🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > V > virágének
következő 🡲

virágének: szerelmes dal, melyben a szerelmesek →virágnak, legtöbbször →rózsának és →liliomnak szólítják egymást. A ~ a →jegyesmisztika világi vetülete, gyökerei az Énekek énekéig nyúlnak vissza. – Az eu-i latin vágáns költ. két legnépszerűbb ága a szatirikus és az erotikus költ. volt. Utóbbi részben a gúnyköltészet elemeit, részben a →himnuszköltészet virágszimbolikáját értékesítette egy féktelenebb, parlagibb (latrikális) és egy kifinomultabb, „szalonképes” formában: közös nevük a ~. – A kk. utolsó évtizedeiből fennmaradt 3 magyar ~-töredékünk patrícius polg. és nemesi környezetből származik, ahol olykor egyetemet végzettek írtak le egy-egy közkedvelt ~ töredékeit. A Soproni ~ kétsornyi feljegyzés (1490), mely egy szerelmi búcsúztató maradványának látszik. Az ötsoros Körmöcbányai táncszó (1505) a gunyoros típus első képviselője. – A Zöldvári éneket (zöldvár = erdő) 1505–42: jegyezhettek fel. Benne már megtalálható már a későbbi m. ~-költ-re jellemző szókészlet számos fontos eleme („zöld erdő”, „piros hajnal" stb.). – A ~ egyik nagy művelője: →Balassi Bálint. M.F.

Pallas XVI: 883.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.