🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > Z > zoroasztrizmus
következő 🡲

zoroasztrizmus, mazdaizmus: az iráni vallás →Zaratusztra által megtisztított formája. Nem dönthető el, hogy vallási reform eredménye-e, v. csak egy részlete a hagyományos iráni ősvallásnak, →Ahura Mazda, a ‘Bölcs Úr’ tiszteletének. – A teremtés középpontja az ember, érte fáradozik Ahura Mazda, a jó és Ahriman, a rossz principiuma. Szabad akaratából következően az ember szabadon dönthet a bölcs és a jó ill. a rossz és a hazugság birodalma között. E döntésnél nincs magára hagyva, mert az →amesza szpenták segítik. Ezért állnak az emberek a földön 2 táborban egymással szemben, s ez válik láthatóvá a társad. szerkezetében: a gonosz birod-ához tartoznak a nomád rablók, az igazságéhoz a letelepedett földművesek. Zaratusztra szembefordult a nomádok állatáldozataival és a →haoma-áldozattal, s a →tűz-kultuszt szorgalmazta, mint a Bölcs Úr kultuszának egyetlen törv. formáját. – Az életben minden kérlelhetetlen döntés előtt áll! Az asabánok vallási kötelessége, hogy a hasznos állatokat őrizzék, a kártékonyakat megöljék, a terméketlen földet öntözzék, megműveljék és gazdag aratásról gondoskodjanak, családot alapítsanak, sok gyermekkel erősítsék az igazság birod-át, s győzzék le a drugvanokat. – Az ember testét (tanú) életerő élteti, amely a halálban eltávozik, elvész; a föltámadáskor megdicsőült formában újra élni fog. Az ember szelleme a késői közép-perzsa elképzelés szerint összetett: lélekből, érzületből, érzéki megismerőképességből és alakból áll. A lélek (urvan) az a szellemi elv, minek segítségével az ember a halál után mint személy tovább él; az emberi személy érzülete a daéna; az érzéki megismerőképesség a baodah, mely a halál után is megmarad; az ember alakja a kehrp nincs a földi testhez kötve. Aki helyesen cselekszik, arra kir. jutalom, a drugvanokra viszont rossz sors vár az eljövendő életben. A jelen és a másvilág átjárják egymást, a halál csupán átmenet. Az elválás hídján (cinvat-híd) a halott ítéletre megy, ahol könyvelt cselekedetei alapján eldől, hogy az égbe v. a pokolba, a hosszantartó jó v. rossz életbe megy-e. E személyes megítéltetés mellett utalások vannak egy világítéletre is. Ez a hit azonban részletesen csak a későbbi →Avesztában található meg. – Zaratusztra halálát követően a hagyományok népszerűbbé, és „vallásosabbá” váltak. Ahura Mazdából főisten lett, akit Ahuramazda, Ormuzd, Ormizd és Oromazesz néven is neveznek; az amesza szpentákból 6, majd 7 istenség lett, kiket hol ffi, hol női alakban mint védőisteneket képzeltek el, csatlakozott hozzájuk „Ahura Mazda üdvözítő lelke”. E tartalmi „fejlődés” hátterében vsz. a →mágusok álltak (→Mithrasz, →zervanizmus). – Ettől a különleges, ill. késői formától eltekintve a közép-perzsa kv-ek az egyéni föltámadáshoz kapcsolva felvázolják a végső időket: az idők végén a Bölcs Úr, Ahura Mazda győzedelmeskedik övéivel, Ahriman, a gonosz lélek örökre vereséget szenved. – Zaratusztra hitét a →párszik vitték tovább. **

König 1985.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.