vm., 1901. jún. 22.): áldozópap. – A teol. 1–2. évét Egerben, a többit Veszprémben végezte, 1925. VI. 21: pappá szent. Zalamerenyén 1926. VII: Zalabéren, 1927: Szentbalázson, 1928: Buzsákon, majd Somogyvárt, 1929: Taszáron kp. 1929–31: a rozsnyói egyhm. szolgálatában állt, onnan visszatérve 1931: Csóton, 1932: Felsőiszkázon, 1936: Zalaszegvárt kp., 1937. II. 19–VIII. 31: Zalaszabaron admin., 1938: Nemestördemicen, Tapsonyban, Kiskomáromban, 1939. VII: Törökkoppányban kp., felfüggesztették. 1940–: a váci egyhm-s. 1942: Kistarcsán kp., ahol az izr. Gödinger Ernő bpi lakost megkeresztelte, neki szabálytalanul kiállított keresztlevelet adott, utólag 200 pengőt elfogadott. 1944: okirathamisítással gyanúsították szabadságolták. A bpi ált. Érseki Helytartóság kívánságára 1944. IX. 29–: Bpen hitokt., gyermek-menhelyi lelkész. 1945–: a székesfehérvári egyhm-ében a pp. az ottani szolgálata alól fölmentette 1947. IV. 2:  visszaküldte a veszprémi egyhm-be. Szolgálattételre nem jelentkezett, engedély nélkül Ausztriába távozott, ezért 1948. IV. 22: fölfüggesztették, Feldkirchben (Ausztria) tartózkodott.  – Miséket, himnuszokat, m. dalokat és verseket írt. Arany, Petőfi, Gyulai Pál verseit zenésítette meg. – Muzsikus c. folyóir. adta ki 3 díjnyertes szerzeményét. – M: Hideg szél fúj a Mátráról (Daloskv.) (Hol? mikor?) 88

M. műv. lex. Bp., 1936:142. Arck. – Schemat. Veszpr. 1938:233. – Schemat. Vác. 1943:34. – Pfeiffer. München, 1987:1032. – H. Varga. 1992. I:464. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Alajos (Vághosszúfalu, Nyitra vm., 1910. márc. 23. – Székesfehérvár, 1992. jún. 6.): kápolnaig. – Esztergomban 1933. VI. 25: pappá szent., Sárisápon kp., Bpen 1934: hittanár. 1936: a Helynökségen II. titkár. 1937–50: hittanár. 1939: teol dr. – 1950: Bp-Tisztviselőtelepen kisegítő lelkész. 1951: Dorogon plnos. 1957: Bp–Belvárosban h.plnos., 1958: a Bp-belvárosi Szt Mihály tp-ig., 1962: Bp. Május 1. út, kpna-ig. 1963: Bp-Belvárosban kp., 1968: Bp. Bokréta u., kpna-ig. – Kz-a: Az ősegyh. bűnbánati fegyelmének fejlődése az elvirai zsinat határozatai alapján H.n. 1939. (KPI Kvtárában) 88

Esztergomi egyhm. névtára 1970:155. – Somorjai Bp., 1993:1311. – Diós 1999:224. (5537.)

Tóth Alajos, OFMConv (Felsőzsolca, Borsod vm., 1932. ápr. 3.–): tartományfőnök. – 1950: a miskolci Fráter György Gimn-ban éretts. 1955: pappá szent., Markazon, 1957: Kazincbarcikán (Berente) kp., 1960: a miskolci minorita tp., 1965: a miskolc-mindszenti pléb., 1982–90: Felsőzsolca plnosa. – 1985: titokban belépett a r-be. 1989: Hajmáskéren ünn. fog-at tett. 1989. XI. 11: a róm. minorita ált. rfőn. kinevezte a minorita rend mo-i tart-ának főnökévé, 1990. VIII. 1-től a miskolci minorita tp. és rházban szolgál. – 1985-től a miskolci „civil” hitoktatóképző főisk. egyhtört. és erkölcsteol. tanára. 1988–91: a hitokt. főisk. hallgatói számára egyhtört. és erkölcsteol. jegyzeteket, 1989–91: diákok számára tp. misztériumjátékokat írt és sokszorosított. 1991: latinról m-ra ford. a minorita Rendi Alkotmány 1984: Rómában megj. szövegét. – A miskolci Új Misszió c. havilap szerk. biz. tagja. B.Ma.

Schem. Agr. 1975:140; 1987:137. – Saját közlése (1991. I. 8.)

Tóth Albert (*Bedeg, Tolna vm., 1871.): kántor-tanító. – 1934: Szepetneken (Zala vm.) kántor-tanító. 1906 óta írogatott. – Cikkei: Alkotmány (1908: 160. sz., 180. sz. vezércikkek), Váci Hírl. (1909), versei: Aranykalászok. (Veszprém, 1934); Mécsek, lángok, fénysugarak. (Uo., 1934), Dunántúli koszorú (Uo., 1934) – M: Feltámadunk! Gyermekek és felnőttek temetési szertartása a keresztyén katholika anyaszentegyház szokása szerint 30 darab népies búcsúztatóval és néhány «kiéneklés»-sel (offertorium). R. k. kántorok használatára. Nagykanizsa, 1906. 88

Dunántúli koszorú. 1934. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Albin Károly OPraem (Bács, Bács–Bodrog vm., 1880. febr. 15. – Sátoraljaújhely, 1921. máj. 27.): tanár. – Jászón 1900. VIII. 28: 19: lépett a rendbe, 1904. VIII. 28: szerz. fog. tett, 1904. IX.4: pappá szent. Kassán, 1906: Nagyváradon tanár, 1908: Jászóvárt közp-i hitszónok, 1910:  Rozsnyón tanár, 1911: Kiskaposon plnos, 1912: Rozsnyón tanár, 1918: Nagykaposon plnos, 1920 a leleszi konvent tagja. – Írása: Nagyváradi prem. főgimn. ért. (1907/08: 3. J.Canossa. VII. Gergely és IV. Henrik investitura-harca), Rozsnyói kat. főgimn. ért. (1912/13: 3. A jellemképzés)  88

Szinnyei. XIV: 351. (*Ó-Kanizsa) – Kovács 1996: 339.

Tóth Aldemár János, OSB (Deáki, v. Pozsony vm., 1921. aug. 28.–Győr, 1986. máj. 19.): gimnáziumi tanár. – 1940. VIII. 6: lépett a r-be, 1945. VI. 26: ünn. fog-at tett. 1945–46: teol. hallg. Pozsonyban, ahol 1946. VI. 23: pappá szent. 1946–49: Komáromban kp. és a tót gimn. tanára. A felvidéki bencések szétszóratása után Turócremetén lelkész, 1950–51: a mocsonoki papi internáló és átnevelő tábor lakója, 1952. V: É-Cseho-ban vagonkirakó, majd Oseken (Cseho.) sörgyári munkás. 1953. IV–1955. II: szabadulásáig a morva–lengyel határ közelében Králikyben jórészt mezőgazd. kényszermunkás. Beteg szemmel, gyengült látással szabadult, visszatért szüleihez, 1955–67: nyugdíjazásáig Deákiban kp., 1982–86: lelkész, 1986. I–: Pannonhalmán betegeskedett. A győri kórházban halt meg. 88

PN 1987:218. – Diós 1999:224. (5538.) – Hetényi Varga 1999. I:163.

Tóth András, André de Tott, nemes (Nyitra, Nyitra vm., 1698. márc. 26.–Rodostó, Töröko., 1757. szept. 9.): brigadéros. – A Rákóczi-szabharc. idején Forgách Simon tábornagy nemesapródja, 1711: lengyo-i, 1716: töröko-i emigrációban élt, 1720: hadnagy Bercsényi László fro-i huszárezredében, 1729: kapitány, keleti toborzóküldetésen, 1737: elnyerte a Szt Lajos-rend lovagkeresztjét, 1743: ezredtulajdonossá nevezték ki, de nem alapított önálló ezredet. 1745: fr. báróságra emelték, de Viviers jelzővel, 1746: a Bercsényi-huszárezred vezénylőezr-e, 1747: brigadéros. 35. toborzóútján 1757: az Oszmán Birod-ban a rodostói bújdosók közt érte a halál. Don Antonio ap. misszion. temette el a Szt Márk egyhközs-ben az örm. temetőben. Z.J.

Tóth Anna (*Csorna, Sopron vm., 1890. febr. 6.): igazgató. – 1916–: el. isk. tanított, 1922–31: a csornai, 1931–34: a veszprémi polg. fiúisk., 1934–35: a kisvárdai áll. polg. leányisk.  mb. ig-ja. 1935. II. 15–: a szegedi Tanárképző Főisk. gyakorló isk. tört.  szakvez. tanára, 1938–44(:): a győri áll. polg. leányisk. ig-ja, tanulm. felügyelő. Utazott Ausztriában és Jugoszláviában. – Cikkei: Néptan. Lapja (1921: 4. sz. A fogalmazás a m. nyelvi okt. középpontjában); Csornai polg. fiúisk. ért. (1925: 1921–1925; 1927: A polg. fiúisk. rendeltetéséről); Veszprémi polg. fiúisk. ért. (1932: Új élet, új ember, új isk.); Szülők Lapja (1936/37: a "Bizalmas beszélgetések" rovatát írta); Gyermekvédelem (1936: 5. sz. Új nő, új isk.); A Cselekvés Isk-ja (1936/37: 1. sz. A nemzeti zászló jelentősegének méltatása); Győri áll. polg. leányisk. ért. (1939: Áldás a m-ra, Babits Mihály ilyen című költeményének bevezetésével; 1940: Dr. Balassa Brúnó; Mátyás, az igazságos: győri kapcsolatai), Ifjú Polgárok Lapja, Soproni Hírlap, Veszprémvm. – M: Budavár visszafoglalása. XI. Ince pápa érdemei. Veszprém 1937.  88

Deák. Bp., 1942: 476. – Polg. isk. tanárok 1942/43. évkve. Uo., 1943: 259.

Tóth Anna Eduarda, KN (Kerkaszentmiklós, Zala vm., 1889. aug. 20.–Gyón, 1959. dec. 8.): szerzetesnő. – 1910. XII. 10: Zsámbékon lépett a kongr-ba, fog-át uo. 1915. VII. 30: tette. Nagybecskereken dolg., Zsámbékon 1930: novíciamesternő. – A szétszóratás után 1950 őszétől a gyóni szoc. otthonban élt. r.k.

Tóth Anna Ladisla, KN (Széplak, Sopron vm., 1882.–Vác, 1977. szept. 6.): szerzetesnő. – Újkígyóson a háztartásban dolg. – A szétszóratás után 1950 őszétől a váci elfekvő kórházban dolg. r.k.

Tóth Anna M. Domitilla, ASzFL (Borsodszemere, Borsod vm., 1901. ápr. 6.–Bp., 1986. dec. 22.): szerzetesnő. – A polg. isk. elvégzése után 1917. III. 6: Bpen lépett a kongr-ba. 1920. VIII. 15: első, 1924. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. 1931/32: ápolónői okl-et szerzett. A bpi anyaházban újoncmesternő, az újpesti Árpád Kórházban műtős nővér. – A szétszóratás után, 1950 őszétől a pásztói kórházban, 1969: Újpesten magánházaknál betegápoló. r.k.

Tóth Antal (Győr, Győr vm., 1812. dec. 31. – Győr, 1894. febr. 14.): esperes-plébános. – 1836. V. 8: pappá szent., Mocsán, 1839: Győrújvárosban kp., 1845: káptalandombi lelkész és vasárnapi hitszónok, 1848–86: győr-nádorvárosi plnos, 1867: esp., szentszéki ülnök, a városi that. biz. tagja. – Egyh. beszédei: Pázmány Füzetek (1855-56: Nagypéntekre; Húsvét utáni 1-6. vasárnapra, 1857: Az év utolsó napjára; Vízkereszt után 1-4. vasárnapra; Bőjt-vasárnapokra; Püskösd után 3., 11-24. vasárnapokra; 1858: Szűz Mária 7 fájdalmának ünnepére; 1859: Húsvét vasárnapjára; ), győri Borromaeus. – M: Üdvös serkentés, előadva a győrvárosi molnárcéh százados ünnepén 1844. IX. 29. Győr, 1844. – Győr-Nádorváros pléb. és tp-ának tört-e. Uo., 1889.  88

Egyetemes névtár 1863: 284., 1878: 175. – M. Sion 1891: 633. – Győri Közlöny 1894: 14. sz. – Szinnyei. XIV:352. – Győri életr. lex. 2003: 339. Arck. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Antal (Szombathely Vas vm., 1819. ápr. 18. – Szombathely, 1878. szept. 24.): plébános. – A fil-t mint kisszeminarista hallgatta 1842. VII. 20: pappá szent. 1843. IV: Nicken, 1844. V: Tömördön, 1845: Táplánfán, 1846: Alsólendván, 1849: Szentgyörgyvölgyön, 1851: Alsólendván, 1852: Kőszegen kp., 1855– 1877. XII: nyugdíjazásáig Pápócon pléb., azután Szombathelyen a deficientiában élt. – Írásai: Religió (1853-56), Idők Tanúja, M. Állam, P. Hírl. – Álnevei: Rábaparti; Agricola 88

Géfin. 1929. II: 370., III: 426. (1356.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Antal Piar (Szeged, Csongrád vm., 1843. jún. 17. – Szeged, 1921. jan. 14.): gimn. tanár, népiskolai felügyelő. – Szegeden éretts., 1860. IX. 16: Vácott lépett a r-be, 1863: Léván próbaéves tanár, 1862–63: magánúton tanulta a teol-t, melyet Nyitrán fejezett be. 1866. III. 28: szerz. fog. tett, 1867. VIII. 17 : pappá szent. – 1864–69: Szegeden, 1869: Veszprémben, 1871: Vácott, 1873: Szeged a mat., fiz., és vegytan tanára. 1883: Kecskeméten gimn. ig. tanár, 1888–1917: Szegeden a tanyai el. népiskolák felügyelője, 1918–: Szegeden nyugdíjas. – Cikkei: Szegedi Hiradó, Szeged, Szegedi Napló, Néplap, váci főgimn. ért. (1873: A desinfectióról); szegedi főgimn. ért. (1877: Az alchimisták kora, vázlat a vegytan tört-éből, 1882: A természettani és vegytani találmányoknak s felfedezéseknek idő- és névadatos repertóriuma); Dugonics Társ. évkve (1893: Nőnevelés). – M: Szerves vegytan rövid vázlatban a p. leányisk. sz. Szeged, 1874. – A kegyes tanítór. kecskeméti főgimn. 1883/84 – 1887/88. é. ért. Kecskemét, 1884–1888. – Jubilate Deo! Imádságos és énekes kv a r. k. tanuló-ifj. használatára. Niedermayer Antallal. Uo., 1902. – 20 év a tanyai isk. életéből. Tóth Jánosnak, a tanyai iskolák bold. apostolának emlékezetére. Uo., 1907. (Klny. szegedi tanyai isk-ák ért.) 88

Wutz. 1887: 72. – Szinnyei. XIV: 353. – Szegedi Napló 1921. I. 16. – Kecskeméti életr. lex. 1992. – Csillik–Gácser 1994: 25. – Koltai 1998: 391. – Értesítők 2001. 9: 14241–45. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Antal (*Jászberény, Jász–Nagykun–Szolnok vm., 1906. jún. 2.): plébános. – 1929. VI. 23:  pappá szent. Kisnánán, Harsányban, 1931: Rakamazon, 1932: Makláron, 1933: Nagyrédén, 1934: Jászladányban, 1935: Törökszentmiklóson, Gyöngyös-Felsővárosban, 1936: Kunszentmártonban, 1937: Polgáron kp., 1940: Zalkodon plébános. 1969–: nyugdíjas, 1970–: Jászberényben élt. – Cikkei: Egri Egyhm. Közl. (1937: 153. Ünnepségek polgáron; 1938: 56. Polgári hírek;  135. Ünnepségek Polgáron)   88

Schem. Agriens. 1945: 238., 1963: 68., 1975: 140. – Puskás 1979: 189. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Antal (Tiszalúc, Zemplén vm., 1916. nov. 25. – Karcag[?], 1960. márc. 2.): plébános. – 1941. VI. 15: pappá szent., Balkányban kp., 1943: tábori lelkész, 1947: Karcagon kp. – Cikke: Egri Egyházm. Közl. (1937: 135., 153. Ünnepségek Polgáron; 1938: 56. Polgári hírek)  88

Schem. Agr. 1945: 238. – Tóth. Bp., [1947]: 31. – Puskás 1979: 3861, 3922, 3932) – Diós 1999: 224. (5550.)  – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Antal, SVD (Fertőszéplak, Sopron vm., 1929. okt. 11.–Győr/Fertőszéplak, 1966. ápr. 10): pap. – 1941. VIII. 29: Kőszegen lépett az →Isteni Ige Társaságába, első fog-át 1948. IX. 8: tette. 1950: a kőszegi gimn-ban éretts., a teol-t Győrött végezte. 1957. IX. 8: Kőszegen örök fog-at tett, 1958. VI: Szombathelyen szentelték pappá. Peregen kántor és egyh. adószedő. r.k.

Tóth Árpád (Bp., 1882. okt. 6.–1948 után): szfőv. iparisk. igazgató. – A tanítói okl-et 1902: Léván, az iparisk. rajztanári képesítést 1906: Bpen szerezte meg. 1903–: Bpen tanított, a Bpi Tanítóegyes. titkára, majd főtitkára. 1915/18: katona, az orosz harctéren megsebesült. Gyógyulása után az I. honv.-ker. munkásgyűjtő keretében főhadnagyként élelmezőtiszt. – 1922: főv. iparisk. ig. 1929: a bpi IX. ker. Ranolder u. isk. ig. és az elmélet és rajz tanítója. 1934: az iparokt. 50 é. évf. rendezett kiállításon a fodrásziskolájával bemutatta a legrégibb kortól a jellegzetes divatos hajviseleteket modelleken és festményeken. Az Iparostanoncisk. Tanítók és Tanárok Orsz. Egyes. ügyv. elnöke. A Bpi Tanárok és Tanítók Segélyző Egyes. igazg.-tanácsi tagja, a Morszi Tanítók Eötvös Alapja vál. tagja, Morszi Tanítóegyes. Orsz. Szöv. tb. tagja, a Balatonzamárdi Fürdőegyes. társeln., a Balatonzamárdi Kápolnaegyes. aleln. 1948: nyugdíjas Bpen. – Írásai: Alkohol-Compass és címtár. (Bp., 1923: A sörgyártás), Jubil. emlékkv. a Bpi Borbélyok és Férfifodrászok Ipartestülete 50 é. megalakulásának emlékére 1885-1935. (Bp., 1935: A fodrász iparostanoncisk. múltja) – M: Technológia. A borbély-fodrász iparostanulók részére. 1–2. r. Kuba Sándorral, Ravasz Illéssel. Bp., 1933–1935. – Bp. szfőv. IX. ker. Ranolder u. borbély-fodrász fiú iparostanocisk. 1934/35–1937/38. é. ért. Szerk. Uo., 1935–1938. – M. haj- és szakáll- és bajuszviselet a honfoglalástól napjainkig. Összeáll. Füty Rudolffal. Uo., 1937. – Bp. szfőv. IX. ker. Szvetenay u. fodrász szakirányú közs. fiú iparostanocisk. 1938/39–1942/43. é. ért. Szerk. Uo., 1939–1943. –Lévai nagy találkozónk 1939-ben. Összeáll. Faragó Bélával. Uo., 1940. – Fodrászok műhelyszótára. Összeáll. Uo., [1938] – Fodrászipari technológia. Mestervizsgák és tanf. sz. Uo., [1941] (Ipari szakkvtár 20.) (új lny-ok 1941-1944) – Ném. beszélgetés a fodrászipar körében. Összeáll. Bp., [1941] 88

Bp. hivatalos címtára. 1914: 936. – Bp. tanügyi hat. 1934: 407., 1948: 332. – Ker. m. közél. alman. 1940. II: 1096. – Értesítők. 1999. 5: B3.347–54. – Gulyás–Viczián XXX. (kz-ban)

Tóth Árpád (19–20. sz.): az utolsó harangöntő 1902–29: Veszprémben. P.P.

Tóth Artur (Székesfehérvár, Fejér vm., 1853. júl. 18. – Székesfehérvár?, 1918. dec?): hirlapíró. – 1872–: cikkei, elb-ei Vértesalja, Magyarország és a Nagyvilág, Székesfehérvár és Vidéke. – M: Sátánszirt. Reg. Székesfehérvár, 1875. – Bolygófény. Reg. Uo., 1886. – Nagyszombatban az érseki főgimn. Pázmány Önképző Körének havi irod. közlönye a Koszorú 1870. II. 1.–XII(?): szerk. biz. tagja; a heti 3x-i Székesfehérvári Hirlap 1896. II. 2. – 1918. XII. 12: fel. szerk. – Álneve: Szirontai (Tóth) Arthur (művén); Sz. (T.). A. 88

Szalády.. Bp., Uo., 1884:117. – Szinnyei XIV: 354. – Fejér m. sajtó bibliogr. 1965: 107. (189.) – Viczián 1995: 189. (1006.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Balázs (Tiszapalkonya, Borsod vm., 1885. nov. 22. – Kengyel[?], 1955. febr. 10.): plébános helyettes. – 1909. VI. 21: pappá szent. Kisnánán 1910: Kálon, 1911: Verpeléten 1914: Pásztón, 1919: Rózsaszentmártonban kp., 1940: plnos, 1941: Ecséden plnos, 1947: Kengyelen h.plnos. – Cikke: Egri Egyházm. Közl. (1911:173. Az érzékítzés szerepe a hittitkok magyarázatában; 1913:75. Isten létének meth. érvei; 94. Válasz a hozzászólásra; 1922:26. Hozzászólás az Egri Elemi Katekizmus revíziójához; 134. Békém és örömöm, versford.; 1923:82: Mennyországom, Virághintés, versford.; 1925:60. Földreform és kegyúri kérdés; 1926:150. Kátéreform és egységes katekizmus; 1927:34. Hittankv. típusok; 1927:118. Expurgate vetus fermentum; 135. Krisztussal a népért, a kat. Népszöv. zászlóbontási gyűléséről; 1928:102. Sursum corda! 1929:10. Tanuljunk eszperantót! 140. Egyházmegyénk és a műv.; 1930:164. Népének és vallásos érzés; 1933:3 A miskolci Szt István templom; 1934: A boldvai templom és monostor; 1939:122. A hitokt. mint lelkipásztori kötelesség; 1941:26. Egyházmegyénk kegyhelyei 1–3 r.)   88

Schem. Agr. 1945:238. – Tóth. 1947:32. – Puskás 1979: 2086 – 4078) – Diós 1999:224. (5554.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Barnabás: lapszerk. – A trenton-i (N. J., USA), A Kereszt Újság kat. hetilap 1928–1930: Tóth Ferenccel (New Brunswick) szerk. 88 Viczián 1995: 189. (917.)

Tóth Béla (Pest, 1857. okt. 20. – Bp., 1907. ápr. 3.): hírlapíró. – Szülők: Kálmán (1831–1881) hírlapíró, költő, kesselőkeői Majthényi Flóra (1837–1915) költőnő. A pesti piar. gimn. után 1875–78: a Tud.egy. term.rajz és orvostanhallg., 1877: I:  tagja volt az egy. ifjak Isztambulban járt küldöttségének, mely díszkardot vitt az oroszok ellen harcoló Abdul Kerim pasának. Tanulm. abbahagyta, 1878–: hirlapíró lett, ifjan beutazta Bulgáriát, Macedoniát, Görögo-ot és Egyptomot. Tárcákat és rajzokat írt, úti és társadalmi beszámolóit stat-i, tört-i és term.tud. forrásokat használva a m. nyelv stílusművészeként írta. Fr. és ol. szerzők műveit ford. A M. Nyelvőr nyelvtisztító munk., leleplezett koholt nyelvemlékeket, anekdota és szállóige gyűjteményeit nemzedékenkét újra kiadták. Bpen az 1910-es években a Lipták-telepen utcát neveztek el róla, amit az 1920-as é. területrendezésekor megszüntettek. – Írásai: Bp. Hírl. (1891: 89–144. sz. Veszedelmes bűbáj, Írta André Teuriet. Ford.; 239–259. sz. Erősebb a szerelemnél. Írta Salvatore Farina. Ford. 1892: 149–161. sz. Adós fizess. Írta François Coppée. Ford.; 181–243. sz. Nimród és társai. Írta Georges Ohnet. Ford.; 1894), New York American (1909, a Fagyékember c. novellája ford. Lukács Jenő; v.ö. P. Hírl. 1909. VII. 29), Száz m-ok kvei. [Antol.] 4. [köt.] (Bp., [1928]), Halottak, akik élnek. 23 m. elbeszélő. [Bp. 1936] – Előszavai Tolnai Simon: A leleplezett spiritizmus. Willmann, Harms, Zöllner, Cumberland stb. nyomán. (Bp., 1898); U. az: A bűvészet kve. (3. kiad. Uo., 1898; [új kiad. 1914]) – A Pallas nagy lex. 1–16. köt. munk. – M: János barát. Népies költői beszélyke 3 énekben. Bp., 1873. – Konstantinápolyi emlékek. Uo., 1877. – Tollhegygyel. Tárcalevelek, rajzok. Uo., 1882. (és Szépirodalmi kvtár III: 1. Uo., 1892) – Török historiák. Uo., 1888. [új kiad. Uo., 1906. (M. kvtár. 449.)] (új borítékkiad. Uo., [1925]) – Akarat. Reg. Írta Ohnet György. Ford. 1–2. köt. Uo., 1888. (Egyet. regtár III: 11/12.); új kiad. 1919. (1 köt-ben) – Utolsó szerelem. Reg. Írta Uaz. Ford. 1–2. köt. Uo., 1889. (Uaz V: 8/9.) új kiad. 1919. (1 köt-ben) (utánny. 1991) – Egy hajó története. Írta Alphonse Daudet. Uo., 1890. (új kiad. 1911) – Művész becsület. Reg. Írta Octav Feuillett. Ford. Uo., 1891. (Uaz VI: 8/9.) – Isten hozzád szerelem. Reg. Írta Matild Serao, olaszból ford. 1–2. köt. Uo., 1891. (Uaz VI: 13/14.) – A gyűlölség adója. Reg. Írta Ohnet György, fr-ból ford. 1–2. köt. Uo., 1891. (Uaz VII: 1/2.) – Veszedelmes bűbáj. Reg.  Írta Theuriet André, fr. ford. 1–2. köt. Uo., 1892. (Uaz VII: 9/10.) – Nimród és társai. Reg. Írta Ohnet György. Ford. 1–2. köt. Uo., 1892. (Uaz VIII. 1/2. 1911; új kiad. 1919. [1 köt-ben]) – A mi urunk Jézus Krisztus gyermekségéről írott kv. Szerzette T. B. deák. Uo., 1893. (2. kiad. Melyet mostan másodszor bővebben és helyesebben nyomtattak. Uo., 1894.; 3. bőv. és helyesb. nyomt. Uo., 1894., harmadszor [4!] bőv. és helyesb. kiad. Ama nemes magyar származású Ajtósi Dürer Albert mester 7 eredeti metszetével. Uo., 1895) (legutóbbi kiad. Uo., 1999) – Asszonyi szív. Reg.  Bourget Pál után ford. 1–2. köt. Uo., 1893. (Athenaeum olvasótára I: 15/16) – Hazúgságok. Reg. Ford. 1–3. köt.  Uo., 1893. (Athanaeum olvasótára II: 1/3.) – Három novella. Uo., 1893. (A M. Hirl. rk. kvmelléklete. Ambrus Zoltán- és Tutsek Annával) – A gyermek joga. Reg. Írta Ohnet György. Ford. 1–2. köt. Uo., 1894. (Egyet. regtár X: 1/2.), 2. kiad. 1916. (Athanaeum olvasótára II: 1/3.) (utánny. 1992) – Szájról-szájra. A magyarság szálló igéi. Uo., 1895. (2. jav. és bőv. kiad. Uo., 1901) (utánny. 1994. [Az Akad. Kiadó reprint sor.]; Híres emberek híres mondásai: a magyarság szállóigéi. Uo., 1997) – Mende-mondák. A világtört. furcsaságai. Gyűjt. és magyarázta. Uo., 1896. (2. jav. és bőv. kiad. 1901; 3. kiad. 1907) (utánny. 1996, 1997) – Bűnös szerelem. Reg. Írta Bourget Pál. Ford. 1–2. köt. Uo., 1896. (Athenaeum olvasótára IV: 19., 20.) – A boldogasszony dervise és egyéb historiák. 1–2. köt. Uo., 1897. (és 1912 Athenaeum kvtár 12., Athenaeum olvasótára VIII: 12/13.) (új lny. Uo., [1927]) (utánny. 1990. [Diana regtára 4.]) – A bor és egyéb apróságok. Írta Edmondo de Amicis. Olaszból ford. Uo., 1897. (M. kvtár 7.) – Három elbeszélés. Írta Zola Emil. Ford. Uo., 1897. (Egyetemes regtár XII: 8. köt.) – Vasárnapok. Elbek. Uo., 1898. [új kiad. 1913. (Érdekes Ujság kvtára I: 1.)] – Oroszországi úti vázlatok az 1897. évi moszkvai orvosi kongr. alkalmából. Uo., 1898. – Csillagos esték. Írta Camille Flammarion. Ford. Uo.,  1898. (M. kvtár 37.), (2. kiad. Uo., é.n.) – M. ritkaságok. (Curiosa Hungarica). Gyűjt. és magyarázta. Uo., 1899. (2. jav. és bőv. kiad. Uo., 1907) – Az erkölcstelen. Írta E. A. Butti. Elb. Olaszból ford. Uo., 1899. (M. kvtár 48.) – Leányok. Elbek. Írta Matilde Serao. Olaszból ford. Uo., 1899. (M. kvtár 83.) – Olasz elbeszélések tára. 2. sorozat. Capuana. Castelnuovo. Ford. Uo., 1899. (M. kvtár 99.) (Az I. sor-ot Radó A. ford.) – Erősebb a szerelemnél? Reg. Írta Salvatore Farina. Ford. Uo., 1899. (M. kvtár 119.) – Adós fizess! Írta François Coppée. Ford. Uo., 1899. (M. kvtár 124.) – A m. anekdotakincs. 1–6 köt. Uo., 1898–1903. ([Új leny.] Bp., [1912–1913] 1. köt. [1912], 3. köt. [1913] (új lny.Thesaurus anecdoton Hungarorum alcímmel. 1–3. köt. [1922]); (Új átd. kiad. 1935); (Vál. Szalay Károly. Uo., 1986, utánny. 1998; legutóbbi kiad. 2000) – Stella. Reg. Írta Camille Flammarion. Ford. Uo.,  1900. – Quo vadis? Írta Henrik Sienkiewicz. 1–2 köt. [Névtelen ford.] Uo., 1901. (3. kiad. 1903) – Anekdoták. A M. anekdotakincsből az ifj. sz. összeválogatva, képekkel. 1–2 köt. Uo., 1902. (Filléres kvtár 130/131. és Piros kvtár 27/28.) [4. kiad. 1914. (Filléres kvtár 130/131.)] (új lny. [1932] Filléres kvtár) – A spiritismusról. Uo., 1903. – 100 esti levél. [a P. Hírl. 1899. II–: írt "Esti levelek" rovatába írottak válogatása] Uo., 1903. [Új leny. 1913] – Szálló igék lexikona. Uo., 1906. (utánny. 1998; legutóbbi kiad. Szájrul szájra c. Uo., 2002) – Gül Baba (és egyéb cikkek) Uo., 1907. – Az ékszerek. Írta Guy de Maupassant. Ford. Uo., 1907. (M. kvtár 487.) – A halhatatlan. Írta A. Daudet. Ford. Uo., 1911. (Klasszikus regtár Ú.s.) (új kiad. 1916) – A dervis kilenc egere: török históriák. S. a. r. Steinert Ágota. Uo., 1997. – Álnevei és betűjegyei: ~ (A Hét 1894); Allos; Bálint Kelemen (M. Nyelv; M. Nyelvőr 1897); E (Bp. Hírl. 1891/92); Efendi (A Hét 1895); Ego; Fordító (Bp. Hírl. 1891); G. (Bp. Hírl. 1892-ig); Jaákh (A Hét 1893, P. Hírl. 1896); Ják (A Hét 1892); J-h (A Hét); Nemo (Bp. Hírl.; P. Hírl.); T. B. (Vas. Újs. 1877; M. Hírl. 1892/95; A Hét 1895, P. Hírl. 1897); T. B. deák. (A mi urunk ...) 88

EPhK 1898,1907. (Hellebrant) – Székely D.: M. írók álnev. Bp., 1904. – Gyalui Farkas: Legkedvesebb kveim. (Bp., 1904). – Egyh. Közl. 1905: 31. sz. (Márkus László: Az üvöltő efendi) – Orsz.–Vil. 1907: 14. sz. Arczk. – P. Hírl. naptára 1906-ra. Bp., 1905:33. Képpel. – A Polgár 1907: 81. sz. (Szomaházy István) – Bp. Hírl. 1907: 81. sz. (Tc.), 82. sz. (B. I: Efendi) – B. Napló 1907. IV. 4. (T. B. meghalt) – Felsőmorsz. 1907: 81. sz. (Béky Ferenc) – P. Lloyd 1907: 81. sz. (Max Ruttkay-Rothauser) – P. Hírl. 1907: 81., 83. sz. (Lux Terka: T. B. mozaikszemekből), 85. sz. Vay Sándor: Szegény effendi), 90. sz. (Heltai H. István), 1937. IV. 3. (Zsolt: Esti levél) –P. Napló 1907: 81. sz. (T. B. meghalt) – Érdekes Újság dekameronja 4. Bp., 1914. (K[abos] E[de]) Arck. – Szinnyei. XIV: 355. [36. A gépírás tankve. Írta Kaiser Gizella. Átnézte és minden részében megvitatta. Uo., 1908. vsz. elírás! - VJ.] – Révai. XVIII: 382. – Nagy József: Tóth Béla élete és munkássága. Bp.1932. – Új lex. VI:3721. – Új Idők lex. XII:5882. – Gulyás 1956:641. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Béla (Jászberény, Jász–Nagykun–Szolnok vm., 1879. aug. 13.–Lőrinci [?], 1933–1938 ??): plébános. – A gimn. Jászberényben, Egerben, Pozsonyban és Vácott, a teol. a KPI növendékeként a pesti Tud.egy. végezte. 1902. VI. 29: pappá szent. Verőcén kp., majd az →Augustineumban képezte tovább magát. 1903: ppi kp. és iktató, 1904: a szemin. dogmatika h.tanára, 1905:  püspöki szertartó és levtáros. 1906: Bp-en teol. dr. 1907: Lőrinciben admin., majd plnos, 1915: h. esp. és a hatvani ker. tanfelügyelője. – M: Jézus Krisztus feltámadása. (Dissz.) Bp., 1907. 88

Chobot. 1917: 947. – MKA 1928: 122., 1931: 146. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Béla (*Bp., 1917. okt. 7.): hittanár, plébános. – A teol. a KPI növendékeként végezte, 1940. VI. 23: pappá szent. Ipolynyéken kp., 1943: Ipolyfödémesen h. plnos, 1945. IV: a m.üldözéskor Csehszl-ból kiutasították. Patakon plnos. 1974: az innsbrucki Coll. Hung. tanára. – Írásai:  Esztergomi Növendékpapság M. Egyházirod.i Iskolája (Bp., 1936/37: Szt Anzelm istenérve a tört-ben; 1938/39: Az 1938–39. iskolai év. /Jegyzői jelentés./ 88

Schem. Strig. 1947:269. – Külf. élő m. kat papok. North York, Ont., 1998: nincs. – Beke 2008:745.

Tóth Béla Péter, OPraem (Bp., 1901. márc. 9.–Bp., 1978. febr. 11.): tanár. – A váci piar. főgimn-ban 1919: éretts. Csornán 1920. VIII. 15: lépett a r-be. 1921. VIII. 15: első, 1924. VIII. 17: örök fog-át uo. tette. VIII. 24: Győrött szent. pappá. A teol-t Csornán, Bpen és Bécsben végezte, ahol 1927: drált. – 1927: Szombathelyen hittanár, 1930: Jánoshidán, 1932: Türjén hitoktató. 1935: Csornán hittud. főisk. tanár, 1937: Jánoshidán hitoktató, 1939: Keszthelyen hittanár, 1940: Türjén hitoktató, 1946: Jánoshidán hitoktató és kp. A szétszóratás után megmaradt e beosztásban. 1964: Gyöngyös-Visontán nyugalomban. M: A prem. rend szentjei. Életrajzok és elmélkedések. Írta Basilius Grassl. Ford. és átd. Bp., 1941.  88

Tóth Ciprián Kálmán, OSB (Szentes, Csongrád vm., 1909. márc. 17.–Keszthely, 1958. júl. 21.): gimnáziumi tanár. – 1927. VIII. 6: lépett a r-be. Pannonhalmán teol-t, a Pázmány Péter Tudegy-en m–lat. szakot végzett. 1932. VI. 29: ünn. fog-at tett, 1933. VI. 10: pappá szent. Sopronban, 1934: Esztergomban, 1935: Kőszegen gimn. tanár, 1945. I: Pápán házfőn. és gimn. ig., VIII: Csepelen gimn. tanár, 1948: Tiszaújfalun zárdaig., 1949: Pannonhalmán házfőn., 1950: Tiszaújfalun lelkész, 1951: Szentesen ált. isk. tanár. – Írása: Kőszegi bencés gimn. értes. (1936/37: A barátságról. Klny. is) 88

Balogh 1941:80. – Jámbor 1942:207. – PN 1987:194. (1477.)

Tóth Csaba (Szombathely, Vas m., 1959. febr. 28.–): festőművész. – 1977: éretts. a bpi Képző- és Iparműv. Szakközépisk-ban. Sváby Lajos növendékeként 1985: szerzett okl-et a Képzőműv. Főisk. festő  szakán. 1990: a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főisk. tanára. Korai képei absztrakt expresszionista, a későbbiek konceptualista felfogásban készültek, egyben új figurális stíluselemeket is magukon hordoznak. **

Tóth 1994:93. – KMML III:715.

Tóth Elek (Nagydobos, Szatmár vm., 1900. jan. 31.–Tornaszentjakab [?] 1962. júl. 11.): plébános. – 1924. VI. 22: pappá szent. Sátán, 1926: Sirokon és Kápolnán, 1927: Demecseren, 1928: Bükkszenterzsébeten, 1929: Rakamazon és Hevesen kp., 1931: Sajógalgócon h.lelkész és Törökszentmiklóson kp., 1932: Egyeken kp., 1933: Tornaszentjakabon h.lelkész, 1947(már): plnos. – Cikke: Egri Egyházm. Közl. (1933:66. Missió Egyeken)   88

Schem. Agr. 1945:238. – Tóth. Bp., [1947]:27. – Puskás 1979:3569. (kz.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Ernő (Barbacs, Sopron vm., 1917. aug. 4.–Nemeskér, 1960. márc. 22.): plébános. – 1942. VI. 21: pappá szent., Egyeden és Nyúlon, 1946: Rábaszentmihályon kp. 1950. V–1952. V: börtönben tartották. 1957: vsz. a forr. alatti magatartása miatt a rendőrségre idézték, összeverték, ismeretlen ideig ott tartották. Szabadulása után Nemeskéren plnos. 88

Schem. Jaur. 1947:160. – Tóth 1948:73. – Havasy 1990:408. – Hetényi Varga I:320. – Diós 1999:225. (5565.)

Tóth Erzsébet, Bay Ferencné (Moson, Moson vm., 1875.): tanítónő, r. k. isk. ig. – Tanítói okl. 1894: Győrött, a polg. isk. tanítóit 1910: Bpen szerezte. 1894: Pázmándon, 1895: Győrött, előbb a magán, 1898: a r. k. el. isk. tanított, 1915: ig. A Győri Állatvédő Egyes. és a Kat. Nővédő Egyes. titkára. – Írásai: Dunántúli Hírl. (1906–), Nemzeti Nőnev. (1907: A leányok művészi nevelése), Győri Hírl. (1908, 11/14), Soproni Napló (1909/10, 13), Győregyhm. Tanügy (1912), Népnev. (1912), Gyermeknaptár (1913, 15/16 pályadíjnyertes elbek.) – Írói neve: Tóth Erzsi. 88

M. Paed. 1913. (Hellebrant) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Erzsébet, SJC (Öskü, Veszprém vm., 1899. jan. 1.–Mezőkövesd, 1963. márc. 6.): szerzetesnő. – 1921. XI. 2: Dunavarsányban lépett be a →Jézus Szíve Népleányai Társaságba. Első esküjét 1925. II. 2: uo., örök esküjét 1943. I. 1: Pécelen tette, ahol 1928: gazd. munkák, 1938: a lelkigyakorlatos ház beszerzője. – A szétszóratás után Mezőkövesden háztartásban dolg. r.k.

Tóth Erzsébet, IBMV (Bp., 1911. nov. 7.–Plátános, Argentína, 1993. márc. 13.): tanító, cserkészvezető. – Egerben az Angolkisasszonyok tanítóképzőjében végzett, ott lépett a r-be. A bpi Képzőműv. Főisk-n tanult tovább. 1949. III: Rómába utazott, ahol Mater Rafaellával Argentínát választották missziós ter-üknek. A m. menekültek gyermekeinek gondozását vállalták s Mater Szabó és Bodolai csatlakozása után Plátánosban m. rházat alapítottak, melynek 1951–58: és 1964–70: főnöknője; tanítóként és rajztanárként szolgálta az ifj-ot. Cserkésztiszti tábort végzett, cserkészszellemben nevelte a rábízott gyerekeket. Bo.J.–Fe.Má.

Tóth Fábián, OFM (Völcsej, Sopron vm., 1705.–Sopron, 1764. nov. 2.): hitszónok. – 1725: lépett a mariánus rtart-ba. 1729: szent. pappá. Praedicator generalis, hitszónok volt. – M: Exercitia S. Ignazii. Ford. Sopron, 1753. – A keresztfán függő Jézusnak a bűnös ember szívére ható szólása. Uo., 1755. – Egy kötés Mirrha. Uo., 1756. **

Farkas 1879:64.

Tóth Ferenc, François baron de Tott, br. (Chamigny, Fro., 1733. aug. 17.–Tarcsa, Vas vm., 1793. szept. 22.): hadseregszervező, utazó, emlékiratíró. – T. András fia. 1743: kornétás a Bercsényi-huszárezredben, megsebesült. 1747: újólag megsebesült, hadnagy. 1755–57: atyja mellett az Oszmán Birod-ban. 1757: kapitány a Bercsényi-huszárezredben, 1767: titkos ügynök Neuchâtelben, ezr., a krími tatár kán mellé küldött fr. konzul, haditanácsadó. 1768: elnyerte a Szt Lajos-rend lovagkeresztjét. 1770–73: III. Musztafa török szultán hadszervező tanácsadója, a Dardanellák védelmének megszervezője, a török tüzérség megújítója, a műszaki csapatok megszervezője. Utazásai során a Szuezi-csatorna újrafölfedezője, újjáépítésének szorgalmazója. 1773: fr. brigadéros, az addigi Nassau-huszárezred tulajdonosa, 1776–78: a levantei és berberiai fr. települések keresk. és konzuli főfelügy-je, 1781: generális, 1786: Douai erődítményparancsnoka, 1789: katonai kormányzója. 1790: royalistaként Svájcba távozott, ott megismerkedett Batthyány Tivadar gr-fal, vele Bécsen át hazatelepült. Tarcsán műszaki kísérletekkel foglalkozott. A kortársak által számos eu. nyelvre lefordított, m-ul máig meg nem jelent emlékiratai: Mémoires du Baron de Tott sur les Turcs et les Tartares. Amsterdam, 1784. – M: Tóth Ferenc memoárjának Egyiptomot tárgyaló része. (Ném-ből ford. Banner Benedek) Békéscsaba, [1933]  Z. J.

Tocsek Helén A bujdosó fia. Nyitrai br. ~ eredeti »emlékiratai« nyomán. Bp., 1892. – Palóczy László: Br. ~ a Dardanellák megerősítője. Uo., 1916. – Békéscsabai áll. leánylíc. ért. (Békéscsaba, 1933: Banner Benedek: Br. ~ szül. 200 é. fordulójára. [Emlékirata részletének ford-ával] – Kerekesházy József: ~ a szultán udvarában. Bp., [1943]. (Hasznos könyvtár II. 4.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Ferenc (Lugos, Krassó–Szörény vm., 1881. nov. 15.–Orosháza, 1969, febr. 17.): igazgató-tanító, kántor, karnagy – Nagybátyja, Gróh Ferenc (1852–) gyulai apát-plnos támogatásával a polg. isk. után a nagyváradi r. k. tanítóképzőben 1900: okl. szerzett. 4 hónapig Jászberényben s.kántor, 1900. X. 1.– 1925: Orosházán r. k. kántortanító; 1926: ig. Az 1. és 2. o-okat tanította, orgonált, az egyh. énekkart vezette és a temetéseken énekelt. 1917: a helyi Jézus Szíve Szöv. egyik alapítója. Az Orosházi Dalegylet aleln. karnagya, a községi képviselőtestület tagja, egyes ciklusokban a Békés vmi that. biz. tagja, az AC tanácstagja és egy ideig az Orsz. Tanítóegyes. alelnöke is. Neje halála után 1952: özv. Légrády Lenkét vette feleségül. – Cikkei: orosházi r. k. népisk. ért. (1900/01: A gyermeki élet megfigyeléséből), Népnev. (1905), és a helyi lapokban. 88

Márkus [1937]:760. – Koszorús. 1994:271. Arck. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Ferenc, SDB (Esztergom, Esztergom vm., 1913. nov. 15.–Békéscsaba, 1989. jún. 30.):  plébános. – 1928: lépett a r-be, 1929. XI. 17: tett fog-at. A gimn-ot a győri és az esztergomi bencéseknél végezte, 1933: a bpi ciszt. gimn-ban éretts. A teol-t 1935–39: Péliföldszentkereszten végezte, Esztergomban sztelték pappá. A bpi egy-en tanári okl-et szerzett és 1944: drált. 1939: Mezőnyárádon, 1940: Újpesten, 1944:  Nyergesújfaluban, 1947: Gyulán int. ig. 1950: uo. kórházlelkész, majd kp. és kpnagondnok. 1960: Békéscsaba II. plnosa. – M: Egy ismeretlen jezsuita vígjáték. Bp., 1944. (Palaestra Salesiana. Szalézi Szt Ferenc Társ. tagjainak dri értek-ei a Bpi Pázmány Péter Tud.egy-en [1.])  r.k.

Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Ferenc József OCist (Kővágószőllős, Baranya vm., 1833. ápr. 30.–Szentgotthárd, 1887. aug. 10.): tanár. – 1852. VIII. 28: lépett a r-be, 1856. VIII. 14: szerz. fog. tett, 1858. III. 4: pappá szent. 1856: Egerben, 1861: Székesfehérvárt, 1863–86: Pécsett tanár. – Írásai: Az egri főgimn. ért. (1909/10: Szvorényi-emlékünnep) 88

Bartl–Felsmann 1869: 54. – Lakatos. Székesfehérvár, 1914: 201. – Schem congr. de Zirc. 1942: 219. (*1883!)

Tóth Gizella Hermina, FMMN (Gyepükaján, Zala vm., 1907. szept. 23.–Marseille, Fro., 1988. nov. 29.): szerzetesnő. – 1929. IX. 17: Bpen lépett a →Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságába, 1932. III. 19: első, 1935. III. 19: utolsó fog-át uo. tette. Fro-ban élt. r.k.

Tóth György Piar (Veszprém, Veszprém vm., 1853. okt. 14.–Kecskemét, 1923. márc. 27.): tanár. – A gimn. 1–6. o. Veszprémben, a 7. o. Székesfejérvárt végezte, 1872. IX. 8: Vácott lépett a rendbe. A novic. után Kecskeméten befejezte a gimn-ot, próbaéves tanár 1875: Selmecbányán, 1876: Magyaróvárt, 1877: Sátoraljaújhelyt, közben Nyitrán teol. vizsgázott 1877. III. 30: szerz. fog. tett, Sátoraljaújhelyt VIII. 18: pappá szent. – 1891-ig Bpen lat. tanított, melyből a bpi Tud.egy. 1880. XII: tanári okl. szerzett. 1889. XII. 14: az egyh.jog dr-a. 1891–97: Léván házfőn. és főgimn. ig. 1897–1914: Kecskeméten gimn. ig, és házfőn. 1909. VII: a r-i kiskápt. asszisztense, miután 9 é. kormánytanácsos. 1915–18: lemondásáig segéd tart.főn. 1919: nyugdíjas. A r-i hittanárokat képesítő bpi biz. vizsgálója, Kecskemét városi képv. testületének tagja. – Cikkei: Bars (1891/97: A nevelésről, A tornázás hasznáról, Egy testi és egy lelki tehetségünkről); Selmeci gimn. ért. (1875: A színművek hatásáról); Lévai főgimn. ért. (1897: A szülők figyelmébe); Kecskeméti kat. főgimn. ért. (1906: Arányi Ágoston +) – M: Szepesi Imre latin nyelvtana. Átd. Bp., 1886. – Szepesi Imre latin nyelvtana. 1. r. Alaktan a gimn. 1. és 2. o-ának. Átd. 14 kiad. Uo., 1887. (2. kiad. Uo., 1899) – Gyakorló- és olvasókv Szepesi Imre lat. alaktanához. Uo., 1887. – U. az. 2. r. Mondattan. A gimn. 3. és 4. o-ának. Uo., 1887. (2. kiad. [Szerk.] Uo., 1899) – Praeparatio Vergilius Aeneisének VI. énekéhez. 1–3. füz. Uo., 1891. (Latin praeparatiók, 1., 5., 8.) – Lat. olvasókv (Livius és Ovidius nyomán Szepesi-Tóth Mondattanához) a középisk. 3. és 4. oszt. sz. Uo., 1892. (2. kiad. 1899) – A lévai kegyes tanítórendi főgimn. 1891/92–1896/96. é. ért. (6 db.) Léva, 1892–1896. – A lévai kegyes tanítórendi gimn. tört-e 1815–1895-ig. Léva, 1896. (Klny. lévai főgimn. ért.) – A kegyestanítór. kecskeméti r. k. főgimn. 1897/98–1913/14. é. ért. Szerk. (1-17 db.) Kecskemét, 1911–1914.  88

Wutz. Bp., 1887:36. – Rajner. Uo., 1893:74. – Bars vm. Uo., [1903]:202. – Kalmár. Lőcse, 1907:86., 1910:102. – Szinnyei. XIV:375. – Az Úrban elhúnyt rendtadok. Bp., 1924:27. – Kecskeméti életr. lex. 1992. – Koltai 1998:392. – Értesítők 9: 14255–71., 2003. 11: 18.383–388. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth György (Hajdúdorog, Hajdú vm., 1893. nov. 1. – Hajdúdorog, 1973. szept. 3.): parókus. – Középisk. éretts., után a teol-t Ungvárt végezte. Neje: csicseri Dubay Margit (Váli János eperjesi pp. unokahúga). Nyíregyházán 1917. XI. 25: pappá szent. Hajdúdorogon és Szatmárnémetiben kp., Csedregen (Ugocsa vm.) szervező lelkész, 1921–: Nyírpazonyban lelkész, tb. esp. A tp-ot, isk-t, lelkészi és tanítói épületeket gyűjtésekből ő építtette. A közs. képviselőtestület tagja, a Hitelszövetk. és a Hangya igazg. tagja. – Írásai: Görög Katholikus Szemle. – M: Kivonat a g.kat. egyh. énekeiből. Összeáll. és kiad. 2. kiad. Nyírpazony, 1937. 88

Szabolcs vm. 1939: 392. – Ker. m. közél. alm. Bp., Uo., 1940. II: 1099. – Pilinyi. 1943: 49. – Hajdúdorogi schem. Hajdúdorog, 1982: 162. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth György (Nyalka, Gyor vm., 1915. szept. 24.–Bögöd, 1982. jún. 16.): plébános. – Szombathelyen 1940. VI. 16: pappá szent. Bánokszentgyörgyön, Szepetneken, Kőszegen kp., 1946–49: itt a →Kelcz–Adelffy árvaház elöljárója és hitokt-ja. 1948: letartóztatták, a Katonapol. Oszt-on éheztették, kihallgatásakor lábánál fogva fölakasztották és ütlegelték, hogy a kicsikart hamis vallomása alapján egy katonatisztet kivégezhessenek, de nem írta alá. A veréstől megbénultak lábai. 1949: ‘tiltott határátlépéshez nyújtott segítség’ vádjával 5 évre ítélték. 1953: szabadult, tilos volt beszélnie a történtekről, papi munkát sem vállalhatott. Kecsketenyésztéssel próbálkozott, sikerrel. 1956: Celldömölkön, Nyőgérben kp., 1959–69: Bögötén és 1967–68: Csényén is h. plnos, 1969: Bögöte plnosa, ahol 1990 u. utcát neveztek el róla. 88

Schem. Sab. 1977:111. – Hetényi Varga I:388.

Tóth Gyula (1849. ápr. 7. – Szentlőrinc, 1923–1934. ): plébános. – 1874: pécsi egyhm-s pappá szent., 1878: Döbröközön kp., 1884–1915: nyugdíjazásáig Szentlőrincen plnos. – Cikke: M: Egyházi beszéd, melyet Schwester Sándor esperes-plébános ... 1893. máj. 14. aranymiséje alkalmából mondott. Pécs, 1893.   88

Schem. Quinque-Eccl. 1910: 204., 1914: 211., 1922: 141. – Szinnyei. XIV: 337. (2008. 8. 31

Tóth Gyula (1859. – 1922/25?): plébános. – Növendékpap korában mint az egyházirod. társulat eln., fölolvasásokat tartott a m. szóképzésről. 1882: pappá szent., Egerben kp., 1902: Tarnamérán h.plnos. – Cikke: Egri Egyházm. Közl. (1917:135. A káplánok iskolaszéki tagsága). Álneveken írt nyelvi kérdésekről.  88

Koncz. Eger, 1892: 262. [„felsorolom ... azokat is, kikről tudom bizonyosan, hogy írtak, vagy írnak, de nem óhajtják a közönség elé tárni”] – Schem. Agriens. 1914: 166., 1921: 52.

Tóth Gyula (Felsőpásztély, Ung vm., 1881. – Eger, 1935.): rajztanár. – G. kat. Az ungvári főgimn. 1900: éretts., Bpen 1908: rajztanári okl. szerzett. Selmecbányán h.tanár, az egri Dobó István Áll. Főreálisk. 1908. X: h.tanára, 1911. I. – 1935: r. tanára. 1914–18: katona. Az Egri Képzőműv. Egyes. tagja. Az 1928/29. tanévben „Madonna a gyermek Jézussal a virágzó fa alatt" c. képét állította ki.  88

Barthos–Csetri. 1922:104. – Barthos–Csetri–Luttor. 1929:79. – Kiss 1993:96.

Tóth Gyula (Debrecen, Hajdú vm., 1893. szept. 28.–Bp., 1970. jan. 13.): szobrász, éremművész. – A középisk-t Debrecenben végezte, 1909–14: Vasadi Ferenc, Mátrai Lajos és Simay Imre növendékeként szobrászatot tanult az Orsz. Iparműv. Isk-n. 1913–14: Strobl Lajos műtermében dolg., Bécsben, Münchenben, majd Olaszo-ban járt tanulmányúton. Főként érmeket készített. 1914–16: az  Orsz. Iparműv. Isk. díszítő szobrászat tanársegéde, 1916–50: a Székesfőv. Iparrajzisk. szobrász és ötvös szakoszt. vez. tanára. Sokoldalú, tevékeny művész, jelentős hazai és külf. kiáll-ok résztvevője. Munkáit finoman mintázott kivitel és a magyaros díszítőelemek felhasználása jellemezte. Éremműv. munkássága rendkívül gazdag. Több ötvösmunkáját a Székesfőv. vette meg. – M: Schioppa nuncius szobra és plakettje; a 13-as huszárok emléktáblája (Szolnok); Tamási és Dunaszentbenedek hősi emlékműve; a képviselőház szavazóurnája; Szt József a két angyallal (márvány) a pécsi gyárvárosi tp. főoltárán; a bpi XI. ker. Szt Imre-plébtp. Szt Gellért-oltárának szobrai; Darányi Ignác emlékműve (Tihanyban állt, 1949 k. eltávolították); emlékmécses Tüköry Lajos palermói sírjára. – Legfontosabb érmei: 1916: Kuruc fej, Toldi; 1917: Huszár és dáma, Női fej, Luther, Tavasz; 1918: Száműzött kuruc; 1920: M. Iparműv. Társ.; 1921: Attila; 1932: Szt Kristóf. – Az Egyházműv. Tanács és a Székely Bertalan Társ. tagja. 88–Pr.L.

M. Iparműv. 1917:238. (~ műveihez) – Képzőműv. 1929:239. (Chroniqueur [Lyka Károly]: Műteremlátogatás ~ szobrászművésznél) – Orsz. Iparműv. Isk. évkv-e 1929/30:89. – Huszár, Lajos–v. Procopius, Béla: Medaillen- und Plakettenkunst in Ungarn. Bp., 1932:451. – ML 1935. II:545; 1967. IV:570. (uaz) – Jajczay János: Mai m. egyházműv. Bp., 1938. – Karczag 1940:173. – ÚE 1995. VII. 30. (T. I.: ~) – L. Kovásznai Viktória: Fejezetek a m. éremműv. tört-éből. Bp., 1999. – Déry Attila: Házak, emlékek, alkotók. Bp., 1999. – KMML III:719.

Tóth Gyula Gábor, fehérgyarmati (Bp., 1890. márc. 24. – Bp., 1948. okt. 1.): hittanár. – A gimn. elvégzése után a teol-t az innsbrucki egy-en végezte, Vácott 1912. VII. 26: pappá szent. Alsónémediben, 1914: Galgamácsán kp., 1915: tábori lelkész, 1918: Vácszentlászlón admin., a kommunisták "ellenforradalmi tevékenység" miatt bebörtönözték. 1919 őszétől az erzsébetfalvai/pesterzsébeti Kossuth Lajos reálgimn. hittanára. 1927: Bpen katonalelkész, 1930: a váci egyhm-ből az esztergomi főegyhm. átvette. 1928: katonai lelkész, 1929–: Bpen áll. középisk. hittanár és 1931–35: a Regnum Marianum kp-ja. 1938–: szfőv-i Iparos tanonc isk. hittanár.  88

Barthos–Csetri. 1925:125. – Ker. m. közél. alman. 1940. II: 1099. (*1891; bpi Tud.egy. jogot végzett és jogi drrá avatták) – Pilinyi. 1943: 28. – Schem. Strigon. 1947: 271. – Diós 1999: 225. (5592.)

Tóth Ignác (Nagylózs, Sopron vm., 1799. márc. 6. – Tüskevár, 1850. okt. 14.): plébános. – Fivére József győri knk. Középisk. befejezve 1819. X. 9: Trencsénben lépett a piar. r-be. Tatán 1822. XII. 22: szerz. fog. tett, 1822–23: Tatán az el. isk. tanítója, 1824: Vácott fil. tanult, 1824. IX. 8: pappá szent. 1825: Nyitrán és 1826: Szentgyörgyön teol. tanult, 1827: Tatán, 1828: Léván, 1830: Magyaróvárt, 1832–36: Pesten nyelvtanár. – 1836. XII: veszprémi egyhm-s papként Tüskevárott kp., 1838. III: Lovászpatonán plnos, Győr megye és a birtokos nemes Bács és Vecse szék táblabírája. 1849. II: amikor fölolvasta a szószékről a cs-i kiáltványt, egyik híve, Bodó Gábor megzavarta a fölolvasását, akit ezért Pápán bebörtönöztek. A honvédek visszatértekor Bodó kiszabadult, ő félelmében elmenekült, szívbajt kapott s hamarosan meghalt. – M: Egyházi beszéd, mellyet a magyaróvari ájtatos iskolák aug. 25. 1839. tartatott százados ünnepén egybefoglalva Calas. Szent József ünnepével mondott. Pest, 1839.  88

Szinnyei. XIV:378. – Pfeiffer 1987:1033. – Koltai 1998:392. – Körmendi 2004:47. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Ilona Gaudia, FMMN (Bp., 1882. máj. 17.–Eichgraben, Au., 1949. márc. 4.): szerzetesnő. – 1902. VI. 5: Bpen lépett a →Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságába, 1905. I. 14: első, 1908. VI. 29: utolsó fog-át uo. tette. r.k.

Tóth Ilona Gizella (Cinkota-Árpádföld, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1932. okt. 23.–Bp., 1957. jún. 26.): orvostanhallgató. – Ref. 1951: a bpi Teleki Blanka Ált. Leánygimn-ban éretts., a Bpi Orvostud. Egy-en tanult, ötödéves orvostanhallgatóként a Szövetség u. kórházban 1956. IX–: belgyógyászati gyakorlaton volt. X. 23: részt vett a diáktüntetésen, X. 25: a rádió fölhívására jelentkezett a Szövetség u. kórházban, onnan átirányították a Péterfy Sándor u. kórházba, ahol a sebesülteket gyógykezelte. XI. 1–: a Domonkos u. ideigl. kisegítő kórház vez-je. A harcok XI. 8-i befejeződése után a pol. ellenállás tagja, részt vett röpcédulák készítésében s az Élünk földalatti lap terjesztésében. XI. 20: letartóztatták, 1957. IV. 8: gyilkosság és izgatás vádjával halálra ítélték, VI. 26: fölakasztották. Az ítélet szerint ~ 1956. XI. 18: társaival megölt egy ismeretlent, akit ÁVH-snak vélt (a vád szerint előbb klóretillel elaltatta áldozatát, majd benzines injekciót fecskendezett a nyaki vénába, az ezt túlélő áldozat tokájára két tettestársa is rálépett, hogy megfulladjon, mivel az ezt is túlélte, ~ zsebkéssel többször szíven szúrta). – A rehabilitálására beadott kérelmet Göncz Árpád közt. elnök 1992: elutasította. ~ szobrát (Domonkos Béla alkotása) 2000. X. 23: állították föl Mátyásföldön Laki Károly néprajzi magánmúz-ának kertjében, mely után az igazságügymin. beterjesztésére az 56-os terrorperek ítéleteit megsemmisítették. →Tóth Ilona és társai pere 88

Ellenforr. erők a m. októberi eseményekben. Bp., 1957. II:38. (fényképekkel) – 1956 kézikv-e III:43. – Új Idők 2000. XI. 1. (fényképpel) – EH 1992:652. – M. Fórum 2000. XI. 23. (Marsi Péter Pál: A Fehér kv-től a bronzszoborig) – Kiss Réka–M. Kiss Sándor: A csalogány elszállt. T. I. tragikuma. Bp., 2007. – – Jobbágyi Gábor: Ártatlan vagyok. Bp., 2007.

Tóth Ilona M. Oktávia, ASzFL (Oros, Szabolcs vm. 1906. jan. 3.–Demecser, 1975. ápr. 10.): szerzetesnő. – A polg. isk. elvégzése után 1927. VIII. 18: Bpen lépett a kongr-ba. 1930. VIII. 15: első, 1934. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. 1932/33: ápolónői okl-et szerzett. Érsekújváron és az Erzsébet Szeretetotthon Kórházban betegápoló, röntgenes, Ózdon a vasgyári kórházban, majd a diósgyőri vasgyári kórházban főnöknő. – A szétszóratás után, 1950 őszén Demecserre húzódott vissza. r.k.

Tóth Ilona Viola, KN (Nagyölbő, Vas vm., 1915. febr. 4.–Bp., 1992. máj. 13.): szerzetesnő. – 1930. III. 1: Zsámbékon lépett a kongr-ba, 1935: tanítóképzőt végzett, fog-át uo. 1936. I. 6: tette. Tanítónőként dolg. – A szétszóratás után 1950 őszétől Csapiban (Zala m.) tanított. 1963: a székesfehérvári papi otthonban dolg. Utolsó éveit a máriaremetei szoc. otthonban töltötte. r.k.

Tóth Ilona Zenke, KN (Nagysemlak, Temes vm., 1879. márc. 22.–Zenke, 1951. máj. 13.): szerzetesnő. – 1905. III. 15: Zsombolyán lépett a kongr-ba, fog-át uo. 1907. VII. 20: tette. Zsombolyán, Zsámbékon dolg. – A szétszóratás után 1950 őszétől a gyóni szoc. otthonban élt. r.k.

Tóth Irma, osdolai (*Kolozsvár, Kolozs vm., 1872. máj. 9.): tanítónő. –Okl. 1890: Kolozsvárt szerezte, 1891. IV. 15. – 1895. II. 17: Vízaknán, majd Tövisen r. k. népisk. tanítónő. 1895. II. 17 – 1904. IX. 1: a magyarcsesztvei áll. isk-ban tanított, 1905. IX. 1. – 1919. VI. 1: a kolozsvári áll. el. isk. tanítója, közben megbízták a bukaresti (Ro.) m. r. k. el. isk. szervezésével. Kolozsvárt az oláh hűségeskű megtagadása miatt 1919. VI. 1: elbocsátották, 1920. IX-ig a Heinek-féle szappangyár munkása. 1920. IX–: a kolozsvári r. k. isk. tanítója, az oláhok kiutasították Erdélyből. 1921. VI. 1– 1928 k. nyugdíjazásáig Ceglédbercelen tanítótt. – Cikkei: Alsófehérm. Tanügy (1901/04), Család és Isk. (1906/07), kolozsvári Ellenzék. – M: Földr. Az el. népisk. 4. o. sz. Mártonffy Márton nyomán írta Asztalos Gyula. Kolozsvári viszonyokra átd. Elek Gyulával. Bp., [1906] (és 1911) – Olvasókv. A m. népisk. 2/4. o. sz. 1–3. köt. Péter Károllyal, Mezei Mihállyal. Kolozsvár, 1922. – Betűjegye: -th.  88

M. kvkersk. évkve. Bp., 1911. – Család és Isk. 1916: 79. – Petrik. 1901/10. I. Bp., 1917. – EMIB 1925 (csak az Olvaskv. 2. kiad.) – Halász 1936: Arck. – Önéletr. (1925. IV. 14.) – Gulyás gyűjt. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Imre (Esztergom, Esztergom vm., 1786. szept. 7.–Esztergom, 1865. jan. 6.): fölszentelt püspök. – 1803: az Emericanum, 1804: a nagyszombati szem., 1805: a Pázmáneum növ-e. 1809. VIII. 10: pappá szent., Kőkesziben, 1811: Pesten kp. 1818. II. 2: Visk, 1837: Vadkert plnosa. 1840. I. 11: esztergomi knk., X. 23: Esztergom plnosa, de hamarosan lemondott. 1844: nógrádi főesp., 1845: jáki apát, 1851: szentistváni, 1856. I. 1: szentgyörgymezei prép. és szegyh. főesp. 1857. IX. 25: megerősített, XI. 1: Esztergomban fszt. thaumaciai pp., esztergomi spp. 88

Érdem-koszorú, mellyet Méltgs és Ft. ~ úrnak, midőn az esztergomi érs-i szfőegyh-ban thaumacumi ppké szteltetnék, 1857. mindszentek napján fölajánl az esztergom-fömegyebeli alpapság. Esztergom, 1857. – Schem. Strig. 1859:7. (27.) – Némethy 1894:992. – Kollányi 1900:459. – Ritzler–Sefrin VIII:544. (*1785. nov. 7.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Imre   →Tot, Amerigo

Tóth Imre (Győrasszonyfa, Győr vm., 1911. okt., 30.–Szombathely, 1991. aug. 31.): tanár, a →KALOT titkára. – A gimn-ot Pannonhalmán, a tanítóképzőt Pápán, a tanárképző főisk-t Pécsett végezte. 1933: Gétyén (Zala vm.), 1938: Külsővaton (Veszprém vm.), 1939: Tarjánpusztán (Győr vm.) tanító. XI. 19: feleségül vette Kovács Margit Erzsébet tanítónőt, 6 gyermekük született. 1938: az Euch. Kongresszus alkalmából megismerkedett a KALOT-mozgalommal, majd részt vett a fiatal tanítóknak szervezett szociális kurzuson Keszthelyen. Szegedre küldték sajtótitkárnak, majd 18 helyen vezetőképzőkön tartott előadásokat. 1939: a pannonhalmi, 1940: a győri egyhm. KALOT-titkára. 1943–49: Egyházasfaluban (Sopron vm.) a Széchenyi Népfőisk. ig-ja, 1945: Heilbronnban 8 hónapig amerikai hadifogságban volt. 1949 elején Kartalon, majd Kecelen tanító, VIII. 8–1957. VI. 14: Szombathelyen a Dózsa Gy. u. ált. isk-ban tanító, majd tanár. 1956 őszén a Pedagógus Forr. Tanács elnöke. Ezért s egy pedagógus-követeléseket összefoglaló cikkért letartóztatták, 1957. II. 26: izgatás és lázítás vádjával 10 hó börtönre, a közügyektől 2 é. eltiltásra és rendőri felügyeletre ítélték. Büntetését Szombathelyen és Kistarcsán töltötte, XII. 26: szabadult. 1959. I. 15: a szombathelyi Cipőipari Váll. segédmunkása. 1960. III. 15: a Fényképész Szövetk. üzletszervezője. 1973. III. 31: nyugdíjazták. – Részt vett 1988. III: a KALOT leányfalusi lelkigyakorlatán, XI: a kat. népfőisk. szöv. alakuló gyűlésén, 1989. I: a nagycenki Széchenyi Népfőisk. megnyitóján, 1997. VIII. 27: a KALOT bpi konf-ján. – Írásai: Mozdul a Föld (1990), Vas Népe (1990–91). – M: A 200 é. szombathelyi egyhm emlékkve. 1777–1997. Szerk. Szombathely, 1977. – Emlékezés egy népfőisk-ra (1942–1982). Uo., 1984. – KALOT képeskv. Uo., 1989. – Balogh 1998: 235.  Tóth Ildikó (leánya)

Tóth Imre Károly, OSB (Gönyű, Győr vm., 1844. szept. 13.–Bakonybél, 1925. nov. 19.): gimnáziumi tanár, alperjel. – 1862. IX. 8: lépett a r-be. Pannonhalmán teol. 1868. X. 4: ünn. fog-at tett, 1869. VIII. 6: pappá szent. Hitszónok Pannonhalmán, 1870: Pápán, 1875: Esztergomban gimn. tanár, 1882: Nyalkán lelkész, 1902: Pannonhalmán másodszámvevő, 1903: Zalaapátin alperjel és házgondnok, 1906: Tihanyban pince- és kertfelügy., 1907–11: Bakonybélen lelkész, 1910–15: házgondnok, 1915: nyugdíjas. – Írása: Pápai bencés gimn. értes. (1874/75: A pápai kat. gimn. tört.) 88

Balogh 1941:81. (†nov. 20.) – PN 1987:101. (784.)

Tóth István (Kissitke, Vas vm., 1821. aug. 22. – Győr, 1894. jún. 2.): kanonok. –A gimn. 1. o. Szombathelyen, a 3. o. Kőszegen, a többit Győrött, a teol-t  uott 1842–46: végezte. 1846: pappá szent. Császáron, 1847. III: Győrött Belvárosban kp., 1849. I. 21. – IV. 3: álhírek terjesztésének vádjával a cs-iak Pozsonyban fogva tartották. Tatán kp., 1851. XII. 30: gönyűi (Győr vm.) plnos, ahol 40 é. szolgált. 1886. IV. 11: győri knk., 1875: ogy. képviselő. Gönyűn 1877: isk-t építtetett. – Írásai: Idők Tanúja, Jó Pásztor, M. Állam; beszédei: Pázmány Füzetek, Borromaeus. Képviselőházi Napló XXI. (1875. III. 1.) – M: Szent Ferencz 700-ados emlékünnepén 1882. aug. 2. mondott beszéd. Győr, 1882. – Nagybőjti szent beszédek. Komárom, 1883. – Álneve: Dunaparti (Idők Tanuja; M. Állam).  88

M. Sion 1891: 633. – Schem. Jaur. 1896: 194. – Szinnyei. XIV: 382.

Tóth István (Pest, 1832. nov. 4. – Eger, 1907. ??): nyomdász. – 1846: a pesti Trattner–Károlyi nyomdában szedőinas, 1849: részt vett a szab.harcban majd Alamócon (Olmütz) nyomdász. →Szabóky Adolffal 1856–70: a hazai kat. legényegyletek alapításán dolgozott. Miután a SZIT bérbe vette az egri Érseki Nyomdát, 1860. I. 23–1897: nyugdíjazásáig annak műszaki ig-ja. Ekkor 10.000 K-ás alapítványt tett a nyomda szedői és nyomói javára. Az Egri Kat. Legényegylet titkára és a Pesti Kat. Legényegylet tb. védnöke. Az Érs. Líceum nyomdászaként a kéthetenkénti Egyleti Ügy nyomdász szaklap 1866. VII. 15. – 1867. XII. 15: szerk. kiadója; az első m. nyomdász-szaklap a Gutenberg 1865. okt. 15. – 1867. XII. 1: szerk. kiadója. – Cikkei: 1866-tól a Kath. Néplap, Idők Tanúja, Hírnök, Rheinische Volksblätter, Buchdrucker Zeitung, Journal für Buchdruckerkunst. – M: Kath. Legényegyleti Olvasótár. 1–2. füz. Eger, 1865–66. (Arck). – Álnevei és jegye: Confrater St. T.; E. T.; Egri T.   88

Szinnyei. XIV: 383. – Bíró. Bp., 1936: 482. – Heves megyei sajtóbibl. 1972: 54, 63. – Kiss 1993: 96. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban).

Tóth István (Pápa, Veszprém vm., 1836. aug. 17. – Sopron, 1914. júl. 13.): plébános. – A gimn. 1850–52: Pápán, 1853: Nagykanizsán, 1854–57: Győrött, a teol. 1857–61: Győrött végezte, 1861. VII. 16: pappá szent. Téten, kp., 1863: Banán admin., 1863: Mosonszentjánoson, 1865:Bogyoszlón, 1867: Kapuvárt kp. 1873: Abdán és Győrszabadhegyen admin., 1873: (Fertő)Széplakon (Sopron vm.) plnos, 1911: c. knk. – Írásai: Kép. Csal. Lpk (1901/02 versek), Tolnai Vil-Lapja (1901/02 versek), M. Szle (1902), M. Állam, Hazánk, Kat. Társadalom, Népiskolai Lapok, Sopron; sztbeszédei: Borromaeus. – Áneve: Fertőmelléki.  88

Vas. Újs. 1901: 824. Arck., 1914: 90. sz. (Nekr.) – Schem. Jaur. 1913: 288. – Egyh. Közl. 1914: 3011. (Memento) – Szinnyei. XIV: 383. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban).

Tóth István (*1859. dec. 25.): áldozópap, iskolaigazgató. – 1884. VII. 15: pappá szent. 1908–16: Nagyszebenben az oláh betörésig a Orsolyiták nev.int. ig. – M: A nagyszebeni szt Orsolya-rendi apácák tan. és nev. int. ért.je az 1908/09–1915/16. évről. (1–8 db.) Ig. Tóth István. Nagyszeben, 1909–1916.  88

Schem. Transs. 1913:284. – Értesítők 12: 24.114–121. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth István (Szombathely, 1861. nov. 9.–Bp., 1934. dec. 12.): szobrász. – A bécsi akad-n Zumbuschnál tanult, majd Bp-en telepedett le. 1898: Olaszo-ban járt tanulm-úton. Első köztéri művei közül jelentős Nagyváradon 1896: Szaniszló Ferenc pp. szobra  és 1893: a Szt László-szobor (1918 u. áthelyezve a szegyh. elé), 1906: Szűz Mária. Nagyvárad számára Szt László lovasszobrát is megmintázta, de az I. vh. miatt nem vitelezte ki. Jelentős egyházműv. alkotása a 1893: a nagyváradi szegyh. oltárszobrai, 1905: a váradolaszi Pietà, 1912: a zentai Nep. Szt János-szobor, 1913: a szombathelyi szegyh-ban Szt Márton hermája. – Köztéri szobrai Bp-en: 1903: Hunyadi János, 1912: a zugligeti Kossuth-szobor, az Aquincumi Múz-ban 1910: Havas Sándor és 1913: Hampel József emléktáblája, 1921: Nep. Szt János-szobor (1945: elpusztult), 1928: Polipölő; Hősi emlék az óbudai r.k. tp. falán, 1930: József nádor mellszobor (1945 u. lebontva). – Épületdíszítő szobrai Bp-en: Országház, M. Nemz. Bank, M. Mezőgazd. Múz.. – Köztéri szobrai Szombathelyen: 1901: Horváth Boldizsár, 1909: Szily János; Héderváron 1913: Kont-emlék; Szegeden 1930: Révai Miklós domborműves emléktáblája; 19334: Szentesen Kossuth-szobor; 1936: Sárváron a Nádasdy-huszárok hősi emlékműve. – 1923–30: meghatározó fontosságú alkotásokat mintázott a szegedi Fogadalmi tp. számára (44 szobor, 86 dombormű). Néhány kiváló plakettet is készített (Thaly Kálmán, Jókai Mór, Foerk Ernő). Több kisplasztikáját a M. Nemz. Múz. őrzi. Szombathelyen a Szt Kvirin-tp. altp-ában van eltemetve, sírja közelében Nep. Szt János-szobrának patinázott gipszmintája áll. – Elismerései: 1889: Hofpreis, 1900: a párizsi világkiáll. ezüstérme, 1920: áll. kis aranyérem, 1921: Wolfner-díj, 1928: kormányfőtanácsos. Pr.L.

Élet 1925:382. (Szokolai Béla: ~) – Művészeti Szalon 1927:8. sz. (Kelemen Lajos: ~) – Képzőműv. 1929:21. sz. (Gy. N. [Gyöngyösi Nándor]: ~) – Magyarság 1935. II. 12. (~ műv. hagyatéka) – Medvey Lajos: Vezető Bp. szobrai megtekintéséhez. Bp., 1939. – Lyka 1983. – Hadik András: Szeged. Fogadalmi tp. Bp., 1985. – Vasi Szemle 1985:1. sz. (Tóth István: ~) – Tóth Attila: Szeged szobrai és muráliái. Szeged, 1993. – Tóth 1994:94. – Vas Népe 2000. II. 15. (~ szobrász) – Fábián László–Ács Pál: A szép aktualitása. ~. Bp., 2002.

Tóth István (*Hajdúdorog, Hajdú vm., 1895. dec. 30.): ügyvéd és földbirtokos. – Jogot végzett, egységes bírói és ügyvédi okl. szerzett. A Hajdúdorogi Hitelszöv. igazg. tagja és ügyésze, Hajdú vm. that. biz. tagja. A M. G.kat. Orsz. Szöv. ügyésze. 88

Ker. m. közél. alman. 1940. II: 1100.

Tóth István (*Révaranyos, Szabolcs vm., 1885. ): g. kat. el. isk. ig. tanító. – Ungvárt 1905: tanító  okl. szerzett. Nyírmadán, 1914: Nyíregyházán tanított, az I. vh-ban katona, olasz hadifogságba került. 1926: c., 1936: valóságos ig. és g. kat. egyh. tanácsos. 7 é. a m. G.kat. Tanítók Orsz. Egyes. eln. és hivatalos havi közlönye a Görögkatolikus Népiskola 1923. VI. 4: szerk. 1938: a szabolcsi tanítóegyes. aleln. – M: Olvasókv. A g. kat. népisk. 2., 3., 4. o. sz. Szerk. Szémán Istvánnal, Reskó Jánossal. Bp., 1928., (4. o. 1929.)(új lny. 1930–1939., 3. o. 1935–1938., 4. o. 1938–1939). – A m. nemz. tört-e és alkotmánya. A g. kat. el. isk. 5–6. o. sz. Rusznák Imrével. Debrecen, 1930. 88

Hunek. 1931. – Szabolcs vm. 1939: 532. (tankvei itt: Alkotmánytan és Történelem) – Viczián 1995: 189. (421.) – Szabolcs–Szatmár–Bereg m. sajtóbibl. 1845–2000. 2002: 478. (212.)

Tóth István (Lehóc, Ung vm., 1899. márc. 8. – Székesfehérvár, 1976. márc. 13.): plébános. –  1921. VIII. 14: pappá szent., Recsken, 1925: Törökszentmiklós kp., Adácson adm., 1926: Bodonyban, Törökszentmiklóson kp., Dévaványán adm., 1927: Mezőkövesden kp., 1929: Gyöngyössolymoson adm., 1930: Fegyverneken, 1949: Bátoron, 1958–: nyugdíjazásáig Novajon plnos. – Cikkei: Egri Egyhm. Közl. (1923: 43. Missió Recsken; 1934: 55. A sajtó szerepe a lelkipásztorkodásban)  88

Schem. Agriens. 1945: 239., 1963: 69. – Diós 1999: 225. (5616.) –  –Puskás 1979: 189.– Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth István (Lajosmizse,  Pest–Pilis–Solt–Kiskun vm., 1906. aug. 23. – Székesfehérvár, 1984. júl. 1.): plébános. – Vácott 1931. VI. 29: pappá szent., Magyarnándorban, 1932: Kiskunmajsán, 1934: Kiskunhalason, 1936: Szentesen, 1937: Kiskunfélegyházán kp. 1938: Fülöpjakabon, 1942: Gyónón lelkész, 1945: Nagykőrösön kp. 1947: Nézsán, 1956–: Örkényben plnos. 1976: Kókán nyugdíjas. – A Fülöpkei Plébánia Tudósítója alkalmi lap 1941. I. 1. (egyetlen sz.) fel. kiadója. 88

Váci egyházm. alman. Vác, 1970: 362. 1976: 44. – Bács-Kiskun m. sajtóbibliogr. 1986:174. (195.) – Viczián 1995: 189. (450.) – Diós 1999: 226. (5618.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth István (Celldömölk, Vas vm., 1922. dec. 16.–): plébános. – 1947. VI. 13: székesfehérvári egyhm-s pappá szent.,  Budakeszin kp., 1948: Érd-Ófaluban, 1950: Adonyban hitokt. 1952: Polgárdiban kp. 1957. V: a székesfehérvári törv-szék egy nagy termében negyvenedmagával tartották fogva, ott találkozott vele a letartóztatott Németh László plnos. 1957: Előszálláson, 1959: Sztalinvárosban kp., 1960: Szabadbattyánban adm., 1961: plnos, 1969: esp. 1997: Szt Péterről nev. székesfehérvári c. prép. 88

Schem. AR 1977:276; 1988:197; 2001:168. – Hetényi Varga I:456.

Tóth István (Tenkegörbed, Bihar m., 1923. okt. 25.–); tanár, író. – 1944: Nagyváradon a Szt László Reálgimn. éretts. 1948: Kolozsvárt a Bolyai Tud.egy. fr-m. szakán tanári okl. szerzett, 1949: szakvizsgázott. 1979: az irod.tud. dra. – 1948/55: Nagyváradon a Klasszikus M. Vegyes Líc. tanára, alig., ig-ja. 1955–63: a 4. sz. Középisk. tanára. 1963–83: Marosvásárhelyt a Tanárképző Főisk. és a Szentgyörgyi István Színműv. Főisk. irod. tört., irod- és színházelméletet, fr. társalgás előadója. 1983: nyugdíjazták. 1991–: a marosvásárhelyi R. K. Hitokt. Tanárképző m. és lat. tanára. – Cikkei: brüsszeli Le Journal des Poétes (1973: 12.sz. Hétaranytőr 1-2., Epilógus, A deportáltak párizsi emlékműve előtt; 1987: 4-5. sz. Magamról szólok. Versek. J. Rousselot ford.), Igaz Szó (1981: 7. sz. A koszorúper. Dr 3 fv.), Az amszterdami biblia kiadásának 300. évfordulója (Debrecen, 1985: Tótfalusi Kis Miklós és a coccejánus megalapozású humanista költészet). – M: Ódák és elégiák. Versek. Bukarest, 1957. – A kalászok lehajolnak. Versek. Uo., 1961. – M. R. Paraschivescu legszebb versei. Vál., ford. Uo., 1963. – Névtelen emlékek között. Versek. Uo., 1964. – Vízválasztók. Versek. Uo., 1967. – Amerre jártam. Versek. Uo., 1968. – Jó reggelt, Párizs! Kortárs fr. költők versei. Vál., ford., jegyz. Uo., 1969. – Alkinoosz kertje. Humanista költőink Janus Pannoniustól Bocatius Jánosig. Kolozsvár, 1970. – A szétszedett szobor. Uo., 1971. – Írásjelek a földön. Fr. nyelvű belga költők. Vál., ford. Bukarest, 1972. – Jégbuborékok. Versek. Uo., 1973. – Eu. kövei között. Versek. Kolozsvár, 1975. – Múzsák fellegvára. A kolozsvári lat. nyelvű humanista költészet. Antol. Bukarest, 1977. – Eugéne Guillevic legszebb versei. Vál., ford. Uo., 1978. – Törékeny tükrök. Versek. Kolozsvár, 1979. – A feledés kapuja. Edmond Vandercammen versei. Vál., ford. Bp., 1979. – Sziklás parton. Vál. versek. Bukarest, 1980. – Talált kincs. 1-2. köt. Ném. költészeti antol. Vál., szerk. Kolozsvár, 1981. – Antifónia. Versek. Bukarest, 1983. – Napvárás. Versek. Kolozsvár, 1984. – A tűz és a rózsa. Jean Rousselot versei. Vál., ford. Bp., 1986. – Ha azt mondom, hogy élek... Vál. versek. Uo., 1987. –  Üdvözlégy, te boldog Várad. Versek Szt László kir-ról. Marosvásárhely, 1992. – Irod. műveltségünk főbb korszakai. Ókor és kk. Uo., 1994. – Irod. műveltségünk főbb korszakai. Reneszánsz és manierizmus. Uo., 1996.  88

Szemlér Ferenc: A költészet értelme. Bukarest,  1965. – Igaz Szó 1973: 11. sz. (Fábián Sándor: Kőszobrok érdessége); 1980: 8. sz. (Izsák József: Zúzmarás szinonímák) – Székely János: Egy rögeszme genézise. Bukarest, 1978. – Új Irás 1981: 1. sz. (Pomogáts Béla: Odák az értelemről) – Forrás 1987: 10. sz. (Szekér Endre: ~ törékeny tükrei) – Mózes Huba: Ro. m. verseskvek. Repertórium é bibl. (1944–89) Kolozsvár, 1991. – Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig? Csíkszereda, 1996: 228. [2767]

Tóth János  (Bárca, Abaúj vm., 1838. dec. 28. – Eger, 1871. máj. 13.): káplán. – Egerben 1864: pappá szent., Sátán, Nagykállóban, Diósgyőrött, Bessenyőn, Hevesen, Várkonyban, Karácsondon kp. Tüdőbajban halt meg. – M: Általános földleirat (1870; melyet kz-ban az egyházm. több isk-jában ideiglenesen használtak) 88

Koncz 1892: 240.

Tóth János (Nagysurány, Nyitra vm., 1856. júl. 26. – Görz, Görz-Gradiska, 1907. júl. ??): teológiai tanár, plébános, c. kanonok. – A gimn-ot Érsekújvárt, Győrött és Nyitrán, a teol-t 1876-79: Bécsben a Pázmáneum növ-eként végezte, 1879: pappá szent. Kovárcon (Nyitra vm.), Felsőelefánton és Szkacsánban kp., 1881: Bécsben az Augustineumban tanult tovább. 1884: teol. dr. 1885: Nyitrán a szem. egyhjog és tört. tanára, a kisszem. rektora, a Roskoványi kvtár vez-je. 1885-től a Magyar Állam belső munk. Fr., ang., ol., sp. és or. nyelvből ford. elb-eket. 1890: a bpi egy. bekebelezett dr-a. – M: Callista. Elb. a 3. sz-ból. Írta Newman bíbornok. Angolból ford. Bp., 1883. – Nyitráról Lourdesba és Párisba. Útirajzok. Nyitra, 1887. – Az egyház É-Amerikában. Uo., 1892. – Adatok a nyitrai papnevelde tört-éből. Uo., 1905. – Dubrovszky. Elb. Írta Puskin Sándor. Oroszból ford. Nyitra, 1905. (Klny. Nyitramegyei Szle) – Kirándulás a Vezúvra. (Hol? mikor?) – A kat. napi sajtó. (Hol? mikor?) – A kat. nagygyűlések és a 2. bécsi kat. kongresszus (Hol? mikor?) [vsz. cikkek v. klny-ok]. – A néppárti Nyitramegyei Szemle hetilap 1892. XII. 25. – 1906. XII.1: fel. szerk., 1895–1906: fel. kiadója. 88

M. Sion 1890: 387. – Pallas XVI: 290. – Nyitra vm. 1899:283. – M. Állam 1907:155. sz. (Nekr.) – Szinnyei XIV:389. – Nyitraiak aranykv-e Nyitra, 1940:50. – Schem. Nitr. 1902:84; 1908:87. (†hó és nap nélkül!) – Religio 1903: 7. – Egyh. Közl. 1907: 27. sz. – Révai. XVIII: 1325. – Hermann–Artner 1938:455. – Fazekas 2003: 402. (3378.)  Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth János (Nagylózs, Sopron vm., 1871. szept. 3. – Győr/Sopron ? 1963. okt. 29.): r. k. plébános. – Középisk. Sopronban és Győrött, a teol. 1893–: Győrött végezte, 1897. VII. 6: pappá szent. Nagyigmándon 1898: Bokodon, 1898–1905: Várgesztesen kihelyezett kp., 1900: adm., 1905: Sopronban a Szt György tp., 1907: Lókon és X. 24: Fertőmeggyesen kp., 1909. IX. 30: plnos, 1923. XII. 19. – 1927. IX. 5: Ágfalván adm., 1936: nyugdíjazták. 1948: Sopronban nyugdíjas. 1940/44: a Sajtókamara kiadói szako. tagja. – Írásai: Alkotmány, Dunántúli Hírl., Egyh. Közl., Győregyhm. Tanügy, Új Lap, Szt Család naptára, Soproni Napló, (1906/07), Soproni kath. köri alman. 3. évf. (Sopron, 1932) – M: Szűz Mária. Teljes mariológia. Sopron, 1908. (2. jav. kiad. 1925 előkészületben) – Maria-Cell. Győr, 1909. (2. kiad. is) – Vezérkv. Lourdesba, Rómába zarándoklók részére. [Sopron], (2. kiad. Lourdesi ájtatosságok. Sopron, 1926) – Istenért! Hazáért! Költemények. Uo., 1920. – Limpias. Csodás jelenségek a spanyolo-i limpiasi feszületen. Uo.,1920. – Limpias kilenced. Kiad. + Gonzales Ede: Novena. Kilencnapi ájtatosság az agonizáló Krisztus tiszteletére. Sopron, 1928. – A Magyar Szent Korona nevében. Uo., 1928. – A szegények és bajban lévők segítője, a könnyek anyja. Írta Mut, V. D. [Ford. Tóth János névtelenül] Uo., 1935. – A Könnyek Anyja rózsafüzére. Uo., [1939] (névtelenül) – De auctoritate theologica cathecismi Romani. Bp., 1941. – A Lourdes képes havi hitbuzgalmi folyóir. 1912. I. 1. – 1919. IV: Fertőmeggyesen, 1923. V. I. – 1947. X: Sopronban fel. szerk és fel. kiadója, 1918. I. 1.–1919. III. 22: az Új Élet heti 3x-i lap főszerk. és kiadója, folytatása a Soproni Hírlap napilap 1922. V. 4. – XI. 4: fel. szerk., 1920. II. 4. – 1921. XI. 19: kiadója, 1922. V. 5. - XI. 4: laptulajdonosa és a Lourdes melléklete a Katholikus Hitvédelem 1934: szerk. és kiadója. 88

M. Állam 1909: 32. sz. – Szinnyei. XIV: 392. – ?Sajtókamara évkve. Bp., 1940: 141. (L: Sopron, Rákóczi út 13.), 1941: 169. 1943. – Schem. Jaur. 1943: 167., 1947: 160., 1968: 173. – Diós. 1999: 226. (5621.) – Győr–Sopron–Moson megye sajtóbibl. 2000:461. (692., 1150.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth János, id. (Magyarkanizsa, Bács–Bodrog vm., 1875. máj. 26. – Bp., 1944. ??): művészhegedűépítő mester. – Fölszabadulása után Párizsban, Londondonban és Bécsben egészítette ki ismereteit. 1899: nyitotta meg műhelyét, hegedűi Párizsban, Rómában, Brüsszelben Antwerpenben és Velencében díjakat nyertek. 1922: a bpi, 1931: a római hegedűversenyen az általa készített új hegedü, felülmúlta a régi olasz, ném., fr. és  m.  hegedűket; Párizsban és Brüsszelben 52 hegedűt győzött le. A m. hegedűkészítés úttörője, a M. Hangszerkészítő Mesterek Orsz. Szöv. eln-e. Leánya: Teréz Melánia hazánk első egyedüli hegedűkészítő mesternője. – Cikkei: Zene (munk.) – M: A hegedű. Bp., 1919. – A hegedűkészítés művészete. Uo., [192?] (2?. kiad. Zalaszentgót, [192?]) – Könnyek. (Vesek) Pestújhely, 1923. – A modern és a régi olasz hegedű problémái. Uo., 1926. – Volt-e Stradiváriusnak titka? 2. kiad. Uo., 1935. – Nyomor és bőség. Versek. Uo., 1935. – A hangversenyhegedű építés problémája. Uo., 1940. 88

Zenei lex. 1931. II:620. – Molnár. 1936:505. – Ki kicsoda? [1937]:851. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban).

Tóth János (Székesfehérvár, Fejér vm. 1917. febr. 3.–Bp., 2002. júl. 2.): plébános. – A székesfehérvári ciszt. gimn-ban, 1932–: a bpi Madách Gimn-ban tanult, 1936: éretts., a teol-t a Pázmáneumban végezte, Bécsben 1940. XII. 15: pappá szent. 1941: Dorogon, 1942: Esztergom-Belvárosban, Sárrétpusztán (Komárom vm.), 1945: Dejtáron (Nógrád vm.) kp., ahol eltemetett egy halott szovjet futárt. Vsz. ezért szállították be 1948. XII. 22: a buda-déli internálótáborba. Hirdetésére a futár táskája előkerült, a szovjet főparancsnokság közbelépésére 1949. III. 25: szabadult. Bp-Városmajorban kp., 1952: Esztergom-Kertváros plnosa, a hittud. főisk. óraadója. 1958: Bp-Felső-Krisztinaváros, 1963: a budavári Nagyboldogasszony-tp. plnosa, 1967: a váci egyhm-től mogyoródi c. apátságot kapott. 1969–90: nyugdíjazásáig a bp-külső-ferencvárosi Szt Kereszt pléb. plnosa, azután a Rózsák terén, Farkasréten, Terézvárosban s a Rókus-kpnában kisegítő. – Írása: Vigília (1963:235. Ápr. 4-ének örök mementója) – M: A kegyelem virágszőnyege. Önéletrajz. Szerk. Tóthné Kiss Valéria. Bp., 2003. 88

Schem. Strig. 1943:138. (Sárrét helyesen: Sárrétpuszta – Benyovszkymajor, Komárom vm.); 1945:368; 1947:270; 1997:469. Arck. – Havasy 1990:404. (2 hó internálás) – Németh 1991:105. – Hetényi Varga I:269. Arck.

Tóth János Jenő OCist (Gutorfölde, Zala vm., 1898. nov. 15. – 1947 után): plébános. – 1916. V. 28: lépett a r-be, 1923. IX. 26: szerz. fog. tett, VII 26: pappá szent. 1923–26: Imnsbruckban képezte tovább magát, teol. dr. 1925–28: Baján hittanár, 1928–31: Zircen teol. tanár és elöljáró, 1931–40: Egerben a Szt Bernát gimn. hittanára, 1941–: Zircen alperjel, a r-i tanács tagja, a Hittud. Főisk. egyházjog és lelkipásztorkodástan tanára, a helyi Szt Vince Egyes. ig. – Cikke: Egri Egyházm. Közl. (1939: 89. Ózd AC hírei; 26. Javaslat a középisk. vallástanítás új tantervéhez) – Álneve: Felsőjászság (Egri Egyházm. Közl. 1939)  88

Jámbor. 1940:136. – Schem. congr. de Zirc 1942:253. (87.) – Ciszt. névtár 1947:10. – Puskás 1979:3989., 4001 (kz.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Jenő – Mosonmagyaróvárt 1946. I. 31.–III. 15: a Szt László Szalézi Oratórium tudósítója a Lovag szerk. és kiadója.

Viczián 1995: 189. (1079.) – Győr–Sopron–Moson megye sajtóbibl. 2000: 462. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth József (Ivánka, Nyitra vm., 1763. márc. 19. – Verebély, 1827. szept. 14.): esperes-plébános. – A teol. 1783: Budán hallgatta, 1784. VI. 1: Pozsonyban végezte, 1787: pappá szent. Pesten, (Vág)Szerdahelyen, 1790: Lekéren kp., 1791: Nagysárón, 1806. VII. 9: Verebélyen plnos. – M: Az irgalmasságnak legfőbb tárgyáról elmélkedő egyházi beszéd. Pest, 1807. – Nagy bőjti szent beszédek. Pozsony, 1822. – Magyar beszéd Keglevich János gr. barsi főispán beiktatásakor. H.n., 1825.  88

Zelliger 1893: 528. (†1829!) – Némethy 1898: 992. (†1827) – Szinnyei. XIV: 393. (†1829!) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban).

Tóth József (Lózs, Sopron vm., 1786. okt. 26. – Győr, 1864. jan. 20.): kanonok. – 1809. X. 28: pappá szent. A győri papnev. alig- ja, 1834-64: kanonok és 1848-ig  Győr város plnosa is. Mint olvasóknk Szt Ágostonról nev. kalocsai c. apát is. – M: A városi polgárok kötelességei. Hirdette a becses sz. k. Győr városa m. fegyveres serege ünnepének alkalmatosságával annak fő-tp-ában bőjt-elő hava 14. 1822. Győr, 1822. – Szt Istvánnak a m-ok első kir-ának dícsérete ... kisasszony havának 24. napján 1823. Bécs, 1823. – Egyh-i beszéd, mellyet a Radivojevich m. nemes ezred 3. batalionnyának zászlója sztelésekor Győrbe Mindszent hava 5. 1823. mondott. Uo., 1823.  88

Egyetemes névtár 1863: 280. – Schem. Jaur. 1845: 241. – M. Sion 1864: 80. – Némethy Lajos: Szt Istvánról mondott dícsbeszédek irod-a. Bp., 1881: 14. – Szinnyei. XIV: 394. – Bedy. 1938: 476. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)(2008. 8. 31

Tóth József (1841 k. – Bajaszentistván?, 1884 ??): plébános. – 1863:  pappá szent., 1863-66: Miskén, 1867-68: Herczegszántón, 1869-70: Baján kp., 1871-78: a kalocsai tanítóképző tanára, 1879-84: Bajaszentistvánon plnos. – M: Természetrajz, melyet Schubert, Hanák és több más szerzők nyomán el. isk. sz. összeáll.  Baja, 1870.  88

Szinnyei XIV:400. – Kalocsai-bácsi főegyhm. tört. schem. 1777–1923. 2002:455.

Tóth József (Sorokújfalu, Vas vm., 1863. okt. 1.–Szombathely, 1936. jún. 16.): nagyprépost. – A középisk. Szombathelyt, a teol-t 1883–86: a Pázmáneum növ-eként a bécsi egy-en végezte, teol. dr. 1886. VII. 14: pappá szent., Kisunyomban, 1887. VII: Nyőgéren kp., IX–: Szombathelyt hitokt. 1889. II: a szombathelyi szem. dogmatika tanára, 1902: ppi titkár, 1907: szegyh. knk. 1908. németújvári c. apát, 1912: pápóci perjel, 1919. III–1921: ppi helynök, 1923. pápai prel., 1926: nagyprép. – 1906: megalapította s haláláig vezette az Úrleányok Mária Kongr-ját. 1905–20: a szombathelyi domonkos nővérek el. és polg. isk. ig-ja, a vmi that. biz. tagja és a kulturirodalmi szakoszt. eln-e. Az isk-k részére alapítványokat tett. – Írásai: Szombathelyi Újs. (1897–1901, 1900. 18. sz. Vörösmarty költészete, kül. tek. annak valláserkölcsi elemeire; 1905, 1911–12 versek, 1912/13 útirajzok), Alkotmány (1905, 13) Religio (ezekből klny-ek) – Előszava Simon Mihály: Levelek a m. Bánatfáról. Szombathely, 1920. – M.: Szt. beszéd szt. István kir. ünnepére. Mondotta a budavári koronázási tp-an 1905. aug. 20. Szombathely, 1905. – Szily János élete és működése. Szombathely, 1909. – Rövid elmélkedések Jézus szentséges szívéről és a b. szűz Máriáról. Uo., 1914. – Sursum corda. Egyh. beszédek. Uo., 1915. – Szt Márton a hitújonc. Dr. 3 fv. Írta Johann Heesz. Ford. Uo., 1918. – Alkalmi szt beszédek. Uo., 1920. – A szombathelyi ppi szegyh. leírása. Uo., 1920. – Cecilia. Ker. tört. elb. Írta: Rosa Vagnozzi. Ford. Uo.,1922. – Menj és hirdesd! Isten útjai – emberek útjai. Egy megtérés tört-e. Írta Most M. Regina. Ford. Uo., 1923. – Emlékezzünk régiekről! Anekdotaszerű feljegyzések a szombathelyi egyhm. volt pp-eiről. Uo., 1925.  S.F. –88

Szinnyei XIV:403. – Emlékkv. a szombathelyi ppi fiúisk. jubil. alkalm. Szombathely, 1921: 45. – Corvina 1924/25. – Fehér 1927:31.  M. társ. lex. 1931: 221. (*Soropújfalu!) – Géfin III:345, 429. Arck. – Irodt. 1936: 187. (G. P.) – Nemz. Újs. 1936. VI. 17. – A r. k. polg.  és el. leányisk. ért. Szombathely, 1937: 3. – Kozocsa. 1911/20. II. Uo., 1942. – Fazekas 2003: 408. (3496.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth József (Déva, Hunyad vm., 1869. aug. 17.–Szatmárnémeti, 1924. jan. 28.): plébános, tanítóképzői tanár. – A középisk-t és a teol-t Szatmárnémetiben végezte, 1892. II. 7: pappá szent., Mezőkaszonyban, 1893: Szatmárnémetiben kp., 1899: a szegyh. plnosa. 1907–18: tanítóképzői tanár, utóbb sztszéki tanácsos, 1920: teol. tanár. – Verseit és publicisztikáit helyi és bpi lapok közölték. – M: R.k. szertartástan polg. isk. sz. Szatmárnémeti, 1894. (4. jav. kiad. Uo., 1915) – Kilenc keddi ájtatosság Páduai Szt Antal tiszt-ére. Uo., 1899. (2. kiad. Uo., 1916) – Legkisebb káté kezdők sz. Uo., 1903. (5. kiad. Uo., 1917) – A kat. egyh. történelme, kül. tek. Mo-ra. Uo., 1905. (2. kiad. Uo., 1909) – Gyermekbarát. Alkalmi színművek, énekes bohóságok, szavalmányok, párbeszédek, dalok, dalos gyermekjátékok, köszöntők. Uo., 1907. (2. kiad. Uo., 1912) – Halottak emléke. Tp. és temetői beszédek halottak napjára. Uo., 1907. – Szt Erzsébet karácsonya. Misztérium 3 képben. Uo., 1907. – Lelki otthon. Tanulságos kv. háztartási munkában alkalmazott leányok és patronázs-tagok számára. Uo., 1913. – Kongreganisták kv-e. Összeáll. Uo., 1915. B.L.B.–88

Schem. Szat. 1904:425; 1916:59. – Szinnyei XIV:402. – Irodt. 1925:100.

Tóth József (Szombathely, Vas vm., 1897. – Eger, 1970.): jogász, egy. m.tanár. – A győri bencés főgimn. éretts., 1915–18: katona. A Pázmány Péter Tud.egy. jogot végzett, ahol drrá avatták. 1923–: Győrben a városi that. fogalmazója, majd aljegyzője, 1930–: az Egri Érs. Jogakad. m. közigazg. és pénzügyi jog ny. rk. tanára. a nemzetk. jog és pol. tanára a társadalomtan előadója, a Menza Academica társeln. A →Foederatio Emericana É-i Ker. nagytitkára, a Corporatio Eszterházyana priora. 1939/44: a Sajtókamara újságíró szako. tagja, az érs. hittud főisk. tanára is. 1946.–1949. VIII. 30: a →Magyar Katolikus Jog- és Államtudományi Kar dékánja. 1949: a Kar megszűnésekor nyugdíjazták, amit 1952: megvontak. A Heves megyei FÜSZÉRT gondnoka, 1956 után jogtanácsosa. – Cikkei: Vita Academica (1931–33), Egri Érs. Jogakad. évkve (1941/42: Világnézet és jogalkalmazás.) Emericana (1943. II: A katolikus egyetemi nevelés), A család jólétéért. Az AC családvédelmi előadásai. ([Bp. 1943]: A családvédelem és a munkaalkalom biztosítása) – M: Annales Conventus Jaurinensis Foederationis  Emericanae  1924/25. Szerk. Győr, 1925. – Anima Emericana. (A Foederatio Emricana szelleme) Bp., 1927. (2. kiad. is) – Bírói függetlenség közigazg. jogunkban. Uo., 1930. – Gazdasági munkaügyi bíráskodás. [Győr]1930. (Klny. Dunántúli Hírl.) – Vale azaz néhány testvéri búcsúszó ... a Foederatio Emericana Nagyrendjéből származó minden valétáns öregdiáknak. Uo., 1930. – Emaricana. Évkv az 1932/33. akad. évről. Szerk. Uo., 1933. – Az Emericana célja és szervezete. Uo., [1936] – Az Emericana rendisége. Uo., [1936] – Az Emericana szociálpolitikája. Uo., [1936] – Rendészetfogalom a nemz. szoc. államban. Eger, 1938. (Bibliotheca Academica 3.) – A rendészeti ténykedés alakjai különös tekintettei a köz-igazgatási aktusokra. Uo., 1939. (U. az 5.) – Vezércsillag. Uo., [1941] – Jog a munkához. Társad.pol. tanulm. Bp. 1942. – Világnézet és jogalkalmazás. Eger, 1942. (U. az 12. ) – A katolikus egyetemi gondolat. Uo., 1943. (U. az 13.) – Kultúra és közigazg. Uo.,  1943. (U. az 15.) – Szociális jogszemlélet a közigazg-ban. Uo., 1944. (U. az 16.) – Szociálpol. és szociális közigazg. Uo., 1944. (U. az 17.) – Győrött a Foederatio Emericana győri corporatiójának negyedévenkénti közlönye, a Cronica Jaurinensis 1927. X.–1928. VIII: szerk. és kiadója; Egerben a Vita Academica 1931. XII. – 1937: 3/4. sz. szerk., 1931. XII. – 1939. II: fel. szerk. és kiadója, 1940: 2. sz. fel. kiadója; Bpen 1933. IX. – 1936. XII. 20: az Emericana fel. szerk. és 1933. IX. – 1934. XII. 20: kiadója. – Bpen a XXXIV. Eucharisztikus Világkongr. tájékoztatója, a Catholics Central Europe és társlapjai a Correo Catolico Centro-Europeo, Corriere Cattolico dell'Europa Centrale, Courrier Catolique de l'Europe Centrale, Mitteleuropäischer Katholischer Kurir 1937–1938: fel. kiadója.Betűjegyei: Dr. T. J. (Vita Academica); (t.j.) (Vita Academica)  88

Győr vmi fejek. Győr, 1931: 89. Arck. – A Sajtó 1939: 4. sz. – Dambrovszky Imre véleményes jelentése ~ egy. m.tanári képesítése tárgyában. Pécs, [1940] – Vasváry Ferenc: véleményes jelentése ~ egy. m.tanári képesítése tárgyában. Pécs, [1940]  – Egri Érs. Jogakad. évkve. Eger, 1939: 42. – Sajtókamara évkve. Bp., Uo., 1942: 171., 1943: 196. (L: Eger. Jókai u. 5.) – Tóth. Bp., 1947: 22. – Viczián 1978: 85. (248.) – Kiss 1993: 97. – Viczián. 1995:189.

– Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth József (Egeg, Hont vm., 1902. márc. 10. – Bp., 1961. ápr. 25.): hittanár. – A teol. Esztergomban végezte, 1929. VI. 29: pappá szent. Nagybárkányban, 1930: Bp.–Magyarok Nagyasszonya-tp., 1932. VIII: Bp.–Újlakon kp. 1936: Bernecebarátiban h.plnos. 1937: Bpen hittanár, 1947: az V. ker. Bajcsy-Zsilinszky u. iskolában. Betegsége miatt nyugdíjazták. – M: A vagyon kérdése az Újszövetségben. Bp., 1939. – Pénz és vagyon az evangéliumokban. H. n., 1939.  88

Schem. Strig. 1947: 270., 1982: 402. – Somorjai 1993: 155. (1325-1326.)

Tóth József (Beregszász, Bereg vm., 1903. jan. 12.–Szerednye, 1969.): plébános. – A gimn. Beregszászban kezdte, mivel a csehszl. hűségesküt 1919: a tanári kar megtagadta, a csehek bezárták az isk-t, ami Tarpára (Bereg vm.) menekülve fejezte be az oktatást, ott éretts. A teol. 1–2. évét Esztergomban, a 3–4. évét Kassán végezte, 1925. VI. 28: Rozsnyón pappá szent. Dobóruszkán, Felsődomonyán, Munkácson kp., Csapon plnos és hitokt., ahol megalapította a →Katolikus Legényegyletet. 1936–45: a tótok lakta Szerednyén plnos, ahol m. miséket, s vasárnaponként m. sztbeszédet tartott, még 1938–39: az ukrán uralom alatt is, amikor a falu emlékiratot írt a Mo-hoz csatolása ügyében. A szerednyei emlékiratért m. állampolgár lévén, a szicsek áttették a határon, csak 1939. III. 15 bevonulás után térhetett vissza. 1945: a KGB Nagyszőlősön letartóztatta, 3 év börtönre és 5 év száműzetésre ítélték, Nem sokkal halála előtt térhetett haza Kárpátaljára.  88

Madarász 1939:716. Arck. – Pilinyi 1943:205. – Dupka 1993:42. (itt dr.) – Hetényi Varga 1996. III:427. Arck. (itt dr.)

Tóth József (Tardoskedd, Nyitra vm., 1910. márc. 27.–Bp., 1983. márc. 18.): plébános. – Vácott 1934. VI. 29: pappá szent., Rákoskeresztúron, 1937: Kecskeméten kp., 1938: Pestszenterzsébeten hitokt., 1941–45: Újpesten a Magyarok Nagyasszonya pléb. lelkésze, 1945–58: Pestújhelyt, 1958–69: nyugdíjazásáig Heréden plnos. – Rákoskeresztúron a a rákoskeresztúri és rákoshegyi egyházközségek időszakonkénti körlevele a Katholikus Értesítő, 1934. X. 1–: egyedül, 1936. III. 1–: Németh Lajossal, V. 1–: Németh Lajossal és ifj. Csathó Bélával fel. szerk. és kiadója.  88

Schem. Vac. 1970:363. – Pest m. sajtóbibliogr. 1977:99. (429.) – Viczián 1995:63. (769.) – Diós 1999:

226. (5630.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)(2008. 8. 31

Tóth József (Sáta, Borsod vm., 1915. jan. 6. – Tard, 1990. ápr. 20.): apát-plébános. – A Pázmány Péter Tud. tanult, teol. dr. 1938. X. 30: pappá szent. Kenderesen kp., 1940: Egerben teol. tanár, 1942: a papnev. int. lelki ig-ja, 1943: tanulmányi felügyelő, 1948: a kisszem. lelki ig-ja, 1948. V. 1: letartóztatva. 1949: érseki tanácsos, 1952: főszentszéki kötelékvédő, zsinati vizsgáló és tp.ig. 1960: Jászkíséren plnos, 1975: kácsi c. apát. – Cikkei: Egri Egyhm. Közl. (1942: 54. Új communis rész a Breviáriumban és a Misekvben; 77. Újabb döntvény az oltárkiváltás ügyében; 86. Kell-e még mondani a Magna Domina-oratio imperata-t?; 1943: 28. Ahogy az Egyh. rubrikái előírják. Előkészület a sztmiséhez; 68: Irod. gyűlés; 1944: 5. Irod. gyűlés; 8. Ahogy az Egyh. rubrikái előírják 1-6.r.; 82. Mikor adhatja meg az ordinarius a binandi facultas-t?)  88

Schem. Agriens. 1945:239., 1963:69., 1975:141. – Puskás 1979:189. – Diós 1999:226. (5631.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth József (Vitnyéd, Sopron vm., 1928. febr. 6.–): rektor, plébános. – A győri bencés gimn-ban 1947: éretts. Győri egyhm-s kispapként Innsbruckban tanult. Nem tudott visszatérni Mo-ra. 1953. VI. 29: Bezauban (Vorarlberg)  szent. pappá. 1954. I. 15–1956. VII: St. Martin/Gnadenwaldban (Tirol) lelkész. 1955: osztr. állampolgár lett. 1956. IX. 1: Rómában a PMI növ-e, de már XI. 15: a m. menekültek lelkipásztora Alsó-Au-ban, 1957. I. 15–1959. VI: uaz Itáliában (Calambrone [Pisa mellett], Marina di Massa, Róma, Latina). – 1959. VII. 11: teol. dr., X. 10: Rómában a Gregorianán egyhtört-ből licenciátust szerzett, 1960. VI. drált. 1961. VI. 2: középisk. hitokt. képesítést szerzett. 1959. XI. 1: Franz →König bib. kinevezte a →Pázmáneum pref-ává és repetitorává, 1961.IX: spirituálissá. Közben 1960. IX. 1–1980: hittanár, 1969. IX. 1–1971. VII: egy. főlelkész is. 1971. VII. 15–1989. IX. 1: a bécsi érs. szem. rektora. 1987. VII. 10: inkardinálták a bécsi főegyhm-be. – 1989. IX. 1: Föbersdorf plnosa. s.k.

Tóth Júlia Etelfréda, FMMN (Gyöngyös, Heves vm., 1897. febr. 10.–Jászberény, 1978. jún. 4.): szerzetesnő. – 1921. XII. 4: Bpen lépett a →Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságába, 1924. VI. 13: első, 1927. VI. 13: utolsó fog-át uo. tette. A rendház háztartásában dolg. – A szétszóratás után családjánál élt. Utolsó éveit a jászberényi szoc. otthonban töltötte. r.k.

Tóth Julianna M. Dolorosa, ASzFL (Érsekújvár, Nyitra vm., 1901. jan. 27.–Gyón, 1983. nov. 1.): szerzetesnő. – 1926. VIII. 4: Bpen lépett a kongr-ba. 1929. VIII. 15: első, 1933. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. 1932/33: ápolónői okl-et szerzett. Kecskeméten a városi kórházban betegápoló, a bpi →Szent Ferenc Kórházban, Dorogon a bányakórházban, Újpesten főnöknő. – A szétszóratás után, 1950 őszétől a pestújhelyi pléb-n házvezetőnő. Utolsó éveit a gyóni szoc. otthonban töltötte. r.k.

Tóth Julianna M. Florentia, ASzFL (Oros, Szabolcs vm. 1908. jan. 9.–Jászberény, 1987. jan. 27.): szerzetesnő. – 1928. XI. 5: Bpen lépett a kongr-ba. 1931. VIII. 15: első, 1935. VIII. 12: örök fog-át uo. tette. 1931/32: ápolónői okl-et szerzett. A →Szent Ferenc Kórházban, majd Tatabányán műtős nővér. – 1985. VI. 1: a jászberényi szoc. otthon lakója. r.k.

Tóth Kálmán (Baja, Bács–Bodrog vm., 1831. márc. 30. – Bp.,1881. febr. 3.): hírlapíró, szerkesztő, költő. – Szülők: György, Grassalkovich hg. uradalmi főszámvevője, Nigszthy Teréz; neje: kesselőkeői Majthényi Flóra (1837–1915) költőnő, fia Béla (1857–1907) hírlapíró. A bajai gimn. tanult, szűlői kívánságára 1845: Pannonhalmán bencés novic., de betegeskedése miatt 1846: kilépett. Pécsett a ppi joglíc-ban 2 bölcseleti évet végzett. Petőfi Sándor hatására 1847: ott kezdett verseket írni, amit álnéven az Életképekben közölt. Pesten X–: a Tud.egy. hallg-ja. 1849. I. 3 k. Windisch-Graetz hg. fővárosi bevonulása előtt a bácskai hadoszt. dandárnoki segéde, részt vett a csurogi és sinki csatározásokban, később a Perczel-Dembinszky hadtestnél mint hadnagy, előbb az irodában, majd a tűzvonalban szolgált. 1849. VIII: a szab.harc utolsó heteiben a szegedi és temesvári ütközetekben is részt vett; onnan szerencsésen haza menekült. 1850: otthon bujkált, 1851: Pesten telepedett le, hírlapírásból élt, mint a Nagy Ignác lapja a Hölgyfutár s.szerk-je, 1856. IV. 1.– 1861. VI. 30: fel. szerk-je. 1856: nőül vette Majthényi Flóra költőnőt (akitől 1868: elvált). 1860. VII. 15: a Kisfaludy Társ. tagja (1860. VIII. 1.–1876. I. 29: s.titoknoka). 1860. VI. 4.–1873. XII: a Bolond Miska élclapjában (ami 7000-n előfizettek) a pángermán Kipfelhauser költött alakjában a németesítést tette nevetségessé, ez oly népszerű alak lett, hogy Kipfelhauser költeményeire 10.000-nél többen fizettek elő. 1861. XII. 20–: az MTA tagjává választották, [ekkor sajtóvétség miatt börtönben ült, a helytartó vöröskői gr. Pálffy Móric (1812-1897) csak 3 é. később hagyta jóvá megválasztatását]. 1862. X: lapját a katonai törvszék 3 hónapra fölfüggesztette, ~t 2 havi, a kiadót 1 havi fogságra és 200 frt pénzbirságra ítélte; a szünetelési időre az előfizetőket Röppentyűk és Krampuszok c. képes humoros füzetekkel kárpótolták. –1865: Baja városa ogy. képviselőjévé választotta, mandátumát 1869–72, 1872–75: is megtartotta, kezdetben a Fölirati párt, majd a Balközép, később a Szabadelvű Párt, végül az Egyesült Ellenzék tagjaként. 1864. I. 1.–1867. III. 26: a Fővárosi Lapok c. szépirod. napilap alapító szerk-je. –1879. őszén agyvérzés jobb karját és jobb lábát megbénította. Újabb agyvérzés és 16 hónapi ágyhoz kötött betegség után halt meg. – Az 1850-60-as évek egyik legnépszerűbb költője. Baja 1894. VI. 3. szobrot emelt emlékének (Bezerédi Gyula műve), szülőházát emléktáblával jelölte; Bpen 1900–:  a IX. ker-ben utca viseli nevét, Rákospalotán az 1930-as években utcát, 1950–53: tervezett teret neveztek el róla. – M: Kinizsi Pál. Népies hősköltem. 10 énekben. Pest, 1853. (3. kiad. 1862. utoljára Bp., 1904.; Ném-ül: ford., Wiener. Pest, 1855., Meerheimb Richard. Uo., 1865) – Szerelmi vadrózsák. 1–2. füz. Pest, 1853–54. – Költeményei. Uo., 1854. – Száz új költem. Szeged, 1856. (2. kiad. Uo., 1881) – Színházi Naptár 1857-re. Szerk. gr. Bethlen Miklóssal és Dobsa Lajossal (Pest, 1856) – Egy királyné. Dr. 4 fv. Pest, 1858. (1860. XII. 17.–1881: kb. 100x előadták a bpi színpadokon) – Összes költem. 1-2. köt. Uo., 1860. – Zöld ördög naptára 1861-re. Szerk. (Pest, 1860) – Kipfelhauser költem. Uo., 1861. – Kipfelhauser naptára 1862., 1863., 1864-re. Szerk. (Pest, 1861–1863) – Bolond Miska költem. Kiadta. Uo., 1866. – Újabb költem. Uo., 1868. – Honvédmenház kve. (Szerk.) Pest, 1870. – Nők az alkotmányban. Vj. 3 fv. Uo., 1871. (Nemz. Szính. kvtára 5.) – 25 év után. Vál. költem. 1-2. köt. Uo., 1873. (Családi Kör kvtára 1., 9. sz.) – Salamon. Elb. költem. Bp., 1873. – Az ördög párnája. Népszínmű 3  fv., zene: Alaga Géza. Uo., 1875. – Irka-firkák. Elbek, emlékjegyzetek, novellák, jellemvázlatok s több effélék. Uo., 1877. (M. kvesház IV: 38–40.) – Összegyűjt. költeményei. Első teljes kiad. Uo., 1878. – Összes költem. Első teljes végleges kiad. 1-2. köt. Uo., 1888. (A M. Nemzet Családi Kvtára LIX., LX. Az 1878 óta megjelent költem-eivel bővítve) – A király házasodik. Vj. 3 fv. Uo., 1898. (M. kvtár 38.) – Összes költem. Bev. Endrődi Sándor. 1-2. köt. Uo., 1902. – Vál. költem. Bev. Endrődi Sándor. Uo., 1902. (Remekírók Képes Kvtára) – Vál. költem. Az ifj. számára összevál. Lengyel Laura. T. K. életrajzával és arck. Uo., 1904. (Kis Könyvtár 71., 72.) – Zwanzig Gedichte von Koloman Tóth. (Költem-eit ném-re ford. Zerkowitz Sidonia) Wien, 1874. – Álnevei: Zöld Ördög, Mátyás Mátyás és Kipfelhauser.  88

Arczkép-album. Pest, 1856. I. arck. (Kőnyomat Barabás Miklóstól) – Vas. Újs. 1877: 52. sz. arck., 1894: 22. sz. (Szoborrajza, szülőháza és emlékalbuma) – ~ emlék-albuma. Szerk. Horváth Cyrill. Baja, 1894.– Bács-Bodrog vm. Bp., [1909] – Szinnyei. XIV: 403. – Emlék-kv ~ szül. 100. év-f-jára. Szerk. Gondán Felicián. Baja, 1931. – A 100 é. Kisfaludy Társ. Bp., 1936:269. (180.) – Bp. teljes utcanév. lex. Uo., [2005]: 505.(2008. 8. 31

Tóth Kálmán, pinkóczi, Piar (Pest, 1853. dec. 26.–Veszprém, 1880. ápr. 2.): tanár. – A pesti piar gimn. tanult, 1874. IX. 29: Vácott lépett a r-be, 1875–78: Tatán h.tanár, mely idő alatt a fil. és teol. magántanulóként végezte, melyekből Nyitrán vizsgázott. 1879. VI. 8: szerz. fog. tett, VI. 27: pappá szent. Veszprémben tanárként a bpi Tud.egy-en tanári alapvizsgát tett. – Cikkei: M. Állam (1877: A kereszténység befolyása a nyelvtudományra); veszprémi főgimn. ért. (1895: Karácsonéj) – M: Szökevény. Költői beszély. Hol? 1876. – Téli regék. (Költ.) Veszprém, 1880.  88

Szinnyei. XIV: 408. – Koltai 1998: 392. – Körmendi 2004: 47. (2008. 8. 31

Tóth Kálmán (Und, Sopron vm., 1883. ápr. 3. – Esztergom, 1966. nov. 4.): kanonok. – Az esztergomi bencés gimn-ban 1902: éretts., a teol-t a KPI-ben végezte, 1906. VII. 6: pappá szent. Nagymegyeren kisegítő, 1907: Karancsságon kp., majd adm. 1908: Bpen hitokt. a Marianumban és a Szt Margit Int-ben, egyidejűleg kp is. 1910: teol. dr. 1911: hitokt. a IX. ker. áll. gimn-ban. 1912: Esztergomban a Hittud. Főisk. pasztorális és kateketika kisegítő tanára, 1913: a kateketika tanára és a szemin. elöljárója, az Érs-i Fősztszék ülnöke is, 1914: az Ó- és ÚSz tanára. 1919 őszén Kemencén admin., 1921: házassági kötelékvédő. 1923: a Bpi Érs-i Fősztszék ülnöke. 1928: a Prímási Fősztszék ügyésze. 1930: zsinati bíró, XI: p-i c. kamarás. 1934–41: lemondásáig Esztergomban a szemin. rektora. 1936. III. 2: mesterknk., 1946: honti főesp. 1951: őr-, 1954: éneklőknk., 1961: h.nagyprép.  1913-tól az Oltáriszentségimádás Társ. egyhm. ig-ja. 1929: a SZIA I. o-ának tagja, a Kat. lex. munk. 1947: a Prímási Fősztszék ülnöke, a Középisk. Hittanárokat Vizsgáztató Biz. tagja, egyhm-i cenzor is. – Írásai: Alkotmány (1912), Egyh.Közl. (1912), Kat. lex. 1–4. köt. (1931–33), Szentföld. 2. köt. (Bp., 1931: Jézus nyomdokain), Esztergom, Religio, Kat. Szle. – M: A magánkinyilatkoztatásról. Veszprém 1910. – Krisztus titokzatos teste Szt Pál tanításában. Bp., 1917. (Ker. kis kvtár III: 3. sz.) – Az Isten országa. Uo., 1917. (Uo. I: 11. sz.) – A megszentelő malaszt. Uo., 1918. (Uo., 16/17. sz.) – A segítő malaszt. Uo., 1918. (Uo., 20/21. sz.) – Pál a damaszkuszi úton. Uo., 1918. (Uo. 28/29. sz.) – Ünnepi beszéd Szt Adalbert pp. vt-ról. Esztergom, 1918. – Szt Pál ap. működése. Uo., 1922. – Jézus példabeszédei. Uo., 1926. – A parabolázó Jézus nyomdokaiban. Uo., 1927. – A Sztföld és a Sztírás. Uo., 1928. – Szt Péter, az első p. Uo., 1931. – Krisztus kir. oltáráldozata. Uo., 1932. – Az evang-ok látszólagos ellentmondásai. Bp., 1934. – A Máriaünnepek fényözönében. Esztergom, 1934. – Bibliai életképek a Szentföldön. Uo., 1935. – A rózsafüzér titkai. Győr, 1941. (Klny. Evangélium)  88

SZIA tagajánl. 1929:10. – KL IV:371. – Schem. Strig. 1938:207., 1982:404. – Sziklay 1941:276. – Beke 1989: 109. Arck., 2008:749. [17. Minden tőlem telhetőt az Ő uralmáért. Elmélkedések az év minden napjára. Írta Chambres Oszvald Ford. Döbrössy Lajossal. Bp., 1938. –– ez  REF. mű!!] [Somorjai é.n. (1328.) téves jelzés]– Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Kálmán (*Bp., 1883. szept. 19.): polg. isk. ig. – Erdélyben kezdte pályáját, 1912–14: a szombathelyi, 1914–19: a muraszombati fiúisk. tanított. A szerb megszállás után visszakerült Szombathelyre, ahol 1926–1937. II. 1. nyugdíjazásáig az áll. polg. fiúisk. ig. 1933. V. 24.–: a Sopron-Vasmegyei Kör aleln. Egy általa rendezett Madách-estén a költő méltatása mellett egymaga játszotta végig Az ember tragédiája 3 fv-ának összes szerepeit. Megkapta a Pro Ecclesia et Pontifice érdemkeresztet.– Cikkei: Szombathely áll polg. fiúisk. ért. (1928: «Nem az acélrugónak fog fájni, ha ostoba kezek gyerekésszel összezsugorítják» c. beszéd a szombathelyi hősi emlékmű fölavatásán, 1929: A m. ifj. a p-nál, 1930: Bethlen Gábor, 1933: Klebelsberg Kuno gr.. 1936: Ünnep előtt). 88

M. társ. lex. Bp. 1930: 575. – Szombathely áll polg. fiúisk. ért. 1937. (Marasztó Ferenc). – Deák. Bp., 1942: 478. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Károly, OFM (Pázmánd, Fejér vm., 1814.–Gyulafehérvár, 1879. aug. 3.): hitszónok. – 1831: lépett a mariánus rtart-ba. 1838: szent. pappá, 1842: Pozsonyban m. hitszónok. 1844: Pesten tanár. 1853: Ferencvárosban kp., 1860: visszatért Pozsonyba, hitszónok és →Dank Agáp irányításával vidéki pélbániákon missziós atya. 1864: tanítói vizsgát tett, novicmester és a gr. Pálffy családnál nevelő Malackán. 1870: Fogarasy Mihály erdélyi pp. Gyulafehérvárra hívta, ahol hittanár és az irgalmas nővérek lelkivezetője lett. Mielőtt tartfőn-e hívására visszatérhetett volna Pozsonyba, meghalt. – M: Gyónás és Áldozási Ájtatosság Gyermekek számára. Pest, 1851. (ném-ül is) – Das gottesfürchtige Kind. Gebetbuch für Kinder und Jünglinge. Pest, 1852. – A Bold. Szűz Mária szombatja. Írta Estorás Pál. Jav., 52 képpel ellátta, bőv. Pest, 1858. – Életleírása (ferences) 23 japáni vt-knak. Németből ford. Pest, 1863. – Az istenfélő gyermek. Imakv gyermekek és ifjak számára. Pest, 1870. (5. kiad.) **

Farkas 1879:170.

Tóth Károly (*Frigyesfalva, Bereg vm., 1913. nov. 6. – ): áll. gimn. tanár. – Családja 1915: az orosz betöréskor Kassáról Fadd-ra menekült. A kalocsai érs. gimn. éretts., a Pázmány Péter Tud. Egy. 1938: m-lat. szakos tanári okl. szerezett, 1939: a m. irod.tört-ből drált. 1940: a kassai II. Rákóczi Ferenc prem. gimn. tanára. – Előszava Szentmiklóssy Alajos: Bökversek. Kiad. és bev. tanulmánnyal ellátta. Bp., 1938.  88

Jámbor. 1940: 162., 1942: 183. – Ker. m. közél. alman. 1940. II: 1102.

Tóth Károly (Nógrádmarcal, Nógrád vm., 1919. júl. 1.–Esztergom, 2000. febr. 3.): kanonok. – Az esztergomi bencéseknél éretts., a teol-t a KPI-ben végezte, 1943. XII. 18: pappá szent. 1944: hitokt. Keszegfalván. 1947: Bp-Ferencvárosban, 1950: -Felsőkrisztinavárosban, 1950: Esztergom-Belvárosban, 1954: Endrefalván, 1955: Mohorán, 1957: a bpi Szt István-baz-ban, 1961: a Szt Rókus pléb-n kp. 1970: Varsányban, 1983: Szécsényben esp-plnos. 1989: Esztergom-Vár főpléb-n kisegítő, 1989–95: főszentszéki bíró. – 1979: tb., 1984. I. 22: esztergomi mesterknk. – A varsányi tp-ban új orgonát és keresztelőkutat építtetett. Földolgozta Varsány és Nógrádsipek tört-ét (kz. a pléb-n). – M: A sarkalatos erények Szt Ambrusnál. H. n., 1958. – A „discretio" Cassianus erénytanában. H. n., 1959.  88

Schem. Strig. 1982:377; 1997:469. – Beke 1986:226. (111.) – Beke 2008:750. – Somorjai 1993:156. 1328–29. sz.

Tóth Katalin, a Pécsi Kármel Gyögyörűségéről nev. Mária Elia, OCD (Jászkarajenő-Tószeg, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1926. jún. 16.–Bp., 1971. aug. 7.): apáca. – 1949. VI: Pécsett lépett a →Sarutlan Kármelita Nővérek r-jébe. Első fog-át 1958. IX. 14: tette. – A szétszóratás után 1951–55: a tiszakécskei pléb-n, 1959: a pécsi egyhm. ostyasütőben, 1960–62: a kecskeméti Szolidaritás szövetkezetben dolg. r.k.

Tóth Katalin Kandida, ANK (Bánokszentgyörgy, Zala vm., 1895. okt. 10 v. 17.–Colónia do Práta lepratelep, Belém do Pará, 1986. febr. 2.): szerzetesnő, okleveles ápolónő. – A polg. isk. elvégzése után 1918. VII. 10: Szombathelyen lépett a kongr-ba. 1923. VIII. 15: első, 1928. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. 1926: Szombathelyen betegápoló nővér, 1947: brazíliai missz-ba ment, 1948-tól Colónia do Práta lepratelepen dolg. és ott halt meg. r.k.

Tóth Ker. János Piar (Nyögér, Vas vm., 1804. nov. 7. – Szeged, 1887. aug. 6.): népiskolai felügyelő. – A gimn. 1–6. o. Szombathelyen járta, 1820. X. 10: Trencsénben lépett a r-be. Próbaévesként 1822–24: Kalocsán tanított. 1824–25: Vácott fil. hallg., Pesten a Tud.egy. 1826: bölcs.drrá avatták; 1826–27: Nyitrán és 1827–28: Szentgyörgyön (Pozsony vm.) teol. tanult, Nyitrán X. 11: pappá sztelték. 1828–29: Vácott, 1829–52: Szegeden a líceumban tanított, ahol 1852–: a tanyai népisk-k, a tanítóképző s az alreálisk. ig-ja. 1868: lemondott a főreálisk. ig-ságáról s a p. leányisk-k szervezéséhez fogott; 1873–: a p. leányisk. ig-ja. A népisk-i törv. bevezetésekor a tanyai iskolák felügyelője. 1873: a zabosfalvi tanyai népisk-nak 500 köt-es kvtárat, kisebb ásványi és fizikai múz-ot alapított, a szegény tanulók segítésére 200 ft tőke alapítványt tett. 1876: fizikai és tanszergyűjteményét, 1881: kvtárát. a szegedi p. leányisk-nak adta, gyarapítására 500 ft tőkealapítványt tett. – Cikkei: Szegedi p. leányisk. ért. (1868: A jó nevelés valódi kincsei, 1874: A p. leányisk. kezdeményezése, 1875: Mit várhatunk a p. leányisk-tól? 1876: A nyilvános nőnev., 1877: Az anyák jogos követelései leányisk-inktól, 1880: Búcsúhangok az int-ből, 1881: A házi neveléstan a p. leányisk:, 1882: Emlékcsokor a nev. pálya virányairól, 1888: Emlékbeszéd); Szegedi reáltanoda ért. (1871: Minő eredmény várható a szegedi reáltanoda intézettől?); Szegedi tanyai isk-k ért. (1882: Emléklap a szegedi tanyai isk-król, A szegedi tanyai népokt. múltja napjainkig, 1884: A kir. az ásotthalmi isk-nál, A kir.-szobor leleplezése, 1886: A hazafiság alapja, 1888: A tanyai iskoláztatás értékesítése városunkban). – M: Propositiones ex physica in lyc. l. reg. civ. Szegediensis ex institutionibus 1845. 11. febr. Szeged, 1845. – Tört-i emlék a szegedi felsővárosi Szt György tp-a romjaiból újonnan épített el. isk. felsztelésére és ünnepélyes megnyitására. Uo., 1859. – Jóakaratú megjegyzések a szegedi iparosok emlékiratára. Uo., 1866.  88

A szegedi tanyai iskolák ért-je 1888 (Tóth Antal: Dr. T. J. emlékezete) – Szinnyei. XIV:386. – Csillik–Gácser 1994:78. – Koltai. 1998:392.

Tóth Ker. János (Kóka,  Pest–Pilis–Solt–Kiskun vm., 1909. jún. 29. – Róma, Olaszo., 1998. júl. 28.): kanonok. – 1933. X. 29: pappá szent., Rómában tanult tovább. 1935: Bpen a ném. birod. (reál)gimn. (VII. ker. Damjanich u. 4.) hittanára és Bp.–Angyalföldön kisegítő. 1936: Bp.–Szentistvánvárosban káplán. 1937: a pesti →Szent Imre Kollégiumban elöljáró, azután alig. 1938: az érs-i kancellárián beosztott, 1939: a pesti Szt Imre Koll-ban elöljáró. 1942: Rómában képezte tovább magát. 1943: az Actio Catholica Kat. Diákotthonokért felelős titkára. 1944: Bpen a Külügymin-ban vatikáni miniszteri előadó, egyhm-i cenzor, a Miasszonyunkról nev. Kalocsai Iskolanővérek bpi Mária u.  →Collegium Theresianum házában tp-ig. 1947–: Au-ban élt, 1950 után Rómában telepedett le, 1962: a Lateráni-baz. knk-ja. Kevelaerben (No.) temették el. – Írásai: római Kat. Szle – M: De auctoritate theologica Catechismi Romani. Bp., 1941. – Grotta Vaticana. Roma 1956. – Római virágszedés. Bécs, 1988.  88

Schem. Strig.  1947:270. – Somorjai 1993: 55. (1324. sz.) – Új Ember 1998. VIII. 16. (Szerdahelyi Csongor) – Nagy 2000:973. – Beke 2008:750.

Tóth Klára, KN (Széplak, Sopron vm., 1876.–Gyón, 1953. febr. 28.): szerzetesnő. – Chorinban lépett a kongr-ba, fog-át uo. 1897: tette. A zsámbéki tartományházban főnöknő. – A szétszóratás után 1950 őszétől a gyóni szoc. otthonban élt. r.k.

Tóth Lajos Piar (Sümeg, Zala vm., 1792. szept. 26.–Nagykanizsa, 1855. máj. 24.): házfőnök, gimn. ig. –; 1808. X. 15: Kecskeméten lépett a r-be, ahol 2 é. novic. és tanító, 1811–15: Tatán a nyelvtani o-okban tanított és a konviktus felügyelő tanára. 1816–17: Vácott fil. hallg. 1817. VIII. 22: pappá sztelték. 1818: Nyitrán, 1819: Szentgyörgyön (Pozsony vm.) teol-t tanult. –1819–22: Vácott, 1822–26: Veszprémben, 1826–31: Sátoraljaújhelyt a szónoklat és költészet tanára. 1831–36. Kecskeméten a novic. másodmestere, 1836–37: Óvárt (Moson vm.), 1837–42: Selmecbányán a költészet tanára, házfőn., gimn. és népisk. ig. 1850: Nagykanizsára ment nyugalomba de a tanárhiány miatt a gimn-ban ig.h.-ként lat., m. és gör. nyelvet tanított. – M: Főt. Bolla Márton úrnak ... nevenapjára  (Költ.) Pest, 1821. – Óda mélt. és főt. gelei s makai Makay Antal úrnak, midőn veszprémi ppi székébe iktatnék; bőjtmás havának 24. 1824. Uo., 1824. Óda mélt. és főt. Kopácsy József úrnak, midőn a székesfehérvári ppi székbül a veszprémi ppi székbe iktatnék. Veszprém, [1825] – A kegyes iskoláknak tek. nemes Zemplén vm-ben eltöltött század évi ünnepére szt Jakab havának 27. 1827. Kassa, 1827. – Óda mélt. székhelyi gr. Majláth Antal úrnak, midőn Zemplén vm. főispáni székébe iktatnék, ... Uo., 1830. (s.v. Tótth)   88

Szinnyei. XIV:413. – Koltai 1998:393. – Körmendi 2004:47.

Tóth Lajos (1878. dec. 6.–1909/12): plébános. – Nagyváradon 1901. VIII. 6: pappá szent. ahol tanulm. felügyelő, 1901: a ppi líceum h. tanára; 1905: teol. dr. 1909: Berettyóújfalun plnos. – M: A kinyilatkoztatás története. 1. kv. Forrástanulmányok. Nagyvárad, 1905. – Szent Pál apostol levele a galatákhoz. Főkép a tört. részek megvilágítása, kül. tek. a levelek keltezési idejére. (Dissz.) Uo., 1905. – Nagyváradon 1905. VI. – 1908. XII: a Katholikus Hitterjesztés Lapjai fel. szerk. és kiadója.  88

Alkotmány 1908. 5. sz. – Schem. Magno-Varad. 1905: 167. 1908: 177. – Szinnyei. XIV: 417. – Kemény 1942:135. – Viczián 1995: 178 (782.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban) (2008. 8. 31

Tóth Lajos (*Kecskemét, Pest–Pilis–Solt–Kiskun vm., 1876. febr. 2.–): igazgató tanító. – A kecskeméti piar. gimn. 5. o. után 1892/95: a kiskunfélegyházi áll. tanítóképzőben tanult, 1895–1900: Kalocsán és Mágocson 2–2 é. s.tanító. 1900. V: Nagyváradon tanító okl. szerzett. 1–1 é. Újkécskén és Pusztamonostoron, 2 é. Kecskeméten a külter-i isk. oszt. tanítója. 1904. IX: Becskén (Nógrád vm.) kántortanító, 1921: ig.  Az 1914/8. háborúban katona, zászlósként szerelték le. – Cikkei: Népnevelő (1909), Néptanítók lapja, Nógrádi Lapok. – M: Nógrádvm. földrajza a nógrádmegyei kath. el. népisk-ák 3. oszt. sz. Bp., 1906. (1925-ig 4 kiad. és egy lny.) – Természetrajzi, gazd-i és háztartási ismeretek. Segédkv. a kat. el. népisk. 3. és 4. o. sz. Straub Ferenccel, Vadász Zoltánnal. Bp., 1927. (2. kiad 1928., 10. kiad. 1936., új lny. 1939–1944) – Természetrajzi, gazd-i és háztartási ismeretek. Segédkv. a kat. el. népisk. 5. és 6. o. sz. Straub Ferenccel, Vadász Zoltánnal. Bp., 1927. (2. kiad 1928., 7. kiad. 1935. U. az Az osztott és részben osztott kat. el. népisk. 5–6. o. sz. 8. kiad. 1936. Új lny. 1939–1943.) 88

Szinnyei. XIV: 416. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Lajos (Hódmezővásárhely, Csongrád vm., 1900. dec. 8.–Bp., 1986. szept. 21.): főkántor, karnagy, operaénekes. – Apja kovács. A polg. isk. után, a ref. gimn-ban tanult, énekelt a gimn. temetőkántusában és az Iparos Daloskörben; hadiérettségizett. Besorozták, az 5. honv. gy.ezr. katonája az olasz harctéren. 1918. XI: az összeomlás Tirolban érte. Bpen beiratkozott a Tud.egy. Orvosi Karára, Karácsonykor hazament, beállt az apja műhelyébe, az Iparos Daloskörben énekelt és megtanult orgonálni. A szegedi R. k. Tanítóképzőben kántori okl. szerzett, 1923–: a hódmezővásárhelyi r. k. egyh.közs. főkántora és az egyh. vegyeskar karnagya. Többször a szegedi Fogadalmi tp-i énekkar bariton szólistája. 1933: a szegedi szabadtéri játékokon Liszt: Szt Erzsébet legendájának előadásán két szólót énekelt. Ő vezényelte Kodály: Mátrai képek c. művét amit a bpi rádió Hódmezővásárhelyről közvetített. 1944/45: Bp. ostromakor fogságba esett. Gödöllőre, majd Jászberénybe hurcolták, ahol belépett a m. dem. hadseregbe, részt vett kultúrcsoportja megszervezésében. A bpi Operaházban 1946. II. 4: hallgatták meg, IV. 14: ő énekelte Leoncavallo Bajazzók c. operájának Tonióját; V. 1: szerződtették, 1946. IX: Bpen telepedett le. Énekelt Verdi: Rigolettójában és Traviatájában, Beethoven: Fideliójébm, Wagner: Nürnbergi Mes-terdalnokokjában, Mozart: Don Juanjában, Kacsóh Pongrác: János vitézében stb. 1961: nyugdíjazása után Bpen kántorkodott.  88

Molnár. 1936:505. (Arck.) – Csongrád megyei Hírl. (Hódmezővásárhelyi kiad.) 1986. X. 14. – Új Ember 1986. XI. 30. – Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon. Szeged, 2002:226.

Tóth László (Kalocsa, Pest–Pilis–Solt–Kiskun vm., 1881.–): gimn. tanár. – 1912: lat–tört. szakos középisk. tanári okl. szerzett és drált. 1912: Rózsahegyen (Liptó vm.), 1922(már): Kalocsán, 1930–: (már) Szentesen tanított. – Írása: 20 közművelődési előadás a Tisza mellékéről. (Szentes, 1943: Merjünk m-ok lenni!) – M: II. Rákóczi Ferenc szabadságharca 1703–1711. Rózsahegy, 1912. – Rózsahegy szereplése II. Rákóczi Ferenc harcai alatt. Uo., 1913. – Palma Károly Ferenc élete és munkái. Uo., 1914. (Klny. Rózsahegyi kat. gimn. ért.)  88

Barthos–Csetri. 1923:25., 1925:20. – Barthos–Csetri–Luttor. Bp., 1931:178. – Jámbor. 1940:230., 1942:291.– Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth László (Szombathely, Vas vm., 1885. okt. 3. – Szombathely, 1960. jún. 1.): ügyvéd, ogy. képviselő. –A szombathelyi prem. gimn. éretts., a Ferenc József Tud.egy-en jogot végzett, az ügyvédi vizsga után önálló irodát nyitott. 1914–18: a pozsonyi tüzérezr. tisztjeként az orosz és az olasz hactereken szolgált, főhadnagyként szerelt le. 1919. IV: a kommün államcsínye után Ausztriába menekült, bukása után Szombathelyen ügyvéd és 1932–42: a városi képviselő testület és a ferences pléb. egyhközs-i tanácsának tagja. 1931. VIII. 30: időközi ogy-i választáson Szombathelyen a Ker.szoc. Párt programjával, 1939: pártonkívüli programmal indult, de a kormánypárti jelölttel szemben kisebbségben maradt. 1945: belépett ugyan a Független Kisgazdapártba de →Barankovics István 1947: győri, programbeszéde után a Demokrata Néppárthoz csatlakozott. VIII. 31: a kékcédulás választásokon a Néppárt Vas vmi listáról ogy. képviselő lett. 1949. IV. 12. után nem politizált, az Ügyvédi Kamara 1950: vizsgálatot indított ellene; ezért nyugdíjaztatta magát.  88

Az 1947. szept. 16-ra Bpre összehívott ogy. alman-ja : 1947. szept. 16. – 1949. ápr. 12. Szerk. Vida István, Marelyin Kiss József. Bp., 2005. (Ogy-i alman. tört-i sor. 3.)

Tóth László (Bp., 1889. dec. 22.–Vác, 1951. szept. 13.): újságíró. – Eredetileg ref. Nagyapja: József (1823–1870) jellemszinész, szülei: Imre (1857–1928) a Nemzeti Szinház és a Színműv. Akad. ig., Tasnádi Margit. Középisk. a bpi tanárképző int. gyakorló gimn., egy. tanulm-it Bpen, Jenában és Párizsban végezte, Bpen jogi drrá avatták, itt az Egyetemi Kör elnöke, majd tb. elnöke. 1913: a Bpi Hírl. párizsi levelezője, majd az Esti Újságba, a M. Hírl-ba dolgozott, a 8 órai Újs. pol. rovatvez-je. 1922–44: a Nemz. Újs. fel. szerk-je, 1937–44: a Pesti Tőzsde munk. 1936: vatikáni sajtóvilágkiáll. m. biz. eln. és mint ilyen ő rendezte a kiáll. m. részlegét. A bpi XXXIV. →Eucharisztikus Világkongresszus sajtóirodájának vez-je. 1937: kormányfőtan. – A M. Újságírók Egyes. főtitkára, majd alelnöke, 1936: a Fegyelmi Tanácsának eln., a M. Ogy. Hirlaptudósítói Szindikátusának eln-e, a Politikai Rovatvez. Testületének tb. tagja. A Kat. Írók és Hirlapírók Orsz. Pázmány Egyes. főtitkára, az Újságírók Nemzetk. Szöv. végrehajtó biz. tagja, a Kat. Újságírók Nemzetk. Irodája végrehajtó biz., valamint a Kat. Szerkesztők és Lapkiadók Állandó Munka- biz. tagja. A brüsszeli, marseillei és római kat. sajtó világkongr-on képviselte a m. kat. ujságirást. A Bazilika Egyházközs. aleln-e, a Felső Budai Kat. esp-i ker. világi elnöke. 1938. IV: a SZIA III. o., 1939–44: a Sajtókamara újságírói szako. tagja. Az 1945. I. 27: alakított M. Újságírók Orsz. Szöv. nem igazolta, ezután újságíróként nem alkalmazhatták. 1948. XII: letartóztatták, 1949. II. 8: a →Mindszenty-per 7. rangú vádlottjaként „hűtlenség” vádjával 10 é. fegyházra ítélték, a börtönben halt meg. – Írásai: Orsz.–Vil. (1906, 08, 10, 13), Egyetemi Lpk. (1908, 10), B. Hírl. (1909, 13), A Hét (1910, 12/15), Alkotmány (1911), Vas. Újs. (1912/13), M. Hírl. (1913), Élet (1915), A Társaság (1915/19, 21), Új Idők (1915), Morsz. (1916), P. Napló (1916), P. Lloyd (1923), Nagymagyarországért! (Debrecen, 1926), Élet kve. 5. (Bp., 1927), Napkelet (1927, 36/39), A m. fiú szavalókve. (Uo., 1928), Orsz. Gárdonyi Géza Irod. Társ. évkve 1929. (Uo., 1929: 77. Nem öregszünk), A Sajtó (1931: 225. A sajtó és az erkölcs; 1936: 5/6. sz. M-ok a vatikáni sajtókiállításon; 9/10. sz. Turi Béla az újságíró), Prímás-album. (Uo., 1928: A Sant Anselmo), Tíz esztendő. Mo. 1918–1928. 1. köt. (Uo., 1929: Újság és közönség; 2. köt. Zichy Nándor igazságai), Kat. versek. [Antol.] [Uo., 1933], M. jövő. 2. kv. (Uo., 1936), M. kat. elbeszélők. (Uo., [1937]), Várta. M. kat. írók kve. (Uo., [1938]), Fáklyák az éjszakában. A mai kat. irod. kincsesháza. 1. köt. [Uo., 1942] Új hajnal. Versek. (Uo., 1942), Herczeg Ferenc. (80 év.) (Uo., [1943]: Herczeg Ferenc társ-i reg-ei) – Előszava: Bánáti Baum Mária: Trianoni könnyek. (Bp., 1930) – M: Májusfa. Verses játék. Bp., 1922. – Versek. Uo., 1923. – A magyar élet képeskve. 1928, 1931, 1932. A Nemz. Újs. és Új Nemzedék ajándéka. Szerk. Uo., 1928 -1932. – A különös kérő. Békebeli tört. Uo., [1930] (Pengős reg-ek) (U. az 1942 sorozaton kívül) – A Nemz. Újs. és az Új Nemzedék ajándéka. Szerk. Uo., 1931. – Májusi szivárvány. Kisreg. Uo., 1932. – A tehetségtelen. Reg. Uo., [1933] (M. mesgyén) – Világ-képeskv. Szerk. Uo., 1933. – Ami erősebb nálunk. Reg. Uo., [1934] – Lord Lochmond és titkára. Kisreg. Uo., 1934. – Kaláris. (Antol.) Szerk. Uo., 1936. – A számnélküli közellenség. Uo., 1936. (Az Orsz. Nemz. Club kiadványa) – Panoráma. A Nemz. Újs. karácsonyi ajándéka előfizetőinek. Szerk. Uo., 1937. – Pénztár 9–2-ig. Elb-ek. Uo., [1938] (és [1940] M. kat. írók kv-ei) – A pénztáros. Reg. Uo., [1938] (U. az) – Magányos jegenye. Egy századvégi gyermek tört. Reg. Uo., 1940. (U. az is) – Arcélek az újságpapíron. (Cikkek). Uo., [1941] – M. vártán. Cikkek. Uo., 1941. – Üzenet a világba. Elb-ek. Uo., 1941. (A m. irod. jelesei) – Tavaszi síp meg a többi. Reg. Uo., [1942] – Nemz. eszme, nemz. egység. Uo., 1943. (A Középponti Kat. Kör kiadványai 3.) – Bpen a reggeli ker. pol. napilap a Nemzeti Újság 1922. IV. 22.– 1942. XII. 31: fel. szerk., 1943– 1944. X. 25: fő- és fel. szerk-je; a nemzetk. kat. sajtószöv. mo-i hírszolgálatának napi kőnyomatos sajtótudósítója a Középeurópai Katolikus Kurir 1937. III. 19.–1944. IX. 30: Hivatal Józseffel szerk. és fel. kiadója; 1938. VI.–XII. 29: a Szt István év tájékoztatója az Année Commemorative de Saint Etienne Premier Roi de Hongrie és társlapjai: Anno Commemorativo di Santo Stefano Primo Re d'Ungheria és a Commemorative Year of St. Stephen First King of Hungary fel. kiadója. – Álneve és betűjelei: -hó (1916 k. Bpi Hírl., Esti Újs., 8 órai Újs.); (-hó) [A Társaság 1917]; Pongor Bálint (1922-től Nemz. Újs.); -th (1916 k. Bpi Hírl., Esti Újs., 8 órai Újs.); (-thl-) (1938: Nemz. Újs.); (t.l.) (1916 k. Bpi Hírl., Esti Újs., 8 órai Újs.). T.E.–88

Ország-Világ 1913:94. Arck. – Révai XVIII: 385., XXI: 802. –  Bp. that. vál. 1930. névj. 58:15. – Corvina 1930, 32. – M. sajtó évkve. Bp., 1935. – Taylor. Zürich, 1935: 1095. – Gyöngyösi Irod. Társ. alm-ja Bp., 1936:214. – Sajtóévkv. Uo., 1937: 62.– SZIA tagajánl. 1937:9. – P. Hírl. 1938. IV. 23. Arck. – Ker. m. közél. alm. II:1103. – Sajtókamara évkve. Bp., 1940 – MIL III:400. – MÉL II:895. – Gulyás 1956:641. – Viczián. 1995: 189. (28, 29, 137, 1016,. 1302.) –  Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth László (Tápiószele, Pest–Pilis–Solt–Kiskun vm., 1895. jún. 4.–Szeged, 1958. okt. 12.): történetíró, egyetemi tanár. – A bpi Tud.egy. bölcs. karán tanult, 1914–16: honv. hadnagy, 1916–18: orosz hadifogoly. 1919: középisk. tanári okl. szerzett és drált. 1919: a M. Nemz. Múz. s.őre, 1922: kvtárnoka, 1925: a Pázmány Péter Tud.egy. a „késői középkor egyetemes története” tárgykör mtanárává képesítette. 1925–30: a római M. Int. ösztöndíjasa, egyidejűleg az int. titkára is. 1930–35: az OSZK munk. 1935. VII. 6: az Erzsébet Tud.egy. egyetemes tört-i tanszék ny. rk., 1937. VI. 30: ny. r. tanára. 1940. X. – 1942: a kolozsvári Ferenc József Tud.egy. ny. r. tanára, és a Középisk-i Tanárképző Int. igazgtanácsának tagja. 1939: a M. Tört. Társulat és a M. Heraldikai és Genealógiai Társ. igazg-választm., a római Collegium Cultorum Martyrum r. tagja, a pécsi Orsz. Középisk. Tanárvizsgáló Biz. tagja, a Keszthelyi Nyári Egy. ig-ja. 1940–44: a Sajtókamara kiadói és újságírói o. tagja. 1942–44: a szegedi Horthy Miklós Tud.egy-en a közép– és újkori egyetemes tört. ny. r. tanára, majd tanszékvez-je, 1946/47: a Szegedi Tud.egy. rektora, prorektora. 1947. IX.–1948. XI: lemondásáig a Függetl. Kisgazda Párt programjával ogy. képviselő. 1950–55: nyugdíjazásáig a Szegedi Egy. Kvtárban kutató. – Írásai: M. Bibliofil Szle (1925: Hóman Bálint: Gr. Apponyi Sándor), Turul (1927: Garampi bécsi nuntius jelentése a naptárreform végrehajtásáról a birod-ban; Mátyás kir. állítólagos utolsó leszármazottjának sírja Rómában; 1941: Ki és miért hamisította a Szilveszter-bullát?), MKA (Bp., 1928: A vatikáni kv- és levtár; 1929: A pápai múz-ok és régészeti intézmények), M. Szle (1928: Római levél; 1929: A római kérdés megoldása; 1932: Garibaldi), Széphalom (1928: Horváth János; 1933: Szeged római kövei), Századok (1932: A kassai szegyh. rekatholizálása 1604-ben; 1933: 18. sz-i ol. és m. theologusok harca a felvilágosodás ellen; 1937: Lukcsics József), Nouv. Rev. de Hongr. (1932, 36, 38, 40/43, 1941: 482. La Chretienté Hongrie entre l’orient et l’occident), A Bécsi M. Tört. Int. évkve (1933: Verancsics Faustus Csanádi pp. és emlékiratai V. Pál pápához a m. kat. egyh. állapotáról), Károlyi emlékkv. (Bp., 1933: Vogelsang és a m. konzervatív pol. 1867 után), EPhK (1935: Verancsics Faustus ismeretlen munkája), Kvtári Szle (1935/36: Haynald Lajos iratai a M. Nemz. Múz-ban; Zsiray Miklós naplója), A m. k. Erzsébet Tud.egy. iratai (1935/36: Ünnepi megemlékezése az egy. hősi halottairól), Tiszamenti Szle (1935), M. jövő. 2. (Szeged, 1936), pécsi Pannonia (1938: Hóman Bálint mint tört.író; 1940: 229. M-ok Rómában a 19. sz-ban), Új. lex. (Bp., 1936. 1–6. köt. munk.), Új Idők lex. (1–20. köt. Bp., 1936–43: munk.), Corvina (1940: 624. Ungheresi a Roma nell’Ottocento [bibliogr-val]), Hungarian Quarterly (1940), M. Kultúra (1942 kvism.); Bevezette Gerhart Ellert: IV. Károly. Ford. Benedek Marcell. (Bp., 1937. Korok és hősök reg-ei) – M: Élelmiszerárak és élelmiszerbevásárlás a pápai kuriánál XXII. János korában. Bp., 1921. (Klny. M. Kultúra). – A pápai udvar lakásviszonyai a 13. sz. 2. felétől a 14. sz. közepéig. Uo., 1924. (A SZIA Tört.-, Jog- és Társadtud. oszt. felolvasásai I:7.) – Fraknói Vilmos. Uo., 1925. – Zwei Bericht des Wiener Nuntius Garampi über die kirchlichen Verhältnisse um 1776. Uo., 1926. (Klny. Römische Quartalschrift) (Veröf-fentlichungen des Ungarischen Historischen Institutes in Rom) – Bonfini in Ungheria. Ascoli Piceno, 1928. – A jubileumi búcsú kihirdetése Mo-on 1776-ban. Uo., 1928. (Klny. Századok) (A Római M. Tört. Int. kiadv.) – Analecta Bonfiniana. Roma–Bp., 1929. (Klny. Corvina) – Pázmány Péter ismeretlen levele a m. pálosok reformja ügyében. Bp., 1930. – Magyar volt-e III. Calixtus ellenpápa? Uo., 1931. (KIny. Tört. Szle) – A Garibaldi-emlékkiáll. leíró katalógusa. Zambra Alajossal. Uo., 1932. – Tanulm-ok a szegénységi vita forrásainak tört-éhez XXII. János p. korában. Uo., 1934. – Mo-i Boldog Ilona legendája. Uo., 1937. (Klny. Domanovszky-emlékkv). – A ném. birod. jellegzetes jogszabályai. Uo., 1937. – Erdélyi biedermeier. Kolozsvár 1942. (Széphalom-kvtár. 33.) – Mo. történelme. Uo., 1944. – 1848 – ahogy ma látjuk. Szeged, 1948. (Klny. Tiszatáj) (A Tiszatáj füzetei 20.) – Az Acta Universitatis Szegediensis. szerk.biz. eln-e; egy ideig a Szegedi Hírlap főszerk-je. 88

Révai. XVIII., XXI. – Új lex. 1936. – M. kvészet 1937. – Ki kicsoda? [1937]:851. – v.Szabó. Pécs, 1940. – A kolozsvári Ferenc József Tud.egy. évkve, 1941–42. Kolozsvár, 1942. – Sajtókamara évkve. 1943:196. – M. Közl. 1946:214. sz. – Bíró. 1955:52., 424. 428. – Szegedi egy. alm. 1972:111. Arck. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth László, id. (Gyömöre, Győr vm., 1900. febr. 13.–Gyömöre, 1964. dec. 8.): országgyűlési képviselő. – Gyömörén a r. k. el. isk. 6 o. utóbb ezüstkalászos gazdatanf-ot végzett. 1919–20: katona, majd apja 40 kh. földjét, 1923–: 16 kh. saját földjét művelte. 1938–45: közs-i bíró. 1925–: a helyi r. k. egyhközs. képviselőtestületi tagja, 1945–: eln-e. 1945: a Független Kisgazdapárt (FKgP) tagja és helyi eln-e. 1945: ogy. választásokon vm-i pótképviselő. 1947: kilépett az FKgP-ból és megalapította a Demokrata Néppárt (DNP) gyömörei szervezetét. 1947. VIII. 31: a →kékcédulás választáson a DNP Győr és Sopron vmi listájáról ogy. képviselő. 1947. X. 24: napirend előtti fölszólalásában a téti tűzvész károsultjainak gyors megsegítését kérte. 1949–: földjén gazdálkodott. 1950. VI: a ’közellátás veszélyeztetése’ vádjával 2 havi elzárásra ítélték, a rendőrségen úgy megverték, hogy az egyik fülére megsüketült. Szabadulása után másfél é. rendőri fölügyelet alatt állt. A DNP 1956-os újjászervezésében nem vett részt, de azzal a váddal, hogy ’részt vett a tüntetésben és bujtogatta az embereket’ 1957. II: letartóztatták, összeverték, 2 hónapra internáltak, majd fél évre rendőri fölügyelet alá helyezték. 1959: megmaradt földjével bekényszerítették a termelőszövetkezetbe, ahol kocsisként kereste kenyerét. 88

Az 1947. szept. 16-ra Bpre összehívott ogy. alman-ja : 1947. szept. 16. – 1949. ápr. 12. Szerk. Vida István, Marelyin Kiss József. Bp., 2005. (Ogy-i alman. tört-i sor. 3.)

Tóth László (Győr, Győr vm., 1910. jún. 6.–Róma, Olaszo., 1982. márc. 22.): irodalomtörténész. – A középisk-t Győrött, az egy-et Pécsett, Rómában és Páviában végezte, az Erzsébet Tudegy-en m–olasz szakos tanári vizsgát tett, a Tisza István Tudegy-en bölcsészdr-rá avatták. Sienában áll. ösztöndíjas, 1934: a pécsi Olasz Int-ben tanárs., 1935–43: a római M. Int. titkára. A háború végén hazatért, 1945–46: Debrecenben a Ref. Koll. és a Tudegy. olasz nyelvtanára. 1946. VIII–: a római és a nápolyi egy. magyar lektora, majd a nápolyi Egyetemi K-i Int. előadója. 1952: a Külf. M. AC főtitkára; a római Kat. Szemle kritikai rovatvez-je. – Írásai: Tíz év versei. Antol. (München, 1956), Irod. alm. (Brüsszel, 1958). – M: La lingua magiara. (nyelvkv.) Napoli, 1939. (Bari, 1948 és 1964) – Le scuole nei paesi germanici e scandinavi. Milano, 1950. – A Janus-arcú jelenkori m. irod. Róma, 1955. – M–ol. szólásgyűjt. kezdőknek. Uo., 1957. – 24 szál piros rózsa. Vj. Írta Aldo de Benedetti. Ford. München, 1957. – Adalékok a XIX. sz. olaszo-i m-tanítás tört-éhez. Uo., 1959. – Modern ol. novellák. Ford. München, 1959. – Ol. nyelvkv. Róma, 1966. – Grammatica teoretico-pratica Bella lingua ungherese. Napoli, 1974. – Emlékszőttes. Egy egyszerű ember emlékiratai. München, 1976. Bo.Gy.

Kanadai Magyarság 1987. V. 23. (Fáy István) – Borbándi 1992:370. – Nagy 2000:974.

Tóth László (Csákberény, Fejér vm., 1912. ápr. 21.–Veszprém, 1997.  júl. 6.): fölszentelt püspök. – A teol-t Veszprémben végezte. 1935. VI. 23: pappá szent., Gelsén, 1936: Keszthelyen kp., majd Alsópáhok adm-a, 1938: Veszprémben szegyh. karkp., 1941: hittanár, 1948: a Regina Mundi, 1959: Nyirád, 1973: Ajka I. plnosa. 1976. IV. 2: baiai cpp-ké, veszprémi spp-ké nevezték ki. VI. 8: Veszprémben pp-ké szent. Ismét átvette a Regina Mundi pléb-t. 1987. VI. 5: a p. fölmentette a spp-ség alól. **

Schem. Vesp. 1975:396. – MKA 1984:436. Arck.

Tóth László (Nagyunyom, Vas vm., 1913. nov. 20.–Győr, 1989. dec. 31.): kanonok. – 1938. VI. 26: pappá szent., Kisbéren kp., 1941: a győri Szt Imre konviktus elöljárója, 1944: Győr-Belvárosban kp., 1947–56: Győrött hitokt. 1950. VI. 18: éjjel letartóztatták, mert odament az Orsolya-apácák zárdájához, amikor az ávósok a nővéreket elhurcolták. Böck János és Kovács Kálmán papokkal együtt kb. egy hétig tartották fogva Győrben a Rákóczi úti rendőrkapitányságon. 1956–58: Győrött a Szt Ignác-tp. ig-ja, 1958: Győr-Újvárosban plnos, 1976: szegyh. knk. 88

Schem. Jaur. 1947:160; 1985:179. – Havasy 1990:408. (1 hét fogság) – Hetényi Varga I:321. Arck. – Diós 1999:227. (5656.)

Tóth László Imre, SVD (Vendégi, Zemplén vm., 1914. okt. 25.–Kaposvár, 1954. aug. 4.): szerzetes testvér. – 1932. XII. 2: Stiavnikban lépett a r-be. Ideigl. fog-ait 1935. IX. 28: uo., 1936. VIII. 28: Nyitrán, örök fog-át 1943. IX. 8: Kőszegen tette. 1943–50: Kiskunfélegyházán mindenes. – A szétszóratás után Kötcsén sekrestyés, mindenes. r.k.

Tóth Lőrinc Ferenc, OPraem (Jászó, Abaúj vm., 1848. jan. 1.–Nagykapos, 1911. nov. 6.): tanár, plébános. – Jászón 1868. X. 1: lépett a rendbe, 1874. VIII. 23: szerz. fog. tett, 1874. IX. 15: pappá szent., bölcsészdrrá avatták. 1872: Rozsnyón, 1878: Kassán gimn. tanár, 1886: ig., 1896: Kiskaposon plnos. – Írásai: Gömöri Híradó (1873: A régi egyptomiak szokásairól 1-2 r.; 1874: Epigrammák), M. Nyelvőr (1879: Rozsnyói és jászói szólásmódok), kassai Felvidéki Tanügy (1881: 90. A régiek ismeretei földünkről; 1882: 109. A kki népek ismeretei földünkről; 1882: 134. Újabb földr. fölfedezések), A Felsőmo-i Múz–Egylet évkve. (Kassa, 1883: A Felsőmo-i Múz. okmánytárából; 1884: A kő-, bronz- és vaskorszak a Felsőmo-i Múz-ban; A Felsőmo-i Múz. éremgyűjteménye; 1885: 10. A Felsőmo-i Múz. kv- és okmánytárából), A kassai főgimn. évi jelentése (1884/85: 1. Boccatius; 1885/86: 1. Adalékok az ipar és kereskedés tört-hez Kassán), Felvidéki Közl. (1884: II. Lajos m. kir. meggyilkolásáról. Egy 16. sz-beli kv. ismertetése; Céhszabályzatok a Felsőmo-i Múz-ban; 1886: Kassától Nápolyig és vissza. Úti napló), A rozsnyói kat. főgimn. ért. (1886/87: 3. Adalékok a rozsnyói céhek tört-éhez; 1887/88: 3. A rozsnyói kat. főgimn. pénz- és éremgyűjteménye; 1888/89: 3. A rozsnyói kat. főgimn. tört-e s állandó tanmenete; 1891/92: 3. Szabó István) – M: A m. igazságügy 1606–1655. Kassa, 1881. – A történelem előtti idő. Uo., 1884. – A rozsnyói kat. főgimn. tört-e. Rozsnyó, 1894. – Úti napló. Kassa, 1901.  88

Szinnyei XIV: 427. – Kovács 1996: 340.

Tóth Margit Gertrúd OCist (Bp., 1920. jún. 20. – Bp., 2009. nov. 15): zenetörténész, népzenekutató. –A Liszt Ferenc Zeneműv. Főisk. Kodály Zoltán (1882–1967) tanítványaként 1956: zenetud. okl. szerzett. 1951–58: a Művelődésügyi Min. Hanglemezgyűjtő és lejegyző csop. munk., majd vez., →Lajtha Lászlóval és →Erdélyi Zsuzsannával főként a Dunántúlon gyűjtőútakon járt. 1958–64: a Zeneműkiadó Váll. munk., a Zenei lexikon (1-3. köt. Főszerk. Bartha Dénes. Bp., 1965) szerk-je. 1965–79: nyugdíjazásáig Néprajzi Múz. Zenei Oszt. vez-je. Kopt liturgikus énekeket tartalmazó köt-hez gyűjtött anyagot Egyiptomban. A liturgikus anyag megismerésében, a -transzkripciók finomításában →Rajeczky Benjámin segítette. 1980–: Egyiptomban élt, 1982–: a kairói zeneakad. zenetud. tanszékének tanára. A kopt népzenét gyűjtötte, rendszerezte, s. a. r. köt-ét kiadatta. Több mint 10 é. kutatás alatt összegyűjt. és kottázta a leggyakrabban celebrált Nagy Szt Vazul-féle liturgia teljes zenei folyamatát. Ő az első egyiptomi kopt ort. egyh-i zenemű kiadója, amelyet csak a szájhagyomány őrzött meg (The Coptic Orthodox Liturgy of St. Basil. With Complete Musical Transcriptions. Coptic Orthodox Patriarchate, 1998). – Írása: Mezőkövesd város monográfiája. ([Mezőkövesd, 1976]: A Néprajzi Múzeum régi mezőkövesdi dallamai) 88

Zenei lexikon 1965. III:533., 1985. III:533. – Ki kicsoda a m. zeneéletben? 1988:473. – Muzsika. 1996: 1. sz. (Tóth Margit: 15 év Egyiptomban. [Lejegyezte] Mikes Éva) – M. nagylex. XVII.

Tóth Margit Blandina, ANK (Szombathely, Vas vm., 1910. jan. 2.–Szombathely, 1993. máj. 28.): általános főnöknő. – A polg. isk. elvégzése után 1934. IV. 20: Szombathelyen lépett a kongr-ba. 1935. VIII. 15: első, 1941. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. 1937: Szombathelyen okl-es ápolónő. 1947: brazíliai misszióba ment, 1968–80: ált. főnöknő. 1991. V. 26: betegen tért haza. r.k.

Tóth Mária Elizetta, IML (Bak, Zala vm., 1922. júl. 12.–Zalaegerszeg, 1992. jún. 3. ): szerzetesnő. – Varrónői képesítést szerzett. 1948. I. 16: Sopronban lépett a kongr-ba. Első fog-át 1986. III. 19: Bpen, örök fog-át 1989. III. 17: Zalaegerszegen tette. A noviciátusban 1948–50: a szerzetesruhákat készítette a nővérek részére. A szétszóratás alatt különböző munkahelyeken dolg. (főleg ahol a kézügyességét használhatta, pl. Zalaegerszegen a Ruhagyárban is). r.k.

Tóth Mária M. Beatrix, DNAK (Nagypáli-Nyíres, Zala vm., 1896. jan. 29.–Jászberény, 1972. febr. 29.): szerzetesnő. – 1918. XII. 4: Kőszegen lépett a kongr-ba. 1919. VIII. 4: első, 1922. VIII. 4: örök fog-át uo. tette. Vasváron, Kőszegen és Szombathelyen ruhatáros, takarítónő, kertész. Utolsó éveit a jászberényi szoc. otthonban töltötte. r.k.

Tóth Mike Mihály, SJ (Őr, Ung vm., 1838. szept. 25.–Kalocsa, 1932. okt. 3.): főgimnáziumi tanár. – A középisk-t Ungvárt végezte. 1854. IX. 30: Nagyszombatban lépett a JT-ba, 1865: Innsbruckban teol-t végzett, 1870. VIII. 15: Bressanonéban pappá szent. 1869: tanár a kalocsai gimn-ban, 1872: nevelőint. hittanár Szatmárnémetiben, 1879: a kalksburgi nevelőint. m. nyelvtanára, 1881–1925: újra a kalocsai gimn. tanára, közben 1918–22: a szatmárnémeti leánygimn. ig-ja. Hitbuzgalmi, tud. és ismeretterjesztő-népszerűsítő szakíró, tud. értékűek ásványtani kutatásai. ~ az első m. fényképészeti szakkv. szerzője. A hazai Jézus Szíve-tiszt. egyik lelkes terjesztője, számos jellemnevelési, elmélkedési és lelkigyakorlatos kv-et írt, elsők között irányította a hazai kat. közvélemény figyelmét a missziókra. 1930 u. látása romlott, nem írt többet. 1915: a SZIA IV. o. tagja.

A Pallas nagy lex. munk., a Magyar írók élete és munkái adatközlője volt. – M: A ker. erények és tökéletességek gyakorlása. A. Rodriguez 3. köt-ének ford. Jáky Ferenccel. Kalocsa, 1874. – A ker. nőnem diadala. Szatmárnémeti, 1875. – A nagy áldozat. (A szt. miséről.) Uo., 1875. (2. kiad. Bp., 1876., 3. kiad. a «Hírnök»-ben, 4. kiad. Bp., 1876., 5. kiad. Nagykanizsa, 1879., 6. bőv. kiad. Kalocsa, 1883., 7. bőv. kiad. Nagyvárad, 1898., 8. bőv. kiad. Kalocsa, 1899., 9. kiad. Uo., 1902.; új kiad. Vasárnap és a nagy áldozet. Pécs, 1918) – A fényképészet titkai, műkedvelők és szakférfiak sz. Uo., 1875. – A zárda. Felvilágosítások és buzdítások a zárda élete érdekében. Bp., 1877. (2. kiad. Kalocsa [ny. Bp.,], 1883, 3. kiad. Kalocsa, 1899) – A m. síkság jövője. Kalocsa, 1878. – Máriahavi virány. Olvasmányok a kath. hivek sz. Bp., 1878. (2. kiad.) – Fő veszedelmünk. [A káromkodásról] Uo., 1879. (3. kiad. Kalocsa, 1883) [4. kiad. Bp., 1896. (Népiratkák 108.), 6. kiad. Kalocsa, 1902] – Kenyérínség idején. Uo., 1881. (Klny. Kalocsai Néplap) – A mikroskop. Kalocsa, 1881. – Mo. ásványai. Kül. tek. termőhelyek megállapitására. Bp., 1883. – A legnemesebb Szív. 2. kiad. Uo., 1882. (tótul Nezloreè. [Az igazmondó] Írta Kollár Márton ~ után. Uo., 1884. – Virágcsokor a kat. gyermekkertből. Hattler Ferenc S. J. nyomán. írta. Kalocsa, 1883. (3. kiad. Bp., 1896, 4. kiad. 1905) – Jubileumi búcsú  1886-ban. Uo., 1886. (Klny. Hírnök) – Vasárnap. Uo., 1889. (2. kiad. 1900) (tótul Nedel'a. ford. Kollár Márton Uo., 1892) – Új és gyakorlati elmélkedések a mi urunk Jézus Krisztus életéből az év minden napjára. M-ul kiadja [Bruno] Vercruysse nyomán. 1–2. köt. Uo., 1890. [2. kiad. 1900., 3. jav. és bőv. kiad. 1906; 4. jav. és bőv. kiad. 1912] – Útmutatás az elmélkedéshez. Roothaan nyomán. Kalocsa, 1890. (2. kiad. 1899, 3. kiad. 1903, 4. kiad. 1907) – Középeu-i műépítmények, egy körutazás alkalmával megfigyelve. Bp., 1892. – Hírnök naptár 1894. évre. Szerk. Uo., 1893. – Lélekmentő. (A sztgyónásról) Szatmárnémeti, 1895. (2. kiad. Kalocsa 1924) – Lelki kalauz az élet keskeny ösvényén. Uo., 1896. – Hajdan és most, Jézus Szt Szívének tisztelete Mo-on. Uo., 1898. – Útmutatás az elmélkedéshez. Roothaan nyomán átd.. Kalocsa, 1899. (3. kiad. 1903, 4. kiad. 1907) – Erénygyöngyök nők életéből. Uo., 1901. (2. kiad. 1911) – A szeretet lángjai. Vagyis: Egyletek és ájtatosságok Jézus szent szíve tiszteletére. Uo., 1901. – Az ásványok és az élet. Uo., 1903. (előbb: kalocsai érs. főgimn. 1900/01. ért.) – Életpálya választása. Uo., 1903. – Szt kilenced Jézus Szíve tiszteletére. Uo., 1903. (3. kiad. 1910; 2. [!] kiad. Kalocsa [1921]) – A szt mise szolgálata. Uo., 1903. – Szerzetesrendek és társulatok Mo-on. Uo., 1904. (2. kiad. 1913., [3.? kiad?] Pécs, 1918) – Japán hős családok. Uo., 1904. – Az erényesség zátonyai. Uo., 1905. – A ker. tökéletesség gyakorlása. Alfonso Rodriguez. Szabadon átd. 1 – 3. köt. Uo., 1905. – A kalocsai főgimn. ásványtára. Uo., 1908. (2. kiad. 1911) – A kalocsai koll. 50 éve. Szerk. Uo., 1910. – Spo. kül. tek. műépítményeire. Uo., 1910. – Az angyalok. Bp. (ny. Mezőkövesd), 1925. – Azok a papok! Uo., 1926. (Kis kvtár a kat. hívek sz. 31.) – Májusi virágoskert, lelkiolvasmány a kat. hívek számára. Uo., 1928. (2. kiad. Uo., 1933) – A m. jezsuiták irod. tevékenysége 1853–1934. [Összeáll.] Uo., 1940. (Klny. JTÉ 1940) és [Uo., 1942. (Kiadványok a JT mo-i tört-éhez 1.)] – Kalocsán 1884. I – 1917. V: a Jézus Szentséges Szívének Hírnöke c. folyóir. szerk., a Szűz Mária Virágoskertje (Mária Kert) c. lap 1885. XII.–1917. VIII: alapítója, fel. szerk., kiadója és laptulajdonosa. – Bpen 1887–1902: az Idegen tájakon kvsor. 1–9. köt. sorozatszerk-je. – Álneve: Eőri László.  88

Az érs. főgimn. ért. Kalocsa, 1905: 60. Honor cui honor; 1929:9. Matkovics László: P. T. M. SJ kormányzói legfelsőbb kitüntetése. 64 év az Egyh., a haza, a tud. és tanügy szolg-ában; 1933:3. Nagyfalussy Lajos SJ: T. M. SJ [1838 – 1932]) – Egyh. Közl. 1908: 51. sz. Arck. – Szinnyei XIV:433. – Cat. SJ 1918:43; 1934:26. (s.v. Tóth Mihály) – JTÉ 1940:344. – Gyenis 1941. III:223. (Frideczky József: T. M.1838-1932) – Jezsuita Nevelés 1955:272. (Baják Mihály SJ: Tanár és erő. [Megemlékezés T. M-ről]) – Gulyás 1956:641. – MÉL II:897. – Bács-Kiskun m. sajtóbibliogr. 1986:225. (267.) – Viczián. 1995: 189. (679, 1217, 1753.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Miklós (Munkács, Bereg vm., 1833. aug. 10.–Eperjes, 1882. máj. 21.): görögkatolikus megyéspüspök. – 1857: munkácsi egyhm-sként szent. pappá. 1860: a pesti egy-en teol. dr., majd Ungvárt spirituális és teol. tanár. 1872: Bpen a teol. fakultás erkölcstud. tanára, 1873: knk. 1876: nevezték ki eperjesi mpp-ké. 1880: megnyitotta az eperjesi szem-ot. Felújíttatta a szegyh-at, egyhm-jében canonica visitatiót tartott. Papjainak megtiltotta a szakállviselést, ezért följelentették Rómában a K-i fegyelem megsértéséért. Támogatta a hajdúdorogi egyhm. felállításának törekvését. – Utóda 1882: Vályi János. 88

Szabó 1913:114. – Schem. Frag. 1931:15.

Tóth Miklós, OSJ (Alag, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1921. nov. 22.–): magyar lelkész Peruban. – A család 1922: Velencébe (Olo.) költözött, édesapja itt a Hotel Budapest tulajdonosa. ~ 5 é. a velencei kisszem. növ-e, de szülei érettségizni visszaküldték Mo-ra. 1943: Esztergomban a bencés gimn-ban éretts. A teol-t itt, 1945–49: Rómában a CGH növ-eként a Gregoriana Egy-en végezte. 1948. X. 10: Rómában szent. pappá. 1950: teol. lic-t szerzett. – Stretti di Eracleában (Venezia), 1951: Chirignanóban kp., 1952: Arnéban (lourdes-i egyhm.) lelkész. – 1961: →Zágon József Peruba küldte m. lelkésznek (2001: is ellátja). 1966. IX. 30: a →Szent József Asti Oblátusai kongr-ban tett fog-at. 1967. IX. 22–1972: Pallasca (Ancash–Huar prelatúra, tszf. 3150 m) plnosa. 1971. II. 1–1976: a huari prelatúra ppi helynöke. – 1977. II. 7–1979: Lima La Victoria szegénynegyedében a Szt Család egyhközs. plnosa, a Szt József pléb. el. isk-jának ig-ja. 1980. VI: 23: a limai Jó Tanács Anyja pléb. kp-ja, 1983–84: a Szt József isk. ig-ja. – 1985. XI. 3: Tauca (tszf. 3365 m) plnosa. 1995. II. 6: Chimbote (Csendes óceán partja), 1999. III. 7: Limában a Szt Család egyhközs. plnosa. – M: Taita Marcos – obispo de los pobres. Huari első pp-ének életrajza. Lima, 1998. s.k.

Tóth Nándor (*Komárom, Komárom vm., 1902. jún. 4.): igazgató, tanító. – Tanári pályára készült, festészettel és szobrászattal is foglalkozott. 1940: Bátaszéken ig. tanító, körzeti isk. felügyelő. A Gárdonyi Géza Irod. Társ. tagja, a Vas Gereben Kör üv. elnöke. – Írásai: Nemz. Újs., Tolnamegyei Újs., Aranykalászok (Veszprém, 1934), Daloló szívek. (Pápa, 1934), M. könnyek, harmatcseppek. (Veszprém, 1934), Mécsek, lángok, fénysugarak. (Uo., 1934), Tizenöt éve. (Cegléd, 1934), A Tolnamegyei Hírl. évkv-e 1936. (Dombóvár, 1936), Új csapásokon. (Szeged, 1936), Dunántúli Tanítók Lapja (1937), Műkedvelő Útmutató (1938/39), Első aratás. (Bp., 1939), Orsz. Gárdonyi Géza Társ. évkv-e. (Uo., 1940: A sánta, elb., 1941), Szabadság (1940), Tanítóírók és költők bokrétája. 1. (Jászberény, 1941:133. A fiam), Tolnai Napló (1954:11. sz. Móricz Zsigmond nyomában). – M: Dalos tornajátékok a tornaünnepély díszítésére. Babócsay Jánossal. Bátaszék, 1933. – Kereszttel a félhold ellen. Színjáték Budavár visszafoglalásáról. Bp., [1937] (Kat. műkedvelő színpad 8.) (A Pázmány Irod. Társ. 1. díját nyerte) – Az új isk. műhelyéből. Kézimunka tanmenet fiúk és leányok részére. Gimesi Józseffel. Szeged, 1941. – Az ajkai Műkedvelő Útmutató 1938/39: szerk. tagja, főmunk. 88

Kiss–Könnyű. 2. Jászberény, 1941:135. [itt megjelentként jelzett de a M. kvészet 1921–1944: nem található művei: A táltos szíve, Apródok a zászló alatt, Fényes Jancsi, Két anya, Leventék karácsonya, Március 15., Szent vér, Vizsgák és ünnepélyek] – Veszprém m. sajtó. 1957:157.

Tóth Pál László (*Tapolca, Zala vm., 1903.): gimn. tanár, karnagy. –1927: m-lat szakos középisk. tanári okl. szerzett. Zenét magánúton Kovács Boriskától és Soltész Emiltől tanult. 1927?–37?: Dombóváron az egyh. és világi énekkar, a kir. kat. dombóvári reálgimn. zenekarának vez-je és hegedű tanára. 1938: a szegedi áll. Klauzál Gábor gimn., 1942–48(is): a bpi Toldy Ferenc gimn. tanára. – Cikkei: kolozsvári Pásztortűz (1933), szegedi Nevelésügyi Szle (1938) – M: A mondatok grafikai ábrázolása. Dombóvár, 1933. [2. kiad. Mondattan. Bp., [1937] (A tanítás problémái 15.)] – A bpi II. ker. áll. Toldy Ferenc gimn. évkve az 1946/47. isk. évről. Szerk. Bp., 1948.  88

Barthos–Csetri–Luttor. 1929:77 – Molnár. 1936:505. – Jámbor. 1936:103., 1938:171., 1942:96.  – Értesítő 1998. 4: B 389. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Pelbárt Imre OSB (Újpest, Pest–Pilis–Solt–Kiskun vm., 1898. nov. 5.–Sopron, 1945. ápr. 30.): gimnáziumi tanár. – 1915. VIII. 6: lépett a r-be, 1922. V. 28: fogadalmat tett, VI. 29: pappá szent. és lat.–m. szakos középisk. tanári okl. szerzett. 1922–37: Kőszegen, 1937–45: Sopronban gimn. tanár. 1942–44: a fr. nyelv tanulm. felügyelője. – M: Néhány óra a bencések között. Írta Edouard Schneider. Átd. Szúnyogh X. Ferenccel. Bp., [1928] 88

Barthos–Csetri. 1923: 138., 1925: 105. – MKA 1928: 206. – Barthos–Csetri–Luttor. 1929: 97., 1931: 132. – Jámbor. 1942: 64, 269. – Pilinyi. 1943:246 – Bencés névtár 1802 – 1986. 1986: 173. (1317.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Péter Béla, OPraem (Bp., 1901. márc. 1. – Bp., 1978. nov. 11.): hitoktató. – Csornán 1920. VIII. 15: lépett a rendbe, Győrött 1924. VIII. 15: szerz. fog. tett, VIII. 24: pappá szent. 1927: Szombathelyen hittanár, 1930: Jánoshidán, 1932: Türjén hitokt., 1935: Csornán hittud. főisk. tanár, 1937: Jánoshidán hitokt., 1939: Keszthelyen hittanár, 1939: Türjén hitokt., 1946: Jánoshidán hitokt. és kp., 1964–: Gyöngyösvisontán nyugdíjas. – Irása: A mi 10 évünk 1920-1930. A M. Cserkésszöv. 3. szombathelyi ker-e. (Szombathely, 1930: A 3. kerület sajtótörténete)  – M: A prem. rend sztjei. Életr-ok és elmélkedések. Írta Basilius Grassl. Ford. és átd. Bp., 1942.  88

Pilinyi 1943: 244. – Kovács 1996: 344. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Rozália, RSCJ (Kiskunfélegyháza, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1882. okt. 22.–Pressbaum, Bécs mellett, Au., 1965. febr. 10.): szerzetesnő. – 1902. IV. 2: Bpen lépett a →Szent Szív Társaságba. Uo. 1905. VIII. 13: tette első, Riedenburgban 1915. X. 23: örök fog-át. 1905: a →Philippineumban mosónő, portás, szakácsnő. 1915: Riedenburgban, 1917: a →Sophianumban, 1933: Pressbaumban szakácsnő. 1958: varrónő, felügy. r.k.

Tóth Rozália Maritta, KN (Bádonfa, Vas vm., 1884. aug. 25.–Szentkirály, 1954.): szerzetesnő. – 1903. XII. 20: Chorinban lépett a kongr-ba, fog-át 1907. VII. 20: Zsámbékon tette. Dénesfán dolg. – A szétszóratás után 1950 őszétől Szentkirályon rokonok fogadták be. r.k.

Tóth Sándor Piar (Kecskemét, Pest, Pilis és Solt vm., 1851. jún. 8.–Debrecen, 1921. aug. 7.): gimn. ig. – A gimn. 1–4. o. Kecskeméten végezte, Vácott 1870. IX. 8: a piar. r-be lépett, tanulm-it 1873: Kolozsvárt fejezte be, próbaéves tanár Debrecenben, 1874–80: Máramarosszigeten. Hittud. vizsgái után 1875. VIII. 13: szerz. fog. tett, VIII. 26: pappá szent. 1880: Debrecenben, 1881: Veszprémben, 1884: Vácott, 1895: Léván (földr.–tört.), 1900: Tatán., 1901: Kolozsvárt, 1904: Kecskeméten földr.–tört. tanára, a gimn. éremgyűjtem. rendezője. 1909. VII–1915: Léván házfőn., a főgimn. ig-ja és tört. tanára. 1916–: Debrecenben nyugdíjas. – Cikke: Kolozsvári r. k. főgimn. ért. (1902/03: Ünnepi beszéd az intézeti Kossuth-ünnepen; Ünnepi beszéd az intézeti Mátyás-ünnepen) – M: A lévai gimn. éremgyűjteménye. Léva, 1900. (Klny. lévai főgimn. ért.) – A róm. kat. kecskeméti főgimn. éremgyűjteménye. Kecskemét, 1909. (Klny. kecskeméti főgimn. ért.) – A kegyestanítórendiek vez. alatt álló lévai r. k. főgimn. 1910/11–1914/15. ért. Szerk. (1-5 db.) Léva, 1911/15. 88

Vajda 1900: 130.– Kalmár 1907: 86. 1910: 121. – Szinnyei. XIV: 444. (tört., lat. és földr. tanár) – Koltai 1998: 391. (tört., mat., fiz., kémia és hittan tanára) – Körmendi 2004: 47. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Sándor (Győr, Győr vm., 1854. febr. 24.–Bp., 1937. máj. 6., tem.n.): gimn. ig. – Győrött és a bpi Tud.egy. tanult, 1877: gör.–lat.–m. szakos tanári okl. szerzett, 1878: bölcs. dr. 1876: a selmecbányai kat. főgimn., 1879: a nagyszebeni áll., 1883: a pozsonyi kir. kat. gimn tanára. 1893. nyarán részt vett a VKM költségén szervezett görögo-i tanulmányúton. 1893: a szentgotthardi áll. gimn. h. ig-ja, 1894: a makói áll. főgimn. tanára, 1902–19: az eperjesi kir. kat. főgimn. ig. annak csehszl. kisajátításáig. A Kemény Zsigmond Társaság és a Dugonics Társaság tagja. – Írásai: Győri Közl. (1880: 1. sz. A hírlapírás százados évf. alkalmából), Paedagógiai Plutarch (1886. I. Wiedermann Károly főig. életrajza), Eperjesi kir. kat. főgimn. ért. (1903. Petőfi költészete), Eperjesi Széchenyi-kör évkve (1895: Kossuth, 1904: Az oltár körül, 1906: Jókai Mór, 1907: Greguss Ágost). – M: A lírai álláspont és Arany János. Eszthetikai tanulm. Bp., 1878. – Museus Grammaticus Hero és Leander-e. Gör-ből ford. és bev. Selmecbánya, 1878. – Symbolum és allegoria. Bölcs.dri értek. Uo., 1878. – A m. irod. története. Nagyszeben, 1881. (2. átd. kiad. Bp., 1884, 3. telj. átd. kiad. 1–2. köt. Uo., 1899–1900) – A jó erdélyiek. Elbek, rajzok. Bp., 1883. – Aki senkié sem. Reg. Uo., 1884. – Madách Imre életrajza. Pozsony, 1884. (M. Helikon 36.) – Br. Kemény Zsigmond életrajza. Uo., 1884. (U. az 38.) – Olvasókv a M. irod. tört-hez. Bp. 1884. – Aki senkié sem. Reg. Uo., 1884. – A prózai írásművek elmélete. (Retorika) középisk. használatára. Uo., 1885. (2. telj. átd. kiad. 1887) – Kuruc világ. Elb. 1886. – Olvasókv a prózai irásművek elméletéhez. Uo., 1886. – Az ördög bibliája. A m. nép okulására. Uo., [1888 k.] (Históriák, nóták 36.) – Távol, közel. Újabb elbek. Pozsony, 1888. – Az utolsó kuruc. Elb. Szentgotthárd, 1895. (2. kiad. Bp., 1904) – Kuruc krónikák. II. Rákóczy Ferenc korából. Bp., 1896. – Hellas ege alatt. Művelődéstört. elbek. Uo., 1897. – A kuruc király. Krónikás tört-ek a Thököly-korból. Uo., 1898. – Erdély nagyasszonya. Krónikás tört-ek m. leányok sz. Uo., 1899. – A m. nemz. irod. tört-e. Szemelvényekkel a középisk. használatra. 1-2 köt. 3., teljesen átd. kiad. Bp, 1899. – Az eperjesi kir. kat. főgimn. 1902/03–1917/18 é. ért. (16 db.) Közzétette. Eperjes, 1903–1918. – A legnagyobb magyar. Regényes korrajz. Uo., 1904. – Gyászos idők. Hősi tettek. Bp., 1904. – Szöcske kisassz. Reg. 10–15 é. m. leányok sz. Uo., 1904. – A m. szabadság atyja. Reg-es korrajz. Uo., 1909. – Sáros vm. monografiája. Előszó Berzeviczy Albert 1-2. köt. Bp., 1909–1910. – Az eperjesi kir. kat. főgimn. 1910/11–1917/18. ért. Közzéteszi. (8 füz.) Eperjes, 1911/18. – Álnevei: Tivadar (Győri Közlöny 1871/1872); Széphalmi (Mo. és a Nagyvilág 1872), Győri Ede (Közoktat. 1882) 88

Wutz 1887: 115. – Vajda 1900: 136. – Kalmár. 1907: 56., 1910: 66. – Szinnyei. XIV: 445. – – P. Hírl. 1937. V. 6. – Sajtóbibl. 1705–1945. 1972: 107. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Sándor (Miskolc, Borsod vm., 1933. márc. 19.–): szobrász. – 1951–59: a bpi képzőműv. főisk-n Hincz Gyula, Pap Gyula, Barcsay Jenő, Kisfaludi Strobl Zsigmond növ-e. 1954-től nyaranta a hódmezővásárhelyi, 1969: a zsennyei, 1971–75: a villányi, 1973: a kecskeméti és oronskói (Lengyo.), 1974–76, 1983, 1985, 1991: a nyíregyháza-sóstói, 1975: a burgaszi (Bulg.), 1976: a potsdami (NDK) és a zamosci (Lengyo.), 1977: a rzeszówi (Lengyo.), 1988: a palangai (Litvánia), a dzintari (Letto.) és a zsdennyevoni (Ukrajna), 1988: a körmöcbányai, 1992: a klaipédai (Litvánia) művésztelepen dolg. 1959–60: a Művészeti Alap ösztöndíjasa a hódmezővásárhelyi telepen. 1961: a szegedi műv. gimn. tanára. 1974: Nyíregyházán kapott műtermet, s szakköröket is vez. Egy évtizedig a szabolcsi művészek szervezetének titkára. Számos szegedi és nyíregyházi szobrászművészt indított el a pályán. 1977: ~ kezdeményezte a Nyíregyháza-sóstói Nemzetk. Éremműv. és Kisplasztikai Alkotótelep alapítását. 1986/87: az egri tanárképző főisk. tanszékvez-je. – Szobrai leggyakrabban bronzból készülnek, de kezdetben festett és rajzolt is, s gyakran készített terrakotta, mészkő-, márvány- és faszobrokat is. Vert és öntött érmeket is készít. – Egyh. művei: Templomkapu (vörösréz lemez, bronzérmek, 1975, Szeged, Tátra téri tp.); a szeged-csanádi pp. trónusa és dombormű (bronz, 1984–87, Szeged, Dóm); Szt Gellért (bronz dombormű, 1985, Szeged, Tátra téri tp.); Kelemen Didák (bronz dombormű, 1986, Miskolc, Minorita tp.); templomkapu (bronz, 1993, Máriapócs, Bazilita tp.); Magna Domina Hungarorum (bronz dombormű, 1995, Bp., a Vatikáni Nagykövetség bejáratánál); Szt Teréz (bronz dombormű, 1997, Szeged, Tátra téri tp.). **

KMML III:731.

Tóth Tamás, nemes (*Szolnok, Jász–Nagykun–Szolnok vm., 1893. júl. 6. ): polgármester. – Szülők: nemes Tóth Csongor Mátyás (+1895) takarékpénztári ig., Brisztella Anna; testvérei Tihamér (1889–1939) veszprémi püspök, Tivadar (1892–) gimn. ig., Tibor. Középisk.Szolnokon, a jogot a bp-i Tud. Egy-en végezte ahol drrá avatták. Az I. vh-ban tüzérfőhadnagy a szerb, albán, orosz és olasz harctereken. 1918: Szolnok város aljegyzője. 1919. V. 3: fegyveresen vett részt a szolnoki ellenforr-ban, a vörösök elfogták és forr-i bíróság elé állították, sikerült megszöknie. A kommün után a →Keresztény Nemzeti Párt helyi szervezője. 1920: városi tanácsnok, 1921: főjegyző, 1925–38: polgármester; saját kérelmére nyugdíjazták. Az ő idejében létesítették a szegényházat, gyógyfürdőt, artézi kutat, városi parkokat, vágóhidat,  a Tisza szállót, közraktárat, anya- és csecsemővédő intézetet, átépítették a színházat, Szolnokot kulturális központtá fejlesztette. No-, Fro-, Spo- és Olaszo-ban, a városok üzemi és gazd-i berendezkedését tanulmányozta. 1935 végén sok támadásban volt része, de sikerült magát teljesen tisztáznia. – Írásai:  Szolnok. (Szolnok, 1927: A tradíció ösvényén) 88

M. társ. lex. 1930: 576. – Scheftsik. 1935: 263. – Ker. m. közél. alman. 1940. II: 1105. (L: VI., Lendvay u. 17.) (Szülők: Tóth Csongor; Bristella Anna) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Tibor (Szabadka, Bács–Bodrog vm., 1914. – Jászkarajenő, 1968. aug. 17.): plébános, hittanár. – 1938: pappá sztelték és a Pázmány Péter Tud.egy. teol. dr. Kecskeméten kp. és 1938. IX. 1. –1942 (is): az Angolkisasszonyok Ward Mária r. k. leánygimn. hittanára. 1959: Jászkarajenőn admin. – Írása: Útravaló (Kecskemét, 1942) – M: A papság eszméje a mózesi törvényben. Kalocsa, 1938. (Dolgozatok a K. M. Pázmány Péter Tud.egy. Ószöv. Sztírástud. Szemináriumából 2.) – Új életsíkon. Sztbeszédek leányok részére. Bp., 1942. – Vadócba rózsát oltok. Bp., [1943] – Az Angolkisasszonyok kecskeméti leánygimn. Mária Kongregációjának szünidei lapja, a Tartsunk Össze 1944. V.–VI.(?): fel. szerk.  88

Jámbor. 1942: 89. – Pilinyi. 1943:112. – Schem. Vac. 1959:20. – Bács-Kiskun m. sajtóbibliogr. 1986:478. (552.) (Ugyanitt a 477. [551.]: fel. szerk. Szander Gyula) – Viczián. 1995:189. (1795.) – Diós 1999:227. (5712.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Tihamér, nemes (Szolnok, Szolnok vm., 1889. jan. 14.–Bp., 1939. máj. 5., a bpi Szt Rókus Kórházban este 11-kor agyhártyagyulladásban): megyéspüspök, egyetemi ny. r. tanár. – Szülők: nemes Tóth Csongor Mátyás (+1895) takarékpénztári ig., Brisztella Anna; fivérei: Tivadar (1892–) gimn. ig., Tamás (1893–) polgármester, Tibor. A középisk. 6 o. Szolnokon, a 7/8. o. mint szeminarista Egerben, teol. 1906–10: Bpen és 1910: Bécsben végezte és teol. dr. 1911. VI. 27: pappá szent. 1912. I: Hevesen kp., VII–: Gyöngyösön hitokt., 1913. VII: az egri érs. papnev. ÓSz-i sztírástud. és a héber nyelv tanára, a szemin. tanulm. felügyelője (1916-ig) és kvtárosa, 1914: a reálisk. alsóbb oszt-ainak hittanára. 1914. VII. 27. – 1915. X. 6: tábori pap Szerbiában, Galíciában és Oroszo-ban, hazatérve Egerben hittanár. 1918. X: a KPI tanulm. felügy-je, 1921. I. 20: p-i kamarás, 1924. VI. 6: a Pázmány Péter Tud.egy. mtanárává képesítette. 1925. VIII. 6: a hitszónoklattan, hitoktatástan és neveléstan ny. r. tanára, az Egyetemi tp. hitszónoka, 1926. I. 31: a bpi rádió elsőként az ő sztbeszédét közvetítette, ezután a a rádió hitszónoka; részt vett 1926: a chicagói (Ill., USA) →Eucharisztikus Kongresszuson, s lelkipásztorkodott az USA magyarjai között. 1927: beheli c. apát, 1931: a Közp. Papnev. Int. rektora, p. prel. A Közp. Szem-ot külsejében és szellemében újjáteremtette. Évekig a bpi tanárképző gyakorló gimn. cserkészcsapatának parancsnoka és az Egyetemi-tp. hitszónoka. 1932: a dublini Euch. Kongr. résztvevője. 1935: a Pázmány Péter Tud.egy. lelkipásztorkodástan tanára. – 1938. V. 30: olbiai c. pp-ként utódlási joggal Rott Nándor veszprémi mpp. spp-e; a bpi Egyetemi tp-ban VI. 29: Serédi Jusztinián hgprím. pp-ké szent. 1939. I: Rott pp. kérésére átvette a veszprémi egyhm. részleges kormányzását, akinek III. 3: halálával tényleges veszprémi mpp. – A bpi rádióban közvetített beszédeivel a felnőttek lelki vezetésében is elsőrendű szerepe volt. Írásaiban főként az ifj. erkölcsi nevelésével foglalkozott, szakmai módszertani műveket írt az oktatók számára; ezek a kor valláserkölcsi nevelésének szinte minden ter-ét bemutatják. 1918: indította a Levelek diákjaimhoz sorozatot. Közülük legtöbb kiadásban jelent meg a Tiszta férfiúság c. kötet, amely igen nagy hatást gyakorolt az 1930–40-es évek hazai, kat. alapozású isk. és családi szexuális nevelésének elméletére és gyakorlatára. A II. vh. után számos kiadásban jelentették meg ezt a kv-et kat. kiadók lengy., sp. és ol. nyelvter-eken. Műveit 16 nyelvre ford. – 1924: a SZIA I. o. és az Aquinói Szent Tamás Társ., a M. Ped. Társ., az Orsz. Hittud. Egyes., az Orsz. Kat. Tanügyi Tanács és az Orsz. Ifj. Irod. Tanács r., a M. Pszichológiai Társ. választm. tagja. Kvtárát a KPI örökölte. Bpen, a Kerepesi temetőben nyugszik. Arcképe (olajfestmény vásznon) a veszprémi érs. palotában. – Utóda 1939. VII. 19: →Czapik Gyula.  – Cikkei: Religió (1911: 529. Az antimodernista eskü és a tud. szabadsága., 1912: 193. Adatok a fr iskolák neutralizálásához., 545. A kath. erkölcstan nevelő értéke; 1912/16, 21/22, 24, 26/28), Egyh. Közl. (1913), M. Kultúra (1913/14, 26, 32, 35), Alkotmány (1914: 292. sz. Türr István tábornok unokája), Egri Egyhm. Közl. (1914: 45. Szemelvények a legújabb kongreg. határozatokból; 1915: 73. Benedictum - benedicat nos! (XV. Benedek p. béketörekvései); 105. Hogyan bánnak a fr-k saját tp-aikkal? 184. "Egri Kath. Egyházi Tudósító" (Új havilap indul 1916. I. 1-én), 1916: 25. Egy modern lélek zarándoklása hazafelé; 1918: 189. Kell-e még a celibátus? 1919: 2. Röpirat a celibátus ellen; 22. A Papi Tanács kongresszusa; 1920: 2. A vörös Bp., 1-3 r.; 31. Jelentés az irod. Egyes. választm. üléséről; 1925: 6. A "munka-iskola" elve a hitokt-ban), Élet (1914/15), Zászlónk (1915/16, 25/27, 38/39), Kath. Szle (1919, 21, 23, 34/35, 38), M. Középisk. (1919), A Gárdonyi Társ. első évkve (Eger, 1924: A vallás mint első társad.építő erő), szatmárnémeti Kat.Élet (1924), MKA 1. (Bp., 1926: Szt Alajos és Szt Szaniszló jubileuma; Divat és házasság), Rádióélet (1930/31, 34, 37), Szt Imre-emlékkv. (Uo., 1930: Szent Imre nyomdokain), Korunk Szava (1931), Szentföld. 1.( Bp., 1931:Názáretben), kassai Új Élet (1932), Az Út (1934/34), Theol. (1934/38), Világposta (1934/35), Utunk (1936/38), Új M. Szalon (1938) – Előszavai Sándor Dénes: A kat. cserkész imái. (Bp., 1927); Gerely Jolán: A mai lányok útja (Uo., 1932., 2. kiad. 1939); Tarnóczi János: Vallástól független életút? (Uo., 1932); Csaba Margit: Amit a nagy lánynak tudni kell. (Uo., 1934., 2. kiad. 1940., u. az: Amit a serdülő leánynak tudnia kell. Uo., 1932., 2. kiad. 1937); Gerely Jolán: A mai leányok útja. (Uo., 1932) ([2. kiad.] [1939], [3. kiad.] [1943]); Gerely Jolán: Hivatás v. robot. (A dolgozó leány) (Uo., 1934); Csaba Margit: Amit az édesanyának tudnia kell (Uo., 1935., 2. kiad. 1937); Gerely Jolán: Ki vagyok? (Bp. 1936) (2. kiad. 1941); Égi hullámokon. Rádiósztbeszédek. Elhangzásakor szószerint jegyezte és közrebocsát. Horváth Géza. 1-3. köt. (Felsőalla, 1939–41) – Ajánlólevele Olasz Péter: Fiú, légy férfi! A serdülő fiú önnevelése. 2. kiad. Uo., [1928] (3. kiad. 1930) – M: Az élet értelme és a szenvedés. Bp., 1914. – A mo-i kath. egyh. joga vagyonához és a szekularizáció. Eger, 1914. – Tábori lelkész levele az elesett hős feleségéhez. Bp., 1914. (Tábori levelek. 10.) – A tiszta férfiúság. Uo., 1919. (Levelek diákjaimhoz 1.) [17.000 péld.]; (4. bőv. kiad. [1923]; 5. bőv. kiad. 1924.; 9. és 10. kiad. [1928]; 11. és 12. kiad. [1932]; 13. és 14. kiad. [1935]. 15. és 19. kiad. 1938; [Új lny.] [1940] és [1944] – (ruszinul  Csiszta molodezs'. [Tiszta férfiúság.] Perekl. Emilijan Boksaj [Boksay Emil]. Ungvár 1942; össz. 16 nyelven jelent meg, japánul és Braille-írással is) – Dohányzol? Uo., 1919. (U. az 2. ) [10.000 péd.] (4. kiad. [1923]; 5. kiad. [1927]; 8. kiad. [1939]) – Ne igyál! Uo., 1919. (U. az 3.) [10.000 péd.] (4. kiad. [1923]; 5. kiad. [1927]; 6. és 7. kiad. [1928]; A művelt ifjú. + Ne igyál! Uo., [1939]) – Az intelligencia lelki gondozása. 1–2. köt. (1.köt. Az ifj. lelki gondozása. 2. köt. A felnőtteklelki gondozása) Uo., 1923. (1. köt. 2 bőv. kiad. 1925. [2. köt.] [1936] – A művelt ifjú. Uo., 1924. (Levelek diákjaimhoz 4.) [9.000 péd.] (4. és 5. bőv. kiad. [1927], (7. kiad.) [1928] sorozat nélkül; A művelt ifjú. + Ne igyál! Uo., [1939]) – A jellemes ifjú. Uo., 1925. (U. az 5.) [9.000 péd.] (4. kiad. 1924, 5. kiad. [1929], 6. kiad. [1937] – A vallásos ifjú. 1–2. köt. Uo., 1926. [1927] (U. az 6.) [5.000 péd.] (4. kiad. [1940]; [Új lny.] [1943]) – Divat és házasság. Uo., 1926. (Credo röpiratok 3.) – Sztbeszédek Krisztus királyságáról. Uo., 1927.(2. és 3. kiad. 1931. és [1935]) – Krisztus és az ifjú. Uo., 1928. (Levelek diákjaimhoz 7.) [5.000 péd.] ([4. kiad.] [1939], [Új lny.] [1943]) – A Szt István Akad. hittud.-bölcseleti oszt. felolvasásai. Szerk. II. 1 – 6. füz. Uo., 1928–1931. – Sztbeszédek a tízparancsolatról. 1–2. köt. Uo., 1928–1929. (2. kiad. 1929., 3. kiad. 1932., és [1936]) – Ünnepi beszéd Szt István napjára. Uo., 1929. – Hiszek egy Istenben! Sztbeszédek. Uo., 1930. (2. kiad. 1931; 3. kiad. 1932., új lny [1935]) – A kenyér és rózsa szentje. Die Heilige des Brotes und der Rosen. 1231–1931. Uo., [1931] (Fr. és ol. nyelven is) – Hiszek Jézus Krisztusban! Sztbeszédek. Uo., 1932. (2. kiad. 1933. és [1935]) – Tervezet a Kir. M. Pázmány Péter Tud.-Egy. Hittud. Kara tantervének a „Deus scientiarum Dominus" apostoli constitutio értelmében történő átszervezése ügyében. Pataky Arnolddal és Kecskés Pállal. Uo., 1932. – A szenvedő és győzedelmes Krisztus. Sztbeszédek. Uo., 1933. (2. kiad. 1934., és [1935]) – Hiszek az Egyházban! Sztbeszédek. Uo., 1934. (és [1936]) –Van-e lélek? – Van-e örökkévalóság? 1–2. r. Tp-i beszédek. Uo., 1934. (Soksz.) – Hiszem az örök életet! Sztbeszédek. Uo., 1935. (és [1936]) – Összegyűjtött munkái. 1–22. köt. Uo., 1935–38. – Püspökké szentelésem emlékére. Uo., 1938. – Üdvözlégy Oltáriszentség! Sztbeszédek. Uo., 1938. – Miatyánk. Sztbeszédek. Uo., 1937. ([Új lny.] [1940]) – Jöjjön el a te országod! ... utolsó sztbeszédei. Uo., 1940. – Krisztus diadala. Uo., [1942] – Testvérek, imádkozzunk! Imák és fohászok müveiből. Összeáll. Csaba Margit. Uo., [1942] – Szerk. 1916. I. 1.–XII. 1: Egri Katholikus Egyházi Tudósítót és 1917. I.–XII: folytatását az Egri Katholikus Tudósítót. – Álneve: Tovt Tigomir (ruszinra ford. művén); betűjegye: tt. (M. Kultúra 1913), T. T. (Kat. lex. 1–4. köt.) – Utóda Veszprémben 1939. VII. 19: Czapik Gyula. 88

Révai. XVIII: 386., XXI: 803. – MKA 1928: 74. – M. társ. lex. 1930: 576. (elégtelen címleírásokkal) – Prot. Szle 1935: 266. (Incze Gábor) –Taylor. Zürich, 1935. – Új lex. VI. – Ki kicsoda? [1937]: 852. (L: IV., Prohászka Ottokár u. 7.) (elégtelen címleírással) – Nemz. Újs. 1939. V. 6. – Néptanítók Lpja 1939: 10. sz. (Drózdy Győző: ~) – M. Középisk. 1940: 11. sz. (Visy József : ~ ped. értékeszméje) – Marczell Mihály: Emlékbeszéd ~ veszprémi mpp. felett. Bp., 1940. (A SzIA emlékbesz. III.3.) – Péterffy Gedeon: ~. Élet- és jellemrajz. Uo., 1940. (Utánny. [1943]) – Tóth Tihamér. Uo., 1941. – Zakar András: T. pp. élete. Uo., 1941. – Kemény. 1942: 156. – M. Ped. 1943: 125. (Mester János: ~ 1889–1939; Hanauer Árpád István 1869–1942) – Mojzes Ferenc: A szószék apostola. Dr. ~ szónoki méltatása. Baja, 1943. (Dissz.) – MÉL II:898. – Heves m. sajtóbibliogr. Eger, 1972:30. – Puskás. Uo., 1979: 189. – Pfeiffer. München, 1987:94. – Balogh–Gergely. 1993: 191. – Viczián 1995: 189. (240, 241.) – Pannonhalmi Szle repert. 1926–1944. 1998. – Berzeviczy. 2000: 1541. – Patyi: Bécsi diákok 1890–1918. 2004: 2155. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Tivadar, nemes (*Szolnok, Jász–Nagykun–Szolnok vm., 1892. febr. 3. ): áll. gimnáziumi igazgató. – Szülők: nemes Tóth Csongor Mátyás (+1895) takarékpénztári ig., Brisztella Anna; fivérei: Tihamér (1889–1939) veszprémi püspök, Tamás (1893–) polgármester, Tibor; neje: Vancza Etelka; fiai: Tivadar és Tihamér. Szolnokon éretts., a bpi Tud.egy-en 1913: bölcsészdrrá avatták, 1914: lat–tört. szakos középisk. tanári okl. szerzett. A bpi Ferenc József Nev. Int. gyakorló tanára, 1915–16: az orosz harctéren katona, 1916/20: orosz hadifogoly Szibériában. 1920–36: Szolnokon gimn. tanár, a cserkécsapat megszervezője, tb. cserkészparancsnoka s a Verseghy Ferenc Irod. Kör aleln. 1936–44(?): Pestszentlőrincen az áll. gimn mb., 1940. I. 1–1948(?): kinevezett ig., 1942: történelemből tanulm. felügyelő. Az Actio Catholica, a Katolikus Kör, a r. k. egyhközs. eln. – Írásai: Szolnok. (Szolnok, 1927: A m. Barbizon. Thália papjai és papnői), szegedi Városkultúra (1933) – M: A jászkunok tört. a török hódoltság korában. Szolnok, 1913. (Művelődéstört. értekezések 68.) – A pestszentlőrinci (m. k.) áll. gimn. 1936/37–1946/47. é. ért. Közzétette. 1–10 db. [1945/46 gépirat.] (Pestszentlőrinc), 1927–1947. – A Szolnoki Újság hetilap 1926. IV. 11. – 1936. VIII. 27: fel. szerk. és kiadója, a heti 2x-i Szolnoki Újság Színházi Külön Kiadása 1927. IV. 28. – VI. 10: fel. szerk. 88

Barthos–Csetri. 1923: 198., 1925: 151. – Barthos–Csetri–Luttor. 1929: 147, 190., 1931: 179, 218. – Scheftsik. 1935: 264. – Pestszentlőrinc. Bp., 1937: 351. – Jámbor. 1938: 155., 1940: 206., 1942: 37. – Ker. m. közél. alman. 1940. II: 1105. (L: Pestszentlőrinc, Kubinyi u. 5.) – Pestszentlőrinci áll. gimn. évkve. Pestszentlőrinc, 1941. – Szolnok m. sajtóbibl. 1976: 126. (245.) – M. szính. folyóir. bibliogr. 1993: 411. (565.) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Turul Gyula, OFM (*Pozsony, Pozsony vm., 1919. ápr. 7.): szerzetes. – Apja Pozsony város tót rendőrkapitánya. ~ 1934. VIII. 25: Malackán lépett a szalvatoriánus rtart-ba, 1939: a →Szlovák Államból m-sága miatt kiutasították. A mariánus rtart. tagjaként Szombathelyen fejezte be a teol-t, 1940. VI. 15: szerz. fog-at tett, 1943. VI. 19: pappá szent. Csáktornyán tábori lelkész, 1944: Érsekújvárt hitokt., hitszónok és tábori lelkész, 1945: a Felvidéken maradt, s visszatért eredeti rtart-ába. Kassán és környékbeli falvakban működött. 1951: Udvardon, 1952: Verebélyen, 1953: Muzslán kp., 1955: a csehszl. hatalom eltiltotta a lelkészi munkától. Vsz. ez évtől börtönben is volt. 1958: Ipolyságon, 1960: Beleszen, 1963: Dunaszerdahelyen kp. 1965: Papfa, 1968: Bácsfa, 1970: Keszegfalva, 1974: Komáromszentpéter plnosa, majd egy ideig Prágában fordító. 1985: Bulgáriába utazott, onnan Ny-ra menekült. Rómában többnyelvű ap. gyóntató, a m-ok gyóntatója és a m. zarándokok vez-je. 1991: Szombathelyen kp., 1999: egy bpi betegotthon lakója. 88

Schem. SM 1949:110; 1995:43. – Hetényi Varga I:592.

Tóth Veremund Antal dr. OSB (

Szakony, Sopron vm., 1922. júl. 3.–): házfőnök. – A kőszegi bencés gimn. éretts., 1942. VIII. 6: lépett a rendbe, a teol. Pannonhalmán végezte, 1947. V. 13: fogadalmat tett, 1948. VI. 27: pappá szentelték. Pannonhalmán tanárjelölt, 1949: Innsbruckban, 1950: Párizsban a Sorbonne-on tanult tovább. 1951. VII. 19: érkezett Brazíliába, ahol káplán, 1952–62: Sao Pauloban a Szt Imre Koll. lat., fr. és hittanára, 1952: a Dobó Katica leány cserkészcsapat alapítója (és 1968-ig parancsnoka), a szombati M. Iskola vez. tanára. A Simon Bálint cserkészpark alapítója és éveken át gondnoka. 1963–81: a Szt Imre Koll. nev. és hivatásügyi tanácsadója, 1968–81: a Szt Gellért Kolostor perjele, 1970–73 és 1990–: a Könyves Kálmán Szabadegyetem dékánja és rektora. 1970–79: a Szt Benedek pléb. plnosa. 1971–: a Kolostor Szoc. Intézményeinek vez. 1975–: a Szt Placid Szemin. tanára, 1978–81: újoncmestere, az Oblátus Intézmény vez. 1977–80: esperes is. A Hitoktatásképző isk. alapítója és éveken át tanára és rektora.1978–81: Sao Paulóban magister is, 1982–84: szemin. vez. és káplán, 1985: Nova Santa Barbarában (Brazília) szemin. házfőn., és lelkész. 1992–: Paraisópolis plébánosa. – Írásai: Délamerikai Magyar Hírlap (1952/55: irod. kritikusa; 1963. IX. 6: A [Németh László] "Galilei" előadására készülnek a "regősök"; XI. 3: elöljáró beszéd), buenos airesi –clevelandi Kárpát (1957/60), buenos airesi Magyar Hírlap, Magyar Nők, Délamerikai Magyar Hírlap évkve, Szt Imre Koll. évkve, Corona fratrum. (Pannonhalma, 1991: 349. Egy csepp az óceánból), Vigilia (1993: 3. sz. A brazil kat. egyh. küzdelmei és viszontagságai), M. egyhtört. vázl. 8. (1996: 149. A Szt Gellért kolostor Brazíliában), Magyar műhely a Dél keresztje alatt. (A Könyves Kálmán Szabadegetem emlékkve 1949–1999) 3. (Sao Paulo–Pannonhalma, 1999: Előszó; 13. A 3. évezred elé [Merre – mire? 103. A hit és a magyarság apostola [Emlékezés P. Szelecz Arnold bencésre]) – M: A m. irod. története. Szemelvényekkel. Buenos Aires, 1960. (és 1972). – Vázlatos m. történelem. Garfield, 1971. – Caminhos de pastoral vocacional. Sao Paulo, 1983. – Köszöntünk Mária. Elmélkedések a lorettói litániáról. Pannonhalma, 1996. – Magyar műhely a Dél keresztje alatt A Könyves Kálmán Szabadegetem emlékkve (1949–1999) 3. (Szerk.) Sao Paulo–Pannonhalma, 1999. – Szent Mechtild és Szent Gertrúd szimbolizmusa. Pannonhalma, 1999. (Pannonhalmi füzetek, 46.)  – A Buenos Aires-i Magyar Könyvbarátok Diáriuma 1952. VII. –1955: szerk. biz. tagja; Sao Paulo-ban a Mécs László Önképzőkör Vártán ifj. és gyermek folyóir. 1954. III. 15.–1955. VIII: szerk. – Betűjegye: T. V. 88

Mildschütz 1977:131. (800.) – A m. bencések 50 é. Brazíliában. Sao Paulo, 1981: 37. – Bencés névtár 1802 – 1986. Győr, 1986: 1672. –  – Viczián 1995: 189. (1927.) – Némethy Kesserű 1999:101. – Nagy 2000: 976.

Tóth Veronika Donáta, KN (Levelek, Szabolcs vm., 1911. ápr. 11.–Verőcemaros, 1994. aug. 14.): szerzetesnő. – 1938. X. 20: Zsámbékon lépett a kongr-ba, fog-át uo. 1942. VIII. 4: tette. Bpen az Üllői úti gyermekmenhely háztartásában dolg. – A szétszóratás után 1950 őszétől Salgótarjánban házvezetőnő, a gyóni szoc. otthonban, majd a váci elfekvő kórházban konyhás. Utolsó éveiben a verőcemarosi szoc. otthonban élt. r.k.

Tóth Vilma Ilona, KN (Guba, Komárom vm., 1914. júl. 16.–Bp., 1988. dec. 21.): szerzetesnő. – 1932. VII. 4: Pozsonypüspökiben lépett a kongr-ba, fog-át 1939. VIII. 29: Zsámbékon tette. – A szétszóratás után 1950 őszétől Érden lakott, 1963-tól a →Szolidaritás Háziipari Szövetkezetben dolg. r.k.

Tóth Vince (*Sümeg, Zala vm., 1894. júl. 22.): rendőrkapitány. –Középisk. a sümegi reálisk. és a veszeprémi piar. gimn. végezte, 1910–: eszperantista, 1913: Innsbruckban, 1914: Bpen joghallg., a bpi Tud.egy. államtud. drrá avatták. 1915–: a rendőrség szolgálatában állott, 12 é. a bpi főkapitányság pol. oszt. szolgált, 1939–: az ungvári határvidéki rendőrkapitányság h.vez-je és pol. előadója. A bolsevizmus, szabadkőművesség, a baloldali irod. államrendészeti kérdéseivel foglalkozott. Rádióamatőr, a M. Orsz. Kat. Eszperantó Egyes. választm. tagja; eszperantó nyelvű rádióelőadásokat tartott. – Írásai és eszperantó fordításai 1921–: A Rend, Detektív Szle, Juna Esperantista, Közbiztonság, Magyar Rendőr, La Policisto és a hazai eszperantó folyóiratokban. – M: Az eszperantó hivatalos tőszavainak gyűjteménye. Bp., 1924. – Kriminologio. Írta Vámbéri Rusztem. Eszperantóra ford. Uo., 1924. – 3. Az eszperantó hivatalos szógyökeinek szótára. Átírta. Az eszperantó szóképzés szabályaival ellátta Kalocsay Kálmán. 3. kiad. Uo., 1930. (4. kiad. 1937) – Bpen a Hungara Esperantisto és a Literatura Mondo lapok szerk. 88

Kökény–Bleuer. Bp., 1935. – Ker. m. közél. alman. 1940. II: 1106. Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Xavér Ferenc (Buda, 1800. ?? – Bp., 1888. ??): áldozópap. – 1823: pappá szent., 1832–51: Nagytószegen (Torontál vm.) plnos. Az 1848/49. szab.harcban a honvédsereg tábori lelkésze. A leveretést követően lemondott pléb-ájáról, egyh-i alkalmazás nélkül, 1866-ig Temesvárt, 1866–88: haláláig Bpen élt. A →kiegyezés után az óbudai honvédegyl. tagja. – M: Örömdal a m. nemz. legszentebb ünnepére, midőn I. Ferenc József és felséges neje Erzsébet cs-né 1867: megkoronáztattak. Buda, 1867.  88

Schem. Csan. 1865:142. – Szinnyei XIV:372. – Erős 1993:572. – Zakar 1999:158.

Tóth Zenke M(ater) (Nagysemlak, Temes vm., 1879.–): szerzetesnővér, polg. isk. ig. – 1904–: tanított, 1905–: a Szent Keresztről nev. irgalmasnővérek vez. alatt álló zsámbéki polg. isk., internátus, el. isk. és kisdedóvoda ig-ja. Az emeletes épületre még egy emeletet építtetett. 1923–: Nagyatádon házfőn., 1936–: a Szt József r. k. polg. leányisk. ig-ja. – Cikkei: Zsámbéki polg. isk. ért. (1908. P. Theodosius Florentin); Nagyatádi polg. isk. ért. (1939: Az isk. megalapítása és fejlődése: 1923–1939)  88

Deák. Bp., Uo., 1942: 480. – Polg. isk. tanárok 1942/43. évkve. Uo., 1943: 311.

Tóth Zoltán (Bp., 1888. dec. 9.–Bp., 1958. jún. 12.): történetíró. – A Ludovika Akadémián kezdett tanulm. abbahagyta, 1912: a bpi Tud.egy. lat–tört. szakos tanári okl. szerzett és drált. 1912–19: a M. Nemz. Múz. levéltári oszt. napidíjas gyakornoka, 1919–39: a tört. oszt. s.őre, a hadtört. gyűjtem. kezelője és 1941–: tört. oszt. ig. őre, a hadtört. gyűjtem. vez. 1921: a Pázmány Péter Tud.egy. a középkori hadtört. m.tanárává képesítette. 1934: c. ny. rk. tanára, 1930–32: a középkori m. tört. h. tanára. 1939–: az Erzsébet Tud.egy. középkori m. és egyetemes tört. ny. r. tanára, 1940–: a jog- és államtud. karhoz beosztva. 1941–49: az Orsz. M. Tört. Múz. Tört. Tárához beosztott egy. ny. r. tanár, 1949–52: a M. Nemz. Múz. munk. Az MTA-nak 1927. V. 5: l., 1940. IV. 26: r., 1949. X. 31: "tanácskozó" tagja, (1989. V. 9: r. tagságát visszaállították) 1952: a tört.tud. kandidátusa. 1949–50: a M. Heraldikai és Genealógiai Társ. aleln., az Internationaler Museumverein tagja. – Írásai: Hadtört. Közlem. (1916: A huszita eredetű szekérvár; 1918: A huszita szekérvár a m. hadviselésben), Földr. Közlem. (1917: Az államter. biztonsága), Archaeol. Ért. (1920/22: Legrégibb feszítőzabláinkról), Emlékkv. Károlyi Árpád 80. fordulójának ünnepére (Bp., 1933: A m. királylándzsa tört-éhez), Századok (1933: A „gladius divinitus ordinatus”. Megjegyzések a ném. koronázási formula keltéhez; 1947: Szt István legrégibb életirata nyomán), Turul (1933: A kígyóspusztai csat jelentősége; fr-ul: Archaeol. Ért. 1943), Révai nagy lex. 21. köt. (Bp., 1935: munk.), M. Szle (1936:387. A huszárság eredethagyománya 1936: 1–2. r.; 1937: 97. Fegyvertörténetünk Szt Istvánja; 1939:291. M-ok, tótok, cseh husziták), Visages de la Hongrie. Paris (ny. Bp.), (1938): L'ancienne armée hongroise, M. művelődéstört. 1. köt. (Bp., 1939: A hadakozó nép; 2. köt. A hadviselés átalakulása), Nouv. Rev. de Hongr. (1940), Ungarn. (Uo., 1940: Altungarischen Heerwesen), IMIT évkv. (Bp., 1943: Marczali Henrik), M. Kvszle (1989:319. Szt István legrégibb életirata nyomán 2. A Szt Istvánra vonatkozó időadatok tanúsága) – M: Mátyás hadügyi politikája. (Dri értek.) Bp., 1912. – Mátyás kir. idegen zsoldos serege (A fekete sereg) Uo., 1925. – „Attilas Schwert”. Studie über die Herkunft des Sogenannten Sabels Karls des Grossen in Wien (Uo., 1930) – A huszárok eredetéről. Pécs, 1934. – Mátyás király és kora. Bp. 1936, (Vetítettképes ismeretterjesztő előadások I. 10.) – Orsz. M. Tört. Múz. Vezető a tört. gyűjteményekben. (Történeti tár, Fegyvertár) (Összeáll. Bárányné Oberschall Magdával) Uo., 1938. – A Hartvik-legenda kritikájához. (A szt. korona eredetkérdése) Uo., 1942. – "Történetkutatásunk mai állása körül". A Szt Korona eredetkérdéséhez. Uo., 1943. – La boucle de Kígyóspuszta. Uo., [1944] – Marczali Henrik lev. tag. emlékezete. Uo., 1947. (MTA emlékbesz. XXIV:8.)  88

Révai. XVIII., XXI. – MTA tagajánl. 1927:27. – Századok (1958: Markó Árpád: ~) – Archaeol. Ért. (1959: Fehér Géza: ~) – Hadtört. Közlem. (1988: Veszprémy László: ~ bibliogr-val) – MTA tagjai 1825–2002. 2003. III: 1319. Arck. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Zsigmond (Hídvég, Vas vm., 1824. dec. 30.–Szenttamás, Vas vm., 1866. febr. 2.): apát-plébános. – A teol. a KPI növendékeként a pesti Tud.egy. végezte, 1847. IX. 30: pappá szent. Szombathelyen kisegítő,1847–52: ppi szertartó, és 1848–49: a szem. dogmatika tanára, 1852. V.–1853. V: Szombathelyen h.plnos, 1853. V.–1866. II: Szenttamás (Vas vm.) plnosa. 1858. I. 1: molnári apát. Az ő idején kötötték ösze a molnári apátságot a szenttamási pléb-val. – Társfordítása: Munkálatok (Pest, 1844)  88

M. Sion 1893: 857. – Géfin. 1929. I: 432., II: 371. (Szenttamás helyett Püspöktamási!) – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

Tóth Zsigmond, nemes (Vác, Pest, Pilis és Solt vm., 1875. máj. 31.–Újbars, 1934. aug. 29.): áldozópap. – 1900. VI. 25: pappá szent. Nagymaroson kp., 1904–15: Bukarestben (Rom.) a m-ok lelkésze, 1915–34: Újbarson (Bars vm.) admin. – Írásai: Alkotmány (1901/05), Élet (1912) – M: A nagymarosi r. k. templom új orgonája. Bp., 1903. – Bukarestben (Rom.) 1910.–1911. III. (13. sz.) a Szent István Király kat. heti néplap szerk. – Álneve: F. Zsiga Lajos (Alkotmány 1901/02); Tóth Zsiga; Zsiga.  88

Schem. Strig. 1917:394. – Schem. Tyrn. 1938:338. – Bíró. 1955:485. – Viczián. 1995:189. (1661.) – Beke. 2008:751. – Gulyás–Viczián XXX: (kz-ban)

---

Tóth Anna Candida SZLT (Dunaszeg, Győr vm., 1918. dec. 18.–Bp., 2009. júl. 26.): szerzetesnő. – Apja földműves, anyja htb. ~ középisk-t, majd ápolónőképzőt végzett. 1936. V. 24: Bpen lépett a vincés nővérek r-jébe. 1937: ápolónőként kezdett dolgozni, fog-t 1941. V. 24: uitt tette. 1978. V. 1: nyugdíjazásáig Győrött volt ápolónő. s.k.

Tóth Anna Zita SZLT (Csicsal puszta, ?, 1910. jan. 2.–Bakonybél, 1992. nov. 2.):szerzetesnő. – Műtősnői képesítést szerzett. 1933. III. 25: Bpen lépett a r-be. – 1950 u. a székesfehérvári m. kórház műtősnője. 1987: a bakonybéli szoc. otthonba költözött. r.k.

Tóth Borbála M. Edilberta SZINT (Poga, Borsod vm., 1908. márc. 27.–Székesfehérvár, 1976. dec. 20.): szerzetesnő. – 1928. III. 27: Esztergomban lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1931. VII. 26: uitt tette. Az anyaház gazd. vez-je volt, – 1950 u. uitt a Simor kórház házvezetőnője, Székesfehérváron konyhavez. r.k.

Tóth Erzsébet Virginia SZLT (Kaposvár, Somogy vm., 1902. ápr. 20.–Bakonybél, 1985. dec. 26.): szerzetesnő. – Ápolónőképzőt végzett, varrónőnek tanult. 1926. VIII. 15: Bpen lépett a r-be. – 1950 utolsó munkahelye a kaposvári fonógyár. 1985. III. 1: a bakonybéli szoc. otthonba költözött. r.k.

Tóth Ilona Anna SZLT (Felsőőr, Vas vm., 1893. febr. 11.–Bakonybél, 1984. nov. 19.): szerzetesnő. – Ápolónőképzőt végzett. 1909. IX. 27: Bpen lépett a r-be. – 1950 u. a bpi Szt László kórház ápolónője, 1976: a bakonybéli szoc. otthonba költözött. r.k.

Tóth Julianna M. Clarentia SZINT (Csongrád, Csongrád vm., 1912. dec. 25.–Jászberény, 1994. szept. 9.): szerzetesnő. – Ápolónőképzőt végzett. 1928. IX. 6: Esztergomban lépett a szatmári irgalmas nővérek r-jébe, fog-át 1932. VII. 22: uitt tette. Ápolónőként dolgozott, 1950 u. is. Utolsó éveit a jászberényi szoc. otthonban töltötte. r.k.

Tóth László (Győr, Győr vm., 1910. jún. 6.–Róma, 1982. márc. 22.): irodalomtörténész, egyetemi tanár. – A pécsi, római és páviai egy-eken tanult. 1934: Pécsett az ol. tanszék tanársegédje, 1935: a Róm. M. Akad. titkára és a római egy. m. tanszék lektora. 1944: a debreceni egyetem tanára. 1946: Nápolyban a Keleti Intézet m. tanszékvez-je. Megalapozta a m. nyelvokt-t, műford-aival népszerűsítette a m. irod-at Itáliában. A róm. Kat. Szemle kritikai rovatának szerk-je. Hagyatékát az OSZK kézirattára őrzi. **

ÚMIL III:2288.

Tóth Lukács Boldizsár OFM (*Zalabér, Zala vm., 1916. aug. 25.): plébános. – 1933. VIII. 26: lépett a mariánus rtart-ba, 1937. VIII. 28: szerz. fog. tett, 1940. VI. 16: pappá szent. Felsősegesden kp. és hitokt., 1942: Nagykanizsán hitokt., 1947: Kiskanizsán plnos., bevezette a →szálláskeresést. 88

Schem. OFM S. Mariae. 1949:98.

Tóth Margit OCist (Bp., 1920. jún. 20.–Bp., 2009. nov. 15.): apáca, zenetörténész, népzenekutató. – A Ranolder Int. tanítóképzője után 1945: lépett a bakonyboldogasszonyi ciszt. nővérek közé. Ekkor már végezte zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneműv. Főisk-n zongoristaként Faragó Györgynél. Zenetud. népzenekutatói okl-ét 1956: →Kodály Zoltánnál szerezte, de tanárai voltak még Szabolcsi Bence, Bartha Dénes, →Bárdos Lajos és →Lajtha László, akinek munk. volt a Néprajzi Múz-ban. Lajtha halála után nyugdíjba vonulásáig (1963) vez. itt a népzenei o-t. 1958–64: Bartha Dénes munkatársaként szerkesztette az 1965: megjelent Zenei Lexikont (1–3. köt.). Tud. kutatásainak fő ter-e a kopt népzene, amit Egyiptomban tanulmányozott, 1970-: többszöri kiutazása alatt, majd 1982–2003: folyamatosan, amikor a Kairói Konzervatórium tanára volt. Ezalatt készítette el kiadásra a kopt egyházzenéről szóló köt-ét, ami 1998: angol nyelven jelent meg Egyiptomban. – 2001. III. 12: megkapta a M. Közt. Érdemrend Tisztikeresztjét. – Írása: Mezőkövesd város monográfiája. Mezőkövesd, 1976. (A Néprajzi Múz. régi mezőkövesdi dallamai) – M: The Coptic Orthodox Liturgy of St. Bazil. With Complete Musical Transcriptions. Coptic Orthodox Patriarchate. 1998. 88–K. M.

Zenei lexikon 1965. III:533., 1985. III:533. – Ki kicsoda a m. zeneéletben? 1988:473. – Muzsika. 1996: 1. sz. (Tóth Margit: 15 év Egyiptomban. [Lejegyezte] Mikes Éva) – M. nagylex. XVII.

Tóth Rózsa Relinda SDS (Duka, Vas vm., 1904. nov. 11.–Vác, 1979. máj. 05.): szerzetesnő. – 1927. III. 7: Bpen lépett a Szalvátor nővérek r-jébe. Első fog-át 1928. IX. 8: uitt, örök fog-át 1934. IX. 8: Máriabesnyőn tette. A bp-i piar. rh-ban, a váci szem-ban, a Ferenc József int-ben, a szegedi, majd a kecskeméti piar. rh-ban mosónő. –1950 u. háztartásokban dolg. 1959: nyugdíjazták. Utolsó éveit a váci szoc. otthonban töltötte. r.k.