🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > I > ibisz
következő 🡲

ibisz (lat. Threskiornis aethiopicus): a gólyák alrendjébe tartozó, hajlott csőrű, főleg rovarokkal táplálkozó gázlómadár. Hazája Eu., Afrika, D-Ázsia. - Az ókori Egyiptomban szt madár, megjelenésekor számítani lehetett a Nílus vízszintjének emelkedésére. Memphisz mellett, Szakkarában, ahol Thoth kultuszának a közp-ja volt, 1966: egy temetőben százezrével találtak mumifikált ~eket. - A Szentírásban a Lev 11,17: tisztátalan állat. A Physiologus szerint a tenger partján él, de úszni nem tud, csak a tisztátalan halat eheti meg. A 9-15. sz. művészetében a →rossz szimbóluma, vsz. a MTörv 14,12-19 alapján, ahol a gólyafélék a tisztátalan állatok közé soroltatnak. Nagyságával tűnik ki a költöző madarak közül, ezért a Jer 8,7 alapján az igazságot fölismerő lélek jelképe. →daru, →fecske, →gólya **

Lipffert 1976:35. - Sachs 1980:286. - BL:663. - Physiologus 1986:72. (40.)


ibisz, egyiptomi ibisz, szent ibisz (Threskiornis aethiopicus): az ibiszfélék családjába tartozó hajlott csőrű gázlómadár. Hazája Afrika, D-Ázsia. – Mo-on az ibiszfélék közül a batla (Plegadis falcinellus) és a kanalasgém (Platalea leucorodia) fordul elő, utóbbi 2010: több mint 1000 párban költött. Lásd MKL V:162. S.E.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.