Wlassics Géza Viktor Anasztáz; Wlassits (Székpuszta, Veszprém vm., 1877. júl. 18. – 1947 u.): tábori főesperes. – A teol. minorita növendékként Marosvásárhelyt végezte, 1903. I. 18: pappá szent., Aradon kp. és hitokt., 1904: Somogytarnócán, Széchenyi Ferenc gr-nál házikp., 1907: az esztergomi érsek átvette a főegyhm-be, Nógrádmarcalon kisegítő, majd kp. 1908: Bpen a Felsőerdősor u. (VI. ker.) isk. hitokt-ja. 1915: tábori lelkész. 1924: Esztergomban fősztszéki ülnök, 1925: tábori ppi titkár és plnos. 1929–30: nyugdíjazásáig tábori főesp. 1930: Bpen hitokt.  88

Schem. Strig. 1916:394., 1945:378., 1947:276. – Beke 2008:812.

Wlassics Gyula, id., 1916-tól zalánkeméni, 1917. VI. 18-: br. (Zalaegerszeg, Zala vm., 1852. márc. 17.–Bp., 1937. márc. 29/30 éjjelén): jogász, vallás- és közoktatásügyi miniszter, egyetemi tanár. – Szülők: Antal törvszéki eln. († 1883. VI. 21.), Berzseny Mária; neje: Csengery Etelka (1864–1945) (Cs. Antal író lánya). Családja 2 é. korában Nagykanizsára költözött. A középisk-t a nagykanizsai, majd a pesti piar. főgimn., az egy-et 1870–75: a pesti és a bécsi tudegy. végezte, közben több eu-i körútat tett. 1875: Bpen állam- és jogtud. dr. – Nagykanizsán törvszéki gyakornok. Az ügyvédi okl. megszerzéséig a bpi táblánál s.fogalmazó, 1877: az Igazságügyi Min. fogalmazója. 1882: komáromi, később bpi alügyész; mint ilyen az Igazságügyi min. kodifikáló oszt. munk., 1886: min-i titkár, bpi kir. főügyészh. Az Igazságügyi min-ban főleg a bűnvádi eljárásról szóló törvjavaslat szerk-ével foglalkozott; a kir. táblai és bírói szervezeti törv-ek előadói tervezetét készítette. – 1886. V. 6: az MTA l., 1892. V. 5: r., 1901. V. 10–.1919. X. 23: ig. tagja. 1898. V. 6.–1901. V. 10: másodeln-e. – A bpi Tudegy. 1890–1900, 1903–1906: az anyagi és alaki büntetőjog. ny. r. tanára. – 1892: a Szabadelvű Párt programjával a csáktornyai ker. ogy. képviselővé választotta. A Ház igazságügyi és a közigazg. bíróságokról szóló törvjavaslatának kidolgozásában, s az egyházpol. reformok vitáiban vett részt. 1894. XII. 4: bevezették az új bűnvádi perrendtartást (33. tc.); az új polg. házasságjogi törv. tárgyalásán mondott beszédei után 1895. I. 15–1903. XI. 3: a Bánffy-, a Széll-, majd az első Khuen-Héderváry-kormányban vallás- és közokt. min. 1895. II., 1896, 1901: a csáktornyai ker., 1905–06: Pécs városa (ekkor az Alkotmánypárt programjával) ogy. képviselője. 1895: új tantervet és szervezeti szabályzatot kapott a „felső keresk. isk.”, IX-: Zalegerszegen áll. gimn-ot, Pécsett és Nagyszombatban r. k., Eperjesen g. kat. tanítóképzőt, Szegeden és Veszprémben keresk., Gölnicbányán áll. vasipari szakisk-t nyitottak. X. 16: az izr. vallást bevett vallássá nyilvánították (42. tc.). XI. 18-: a Tudegy orvosi és bölcs. karát, a gyógyszerészi tanf-ot nők is látogathatták (Au. és a Ném. Birod. legtöbb áll-át megelőzve), XI. 22-: mindenki szabadon gyakorolhatta vallását, pol-i jogai nem függtek vallásától (43. tc.). XII. 19: megalapította az Eötvös József Koll-ot, XII. 31-: a leányok a fiúgimn-ban magánérettségit tehettek. – 1896: v. b. t. t., a millennium alkamából meghirdette: 5 é. alatt 1000 áll. népisk-t építenek [3 év alatt kb. 600, 1904-ig kb. 1100) áll. népisk-t szerveztek; a VKM a felekezeti isk-k alapításához jelentős összegekkel hozzájárult], a VKM átvette az Orsz. Közokt. Tanácstól a tankvek engedélyezését. A kat. papság →kongruájának és egyéb felekezetek lelkészei fizetésének rendezésére 1896. VI. 20: elrendelte a kat. lelkipásztorok jövedelmének összeírását, ennek alapján törvjavaslatot dolgozott ki a fizetésre. IX: megnyitották Szekszárdon az áll. gimn-ot, az Orsz. Nőképző Egyes. bpi isk-ban a leánygimn. 1. és 5. oszt-t (amelyet mint első leánygim-ot 1899–1900: 8 oszt-osra fejleszettek), Pápán az áll. tanítóképzőt, Nagyszebenben a kat el. és polg. isk. tanítónőképzőt, Székelyudvarhelyt az áll. kő- és agyagipari szakisk-t, Pancsován áll. keresk. szakisk-t. 1897: 23. tc. a Ludovika-hadapródisk-t →Ludovika Akadémiává emelte, elrendelte katonai középisk-k létesítését (melyekben 1898. IX–: Nagyváradon, Pécsett és Sopronban főreálisk-ként oktattak). Temesvárt és Désen áll. gimn-ot, Ungvárt áll. reálisk-t, Bp. VI. ker-ben leánygimn-ot, IX: Fogarason, Győrött és Kassán áll. keresk. isk-t, Újpesten és Nagyszebenben bőr- és cipészipari szakisk-t szerveztek. – ~ javaslatára 1897: az ogy. 2 millió Ft-ot szavazott meg az egy. építkezések céljaira (1900. V. 13: fölavatták a bpi Tud.egy. közp. épületét); az MTA-t a m. nyelv szótárának átdolgozására szólította föl. 1898. VI. 29: bevezették a kongruatörvényt (14. tc.), IX: megnyitották a bpi (VI. ker.), a szegedi és a fogarasi áll. gimn-ot, Debrecenben a r. k. tanítónőképzőt, a bpi áll. mechanikai és órásipari szakisk-t, önállósították az áll. felső építő-iparisk-t; a diákokat eltiltották attól, hogy felnőtt sportegyesületben sportoljanak. 1899: új, egymáshoz közelítő tantervet vezettek be a középisk-kban; IX–: megnyitották a ceglédi áll. gimn-ot, a debreceni ref. tanítónőképzőt, Sopronban az isteni Megváltó Leányai tanítónőképzőjét, Iglón áll. faipari szakisk-t; megalapítota a Keleti Keresk. Akad-t. 1900. VI: tartották az első hazai leánygimn. éretts. vizsgát. Megnyitották a bpi (XIV. ker.), a balassagyarmati áll. gimn-ot, a sepsiszentgyörgyi áll. tanítóképzőt, a homonnai keresk. isk-t, IX: Vácott a 2 é. gyógyped. tanítóképző tanf-ot (1904: Bpre helyezték), Bpen az első ~–kisegítő isk-t”; 1901. IX: a szegedi r. k. tanítónőképzőt, a pozsonyi áll. elektrotechnikai, győri és a temesvári áll. fa- és fémipari szakisk-t. 1902: rendelkeztek a mezőgazd. továbbképző isk-ról, megnyitották a bpi (III. ker.) gim-ot, az egri r. k. leánygimn-ot. IX: az ungvári g. kat., a pápai ref. tanítónőképzőt, a besztercebányai áll. keresk. isk-t. 1903: az Áll. Gyermekvédelmi Szabályzattal megkezdték az áll. gyermekmenhelyek (lelencházak) szervezését. VI. 23: középisk-ban az évharmados helyett a 2 féléves (4 negyedéves) beosztást vezették be; IX: Gyulán r. k. gimn-ot, Szatmárnémetiben ref., Segesvárt ném. tannyelvű ev. tanítónőképzőt, Pozsonyban áll. fémipari szakisk-t nyitottak. A VKM-ben külön szervezetet létesített a külf. kulturális intézmények kapcsolat tartására az Angliában eredményes Unversity Extension intézményét Mo-on meghonosítsa. A múz-ok és kvtárak egységes orsz-os szervezetének megalakítását megindította; a szab.harc emlékeit összegyűjtő 1848/49-es ereklyemúz-ot áll-i tulajdonba vétette, a Münchenből hazakerült Hunyadi-levéltár anyagát a Nemz. Múz-ban helyeztette; törvényesítette a kötelespéldány szolgáltatást (a hazánkban nyomtatott v. kiadott nyomdatermékek egy-egy példányát a nyomtató, ill. a kiadó a M. Nemz. Múz-nak és az MTA Kvtárának beszolgáltatta). – Az →egyházpolitikai törvények beiktatása után Zalaegerszeg, Beregszász, Veszprém, Szigetvár, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Újpest, Mohács, Rimaszombat, Békéscsaba díszpolgára. 1903. XI. 13–1906. IV: újból a bpi Tudegy. büntetőjog tanára. 1906. IV. 30–1933. I. 7: nyugdíjazásáig a Közigazg. Bíróság eln-e. 1896–1937: a M. Pedagógiai Társ. t. tagja. Az Au–Mo közötti keresk. és vámszerződés választott biz. kijelölt eln-e, a Hatásköri Bíróság eln-e, a Múz-ok és Kvtárak Orsz. Szöv. és a Múz-ok és Kvtárak Orsz. Tanácsának eln-e. – 1912/18: a Főrendiház tagja, 1918. VI. 21–XI. 16: eln. 1918. X: Echarlsauban IV. Károly kir-lyal együtt fogalmazták meg a kir. lemondó levelét. 1923–: a Hágai Választott Bíróság tagja; a Felsőház 1927. I. 31.–1935. III. 8: eln., 1932-től örökös tagja; a Külügyi Társ. társeln. 1928–: a párizsi Nemzetk. Diplomáciai Akad. tagja; 1930: megkapta a Corvin-láncot. 1933: a Ferenc József Tud.egy. tiszt. dra. – Lábtörést követő tüdőgyulladásban halt meg, az Országház kupolacsarnokában volt fölravatalozva. A zalaegerszegi gimn. avatása évf-ján, 1939. VI. 11: szülőházára emléktáblát helyeztek (1948–90: lemeszelve megmaradt, akkor a ház lebontása előtt a Göcseji Múz-ba került). – Írásai: Századok (1870: Hagiographia és a régi szalavári apátság), Akad. Ért. 1887: A bizonyítás tana a bűnvádi eljárásban; 1893: Az okság (causalitas) és részesség a m. büntető jogban, székfoglalók kivonatban); Nemzet (1891/92), P. Hírl. (1891, 1919), P. Lloyd (1891, 93, 1906/09, 12/24), A Pallas nagy lex. (munk.), Egri Egyházm. Közl. (1896: A kongruaösszeírás 1–4 r.), M. Ipar (1899), Religio (1899. I: 68 levele a művészetről), B. Hírl. (1903, 1905. XII. 24. Deák Ferenc, mint vezér, 1906. IV. 6. Deák politikája, 1907, 14), Jövendő (1904), Népművelés (1907: A közművelődés decentralizálása [Elnöki megnyitó], 1908: Kultúrpol-i kérdések), Egyetértés (1905. XII. 24. Deák mint államférfiú), Jogállam (1905: Hazánk és a büntetőjog fejlődése; 1908: Criminálpolitikai feladatok; fr-ul: Bulletin de l'union international du droit penal; 1909: Bírói szervezeti és hatásköri kérdések (Közigazgatási bíróság), 1910: Forrástani jegyzeteimből; Jogerő a közigazg-i intézkedések ter-én. 1911. jubil. füz. Reformjavaslat a közigazg-i bíráskodásról; 1913: Elöljáró beszéd a büntetőjogi reformhoz; 1913: Perjogi alapelvek a közigazg-i bíráskodásban; 1914: Önkormányzat és felügyeleti jog; 1917: A koronázási hitlevél jogi természete és az új hitlevél; mind Klny. is), Revue de Hongr. (1908: Une nouvelle loi constitutionelle en Hongrie; 1909: Le quatričme chancelier; 1910. 14. sz. François Deák; 1911: 39. Le comte Jules Andrássy. 1912: Ernst Plener,; 1914/15, 18, 24, 27, 1930: Le cte Apponyi contre Tezner et son école), M. Hírl. (1910, 12, 14), Bpi Szle (1911: 147. sz. Br. Plener Ernő emlékiratai; Az 1867: 12. tc. jogi természete; 1912: Alkotmányjogunk védelme Tezner és Turba ellen; 1913: Gr. Andrássy Gyula külpol-ja; 1914: A ném. világpol. és Bülow.; 1915: Le prince de Bülow et la politique mondiale allemande; A hadifogoly és a nemzetk. jog; 1916: Évnyitó elmélkedések; Az au-i közjogi irod. és Mo. (Jäger, Tezner és a közös intézmények címere); 1919: 1. Az önrendelkezés joga. Plebiscitum. A nemzeti kisebbségek védelme; 1919: L’intégrité territorlale de la Hongrie et la société des natione. – mind klny. is!); Révai n. lex. (Bp., 1911–: ált. munk., csak az 1. köt.), Aradi Közl. (1912. IV. 9.), Debreceni Szle (1912), M. Figyelő (1912: 160. Az 1867: XII. tc. jogi természete. Válasz Tisza Istvánnak), P. Napló (1912), Az Újs. (1915), Acta Juris Hungarici. ([1932]: Autonomous municipal administration in Hungary), Fejezetek a közjog és közigazg-i jog köréből. (Bp. 1932: A mentelmi jog) – bev. Fayer Gyula: 10 év az ogy. tört-éből. A sürgősségi rendszabályokhoz. (Uo., 1908), M. Jogi Szle (1920: 6. sz. A béke és a m. kérdés; 1922: 144. A kisebbségi védelem és a jogtud.), Új M. Szle (1920: 129. Az entente ter-i szerződései)., Balatoni évkv 1921. (Uo, 1921), A kisebbségi jogok védelme. Összeáll. Baranyai Zoltán. (Uo., 1922; Kisebbségi jogok védelmének kézikve. 2. átd. kiad. Uo., 1925); Társad.tud. (1922), Ker. Politika (1923: 2. sz. M. nemzetiségi kérdés), A mai Mo. (Uo., 1925: Mo. és a Nemzetek Szöv-e; Mo. külügyi képviseleteinek szervezete; A m-ok véráldozata a vh-ban), Apponyi emlékkv. (Uo., 1926: Apponyi és a kisebbségi kérdés), Bp. és a m. föld. (Uo., 1926: Mo. közjoga és mai nemzetk. helyzete), Mo. gyásza Prohászka Ottokár pp. halálakor. 1927. (Bp., 1927: megemlékezése), Csengery Antal hátrahagyott íratai és levelezése. (Uo., 1928), A m. művelődés tört. 1–2. köt. (U. az M-ok a kultúráért. Fr. és m. írók közrem. 1 db) (Bp. [1929]: A m. alkotmány fejlődése; L'évolution de la constitution hongroise), Válságban van-e a parlamentarizmus? (Uo., 1930: hozzászólása), És mégis élünk!... Mo. 1920–30. ([Bp.], 1931: A felsőház hivatása. – Trianontól a revízióig. A m. külpol. útja) – Művei: A hatáskör összeütközés ügye. Nagykanizsa, 1880. – A pénzbüntetés jogi természete és a nagy büntetőtörv. 53. szakasza. Bp., 1882. (Klny. Jogtud. Közl.) – A bűnvádi eljárás alapelvei. Válaszul a szaktanácskozmány elé terjesztett kezdőpontokra. Uo., 1885. – A bűnkísérlet és bevégzett bűncselekmény. A tettesség és részesség tana. 1–2. köt. Uo., 1885–1887. (Az 1. köt. teljesen átd. új kiad. Uo., 1893; 3. kiad. 1923) – A m. bűnvádi eljárás törvjavaslata. Bp., 1888. (Klny. Bpi Szle; ném-ül Zeitschrift für die gesammte Strafrechtswissenschaft) – Új irányok a büntetőjogban. Uo., 1888. (Klny.) – Bűntettjogi jegyzetek. ~ egy. r. tanár úr előadásai után kiadták Tetétleni Ármin és Vámbéry Rusztem. Uo., 1892. (Kőnyomat) – A m. büntetőjog forrástana. Uo., 1892. (Klny. A nemzetk. büntetőjogi egyes. által kiadott büntetőjogi munkák köt-ében, ném-ül és fr-ul is) – A hatásköri összeütközések bíróságokról szóló törvényjavaslat. Uo., 1895. – Hazánk és a büntetőjog fejlődése. Tört-i tanulm. Uo., 1905. (Klny. Jogállam. Fr-ul: Bulletin du VII. Congrés penitentiaire international) – Deák Ferenc munkáiból. S. a. r. és bev. 1-2. köt. Uo., 1906. (M. remekírók 18., 19.) (2. kiad. 1923) – A büntető novella tervezete. Kritikai tanulm. Uo., 1907. (Klny. Jogtud. Közlöny; ném-ül: P. Lloyd 7–9. sz.) – A negyedik kancellár. Bülow beszédeinek kritikai méltatása. Uo., 1909. (Klny. Bpi Szle; fr-ul: Revue de Hongrie) – Kultúrpol-i kérdések. Uo., 1909. – Az 1867: XII. tc. jogi természete. Uo, 1911. – Deák Ferenc. Uo., 1912. (M. kvtár 663–664.) [2. kiad. Bp., 1923. (A M. Jogászegylet Deák Ferenc Irodalmi Biz. Kiadv. 1. évf. 1.)] (Ism. B. Szle 1924. I. 195. köt.; Napkelet 1924. III.) – Elnöki megnyitó beszédei a Múz-ok és Kvtárak Orsz. Szöv-ének közgyűlésein, szül. 60. évf-jára. (Temesvár, 1904. X. 29., Bp.,1906. máj. 24., Pécs, 1907. jún. 29., Szombathely, 1908. okt. 11., Nagyenyed, 1909. szept. 26., Szeged, 1910. szept. 27., Nagyvárad, 1911. okt. 8. Uo., 1912. [Más kiadás: S. a. r. és bev. Ferenczi Zoltán. Uo., 1912. (Olcsó kvtár 1672–1675.)] – Önkormányzat és felügyeleti jog. Uo., 1914. – A ném. világpol. Uo., 1915. (Olcsó Kvtár, 1765.) – A Múz-ok és Kvtárak Orsz. Szöv. közgyűlésén Sopronban 1917. X. 5-én elmondott megnyitó beszéde. Uo., 1915. – Semlegesség a vh-ban. Uo., 1917. (Olcsó kvtár, 1864/1866.) – Az udvartartás jogi természete. Uo., 1918. (A Jogállam kvtára 5.) – A 10 é. hatásköri bíróság. Uo., 1918. (U. az 11.) – The territorial integrity of Hungary and the langue of nations. Uo., 1919. – Főrendek emlékirata az alkotmányreform tárgyában. Uo., 1920. – A kisebbségi védelem anyagi és alaki joga. Uo., 1922. (A M. Külügyi Társ. kiadv. Népszövetségi Oszt. 1.) – The right of self-deter-mination, the protection of the national minorities: replygiven in 1919 to the questions of the Central Organisationfor Durable Peace. London–New York–Bp., 1922. – Dante a pol-i irod-ban. Uo., 1923. – Székfoglaló beszéde a felsőház-nak ülésében. Uo. 1927.  88

Akad. alman. 1887–1912. (1868–1912: írásaival) – Takáts 1895:418. – Vas. Újs. 1895: 3. sz. Arck., 1896: 16. sz. Arck. 1912: 12. sz. Arck. 20. sz. – Orsz.–Vil. 1895: 3. sz. Arck. – Vasvm. 1895. 20. sz. (Naplótöredék) – Sturm 1901:395., 1905:427., 1906:28., 1910:67. – M. Hírl. 1903. XI. 7., 1912. III. 17. (Gyomai Zsigmond: ~ 60. szül. napja alkalmából), 1916: 123. sz. (Vc.) – Molnár Viktor: ~ életrajza. Bp., 1907. – M. Figyelő (1912: 3. Tisza István, gr.: ~ az 1867: XII. tc. jogi természetéről) – Krücken–Parlagi 1918. II. 729. – M. Jogi Szle 1922. (Balogh Jenő: ~) – Dr. Deák. 1927:38. – M. ogy. alm. 1927:374., 1931:37g. – Ogy. alm. 1927: (F) 47. – M. társ. lex. 1930:623. – Gellért–Madarász 1932:597. Arck. – Jogállam, 1932. (Egyed István: ~) – Strazimir 1933:1095. Arck. – Eckhart 1936:727. – M. Népisk. 1937. (Bökényi Dániel: ~) – OPITK 1937. (Havas István: ~) – Bene 1939:440. – Gerő 1940:233. – Büntetőjogász prof-ok a Pázmány egy-en. (Bp., 1942: 88. Proniewicz Ferenc: ~ 1852–1937) – Bíró 1955:90. – Pedagógiai Szle 1987. (Felkai László: ~ minisztersége) – Sümeg évszázadai. Veszprém, 1989. – Zalai életr. lex. 1994. – Gudenus 1998. IV:304. – MTA tagjai 1825–2002. 2003. III:1405. Arck. – Gulyás–Viczián. XXXII: (kz-ban)

Wlassics Gyula Lóránt, ifj., 1916-tól zalánkeméni, 1917. VI. 18-tól br. (Bp., 1884. nov. 19.–Bp., 1962. szept. 16.): az állami színházak főigazgatója, h. államtitkár. –Szülők: Gyula (1852–1937) a Közigazg. Bíróság, a Főrendi- majd a Felsőház eln.; Csengery Etelka (1864–1945); neje: uglyai Nyegre Rózsa (1887–1981) (Ny. László máramarosi főispán leánya). – Bpen a Középisk. Tanárképző Int. gyakorló főgimn-ban éretts., a jogot a bpi Tud.egy. végezte, ahol államtud. dr., azután No., Olo-, Fro. és Angolo-ban járt tanulmányúton. 1908–: VKM-ben előbb a tud. és irod. ügyek előadója, 1913–19: orsz. színházi felügyelő. A kommün bukása után 1919: a szocializált színházak biztossága fölszámolását irányította. 1920: az áll-i színházak kormánybiztosa, 1922–25: főig-ja. 1925–45: nyugdíjazásáig a VKM-ben h. államtitkár (a VII. főoszt. és a IX. üo. fölülvizsgálati hatáskörével, majd a külf. irod. kapcsolatok előadója; a népokt. ügy után a népművelődés és testedzés, a művészeti, irod-i és filmügyeket vezette). 1926–: a Tankvügyi Biz. eln-e, ahol az új tantervekhez alkalmazott tankvek előkészítését irányította. A Nemz. Kaszinó és a Park Club vál. tagja, az Oktató Filmvizsgáló Biz. eln., 1940: a Nemz. Filmbiz. eln., az Orsz. Mozgóképvizsgáló Biz. aleln., Orsz. Nemz. Filmbiz. eln., a Szerzői Jogi Szakértő Biz. tagja, a Kisfaludy Társ. külső tagja, a Turáni Társ. tb. eln., 1942–44: az Oktatófilmek Orsz. Bíráló Biz. eln. 1945: nyugdíjazása után Bpen élt. – Róla 1932: Csiszér János bronz plakettet készített. – Írásai: Vas. Újs. (1901: 29. sz. Ingó talajon, 1902: 28. sz. A föld alatti Bréma, 46. sz. A játéksziget, 1903: 18. sz. Kopár földön. Montenegrói kép; 1905: 27. sz. ld. Szentiványi József életéből; 1913), Kolozsvári Egy. Kör évkve (1904: Diáksajtó és diákirod.); P. Hírl., Az Újs. (legtöbbször külf. utazásairól), B. Hírl. (1913. XI. 18: Rómában), Új Idők (1914/16, 27), Bpi Szle (1915: A színház és a háború; 1917. 170. köt. 230. A hatósági művészetápolás feladatairól), Balatoni évkv. 1921. (Bp., 1921), Jókai emlékkv. 1825–1925. (Bp. 1925), Nagymagyarországért! (Debrecen, 1926), A Kvbarátok Lapja (1927), A M. Vörös-Kereszt Egylet almanachja. 1927. (Bp., 1927: Néhány szó a Vörös-Keresztről), Az édesanya. (Bp., 1928), Échos lyriques de Trianon et allégories poétiques. (Bp., 1928), M. Szle (1930: 3. sz. A m. irod. külföldön), Mai m. múzsa. (Bp., 1930), Fináczy-emlékfüzet. (Bp., 1930: Megemlékezése), Katolikus versek.(Bp., 1933), Poémes hongrois. (Bp. 1935), M. Iparműv. (1935: 53. Iparműv. és isk.), Új Nagymagyarországért! (Debrecen 1936), Gr. Klebelsberg Kunó emlékezete. 1932–38. (Bp., 1938), Az édesanya a m. költészetben. (Uo., 1940), Az írófejed. életregénye. (Uo., 1943: Herczeg és a m. film), Forrás (1943) – Színművei: Füst. Színmű. 3 fv. (bem. bpi Nemz. Szính. 1907. IV. 19.); Medúza. Színmű. 3 fv. (bem. Uo., 1913. III. 7.) – M: Füst. Társad. szinmű 3 fv. Bp., 1907. – Az én gályám. Versek. Uo., 1911. – Medúza. Színmű. 3 fv. Uo., 1913. – Háború és színház. Tanulm. Uo., 1915. – A hatósági művészetápolás feladatai. Uo., 1916. – A vörös szalon. Reg. Bp., 1918. – Régi fiók. Versek. Uo., 1927. 88

M. Állam 1906:239. sz. – Bpi Hírl. 1913:3., 5. sz. – Szinnyei XIV. – Krücken–Parlagi II:730. – M. társ. lex. 1930: 624. – Gellért–Madarász 1932:599. Arck. – Molnár 1936:519. – Bene 1939:440. – Gerő 1940:233. – Jámbor 1940:9. – Ker. m. közél. alm. 1940. II:1193. – Filmlex. 1942:VIII. – Polg. isk. tanárok 1942/43. évkve. 1943:127, 129. – Bíró 1955:90, 424, 545. – Gudenus 1998. IV:304. – Gulyás–Viczián XXXII: (kz.)

Wlassics Tibor AntaI, 1916-tól zalánkeméni, 1917. VI. 18.–: br. (Bp., 1883. jan. 16.–Bp., 1931. dec. 23.): földművelésügyi miniszteriumi tanácsos. –Szülők: Gyula (1852–1937) a Közigazg. Bíróság, a Főrendi-, majd a Felsőház eln., Csengery Etelka (1864–1945); neje: Schäffer Emma (1892–1949). Bpen a Középisk. Tanárképző Int. gyakorló főgimn. éretts., 1900–: a bpi Tud.egy. joghallg-ja, az egy. ifjak Reform pártjának eln., a Joghallg. Tud. Egyes. másodeln., 1906: jogi dr. – A Földmív. Min. s.fogalmazója, 1910: fogalmazójaként a vízjogi és szakokt. oszt. munk. 1924: min. tanácsosként nyugdíjazták. 1920–31: a Balatoni Társaság (irod., műv. és tud. egyes.) orsz. alapító elnöke. Képzőműv. kiállításokat is rendezett. A Balatoni Múz. Egyes. t. , a Nagykanizsai Irod. és Műv. Kör dísztagja, az Orsz. Gárdonyi Géza Irod. Társ. tagja; a Keszthelyi Kultúrház létesítésére mozgalmat inditott. – Írásai: Gaudeamus (1901), Erő (1902), Jövendő (1902/04), Egyetemi Lapok (1903/05) P. Lloyd (1903), Bpi Hirl. (1902, 1913. 3. sz. Mi Herbertek), Kolozsvári Egyetem (1903: IV.), (1903/04), M. Szó (1903/04), Virágfakadás (1904/05), Szabolcs (1905. IV. 29: Furcsaságok országa), Esti Újs. (1903/06: büntetőjogi cikkek) Az Újs. (1904. V. 15: Jókai Mórnak 2 hozzá írt kiadatlan levele tárgyában); Czél (1913. III. 20: Guillelmus II. I. R.); Világ (1913. V. 1: A fensőséges ember; XII. 24: Én éjszakám, vers; 1914. IV. 12: Nagy sokára, vers; V. 17: Csak jönnek a májusok egyre), Uránia (1914), A Társaság (1915, 25, 28, 30/31), makói Téli Újs. (1915/16), Balatoni évkv 1921. (Bp., 1921: A Balatoni Társaság), M. Helikon (1921), Tündérujjak (1925, 29, 32), Költők karácsonyfája.(Bp., 1928), Új Nagymagyarországért! (Debrecen 1936), Liptó; M. Nemz., Veszprémi Hírlap. – M: Meglátások. (Bölcselő mű) Bp., 1913. – Világok tusáján… 1914–15. Versek. Uo., 1916. (3. kiad. 1916) – Balatoni évkv 1921. Szerk. Cholnoky Jenővel, Sebestyén Gyulával. Uo., 1921. – Mesél a lelkem. [Versek] Uo., 1924. – Balatoni kalauz. Uo., 1925. – Halk melódiák. Költemények. Bp. 1928. (2. kiad. 1928) – Könnyek tengerén. .Újabb költem. Uo., 1930. (2. kiad. 1930) – Bpen Az Erő 1902. III: 9.–XII. 26: főszerk.; 1903. I–IV: Az Egyetem szerk. biz. tagja; 1904. III. 5–V. 28: az Egyetemi Lapok és 1904. XI. 1. – XII. 1: főmunk. – Álneve és betűjegye: Tibor diák (Erő 1902; Egyetemi Lapok 1904/05); (W.) (Gaudeamus 1901, Erő; Jövendő 1902). 88

Szinnyei XIV:1613. (*jan. 17.) – Krücken-Parlagi 1918. II:730. (*jan. 17.) – Bpi Hírl. 1919. 5. sz. – Orsz. Gárdonyi Géza Irod. Társ. évkve. 1929. – M. társ. lex. 1930:624. (*jan. 16.) – Sziklay 1931:314. – Kincses kalendáriom. 1933. – Strazimir 1933:1096. Arck. – Gerő 1940:233. – Gulyás 1956:651. – Viczián. 1978:15. (32.) – Gudenus 1998. IV:304. – Bpi sajtó 1873–1950. 2000:1058. – Gulyás–Viczián XXXII: (kz.)