jelkép: a természetes látás számára láthatatlan tartalmat kifejező →jel, a →szimbólum egyik fajtája. - A ~ az →allegóriánál jóval tömörebb. Irod. megfelelője a →metafora. A ~ ált. tárgy, ill. kép, de lehet →szín (a fekete pl. a gyász, a fehér a tisztaság, a piros a szeretet ~e), zene (nemzeti himnuszok), viselkedésforma (meghajlás a tisztelet, szerénység, a kézfogás a barátság ~e) és cselekedet is (a →prófétáknál gyakori: vö. Iz 20; Oz 1). →Jézus csodái istenségének ~es bizonyítékai. - A legegyszerűbb ~ek a geometriai jelek: a pozitív dolgok jelzésére használt +, ill. ennek ellenkezője, a - jel; a nőiség és ffi karakter jelzésére használt kör és vonal, x és y stb. - A ker. műv-ben a ~ a transzcendentális világot közvetíti. Minden földi jelenségnek lehet ~es tartalma, a tárgyaknak éppúgy, mint az elvont formáknak. A gótikus szegyh. mint ~ a mindenség teljességének képe. A kerség úgy használja föl a tárgyi világ ismert eszközeit, hogy azokkal képes megjeleníteni a →szentet, és ellentétét, a →sátánt is. A kultikus cselekmények mindig ~ek (→liturgia), és a →misztérium befogadását segítik elő. Ennyiben különböznek minden más hétköznapi ~től: összekötnek a természetfölöttivel: a világból vett képeiben az evang. erői hatnak és válnak láthatóvá. A ~ek használata együtt járhat olyan félreértések és tévedések kockázatával, mint pl. a látható ~es tárgy tisztelete az általa képviselt valóság helyett. Ez a babonáig is elmehet. Védekezni mégsem a ~es (lit.) tárgyak elvetésével kell (→képrombolás az ókorban és a →reformáció kezdetén), hanem a tanítással. - A ker. műv-ben sokoldalú ~-nyelv fejlődött ki: személyek, állatok, növények, tárgyak pozitív és negatív ~-csoportokat alkottak a jó és a rossz megjelenítésére (→Physiologus). - A ~ sajátos formája az →attributum, mely egy-egy szentre jellemző erényt, életrajzi eseményt jelképez. A ~ekből született a 4. sz: a →tipológia is. - A ~ tartalma hosszabb idő elteltével, a kultúrák váltakozásával feledésbe mehet és módosulhat (→horogkereszt, →tizenkét csillag), ill. tudatosan is megváltoztatható. Pl. a vörös/piros szín a ker. színszimbolikában a szeretet és a vértanúság színe, a 19-20. sz. pol. életben a →kommunizmusé. A →szabadkőművesség több ker., ill. egyetemes jelentésű ~et (nap, hold, kör, négyzet, kő, fekete, fehér, oszlop stb.) használ a maga céljai szerint módosított tartalommal. **

Sachs 1980:326.