Wagner Ferenc, SJ (Wanger, Allgau, 1675. aug. 14.–Bécs, 1738?. febr. 5.): igazgató, szótárszerkesztő. – 1690: Kremsben (Au.) lépett a r-be. Pozsonyban és Nagyszombatban tanított. 1705 k. Bécsbe hívták. Ig. és gyóntató, a szem. rektora volt. – Fm: Commentarius de vera et Germana Eruditione. Nagyszombat, 1701. – Universae Fraseologiae latinae Corpus. Augsburg, 1718; Nagyszombat, 1750. – Introductio in universalem historiam in usum scholarum. Bécs, 1729–30. – Einleitung in die alte und neuere Geographia in 37 Landcharten. Bécs, 1737. – Introductio in universam geographiam iuventutis academicae commodo. Bécs, 1745.

Szinnyei XIV:1378.

Wagner, Francis Stephen →Wágner Ferenc

Wagner János (Bp., 1906. nov. 22.–Bp., 1948. okt. 6.): zoológus, egyetemi tanár. – A bpi Eötvös József Főreálisk., a bpi és a pécsi egy. hallg-ja, ahol 1928. V. 30: biológiából drált. 1929, 1931: belföldi, 1930: bécsi ösztöndíjas. – 1931: a pécsi egy. állattani tanszékén tanárs., 1933: a M. Nemz. Múz. állattárában gyakornok, 1936. VII. 1: s-őr, 1938. VII. 1: I. o. őr. A debreceni egy. 1934. VIII. 4: a puhatestű állatok termrajza tárgykörben mtanárrá képesítette. Kutatóúton járt Közép- és D-Eu-ban, az Adria partvidékén, Töröko-ban. Vízi, házatlan és rabló csigákkal foglalkozott, leírt számos, részben ismeretlen csigafajt; több a nevét viseli. A Tisza István Tud. Társ. l., és 1941: a SZIA IV. o. tagja. – M: Mo. vallomiái. Bp., 1935. – A csigák táplálkozás-biológiája. Uo., 1942. – Újabb adatok Erdély és a Partium faunájának ismertetéséhez. Uo., 1942. – A Gutin hegység mollusca-faunájának alapvetése. Uo., 1941. (Klny. Állattani Közl.) – Az 1943. é. erdélyi faunakutatás malakologiai eredményei. Uo., 1944. – A csigák táplálkozása. Uo., 1944. T.E.

Szabó 1940:1047. – SZIA tagajánl. 1941:54. – MÉL II:1019.

Wagner Johannes, Bogner (15–16. sz.): harangöntő. – Iglón 1475–1520: dolgozott. Az utolsó kk-i iglói mester. P.P.

Wagner József (Bp., 1882. okt. 21.–Bp., 1956. nov. 29.): tanár, nyelvész. – A bpi Piar. Gimn. éretts., a Tud.egy., 1 é. Münchenben és párizsi Sorbonne-on képezte tovább magát, Bpen 1901: gyorsírástanári, a M. Zeneisk-ban hegedűtanári, 1905: lat–gör. szakos középisk. tanári okl. szerzett. – 1906–17: Aradon gimn. tanár, ahol 1910–17: zenekari hangversenyeket is rendezett. 1917–42(?): nyugdíjazásáig a bpi Tanárképző Int. Gyakorló Gimn. vez. tanára 1920-: a Bpi Közgazd. Kar megbízott gyorsírási szakelőadója. Az Aradi Filharmoniai Egyes. tb. tagja, az Orsz. Gyorsíró Tanács és a Gyorsírástani Vizsgáló Biz., az Orsz. M. Gyorsíró Egyes. választm. tagja. az Orsz. Gazd. Szaktanárvizsgáló Biz. és 1939–44: a Sajtókamara újságíró szako. tagja. 33 dallamot közölt különböző korokból Horatiusi szövegekre. – Cikkei: M. Középisk. (1918/19, 32/33, 41/44), Zászlónk (1922/23, 28/29, 34/35, 41/42), Zenei Szle (1922/26), Nagy Sándor emlékkv. 1877-1927. (Bp. 1927: Nagy Sándor és Faulmann), Széljegyzetek az egységes m. gyorsírás 1–3. évéről szóló beszámolóhoz. (Bp. 1931: Vitás kérdések az egységes m. gyorsírásban), Kat. Szle (1932: Császár és csillagász; 1942: Julianus apostata, mint a cionizmus védnöke; 1943: Az ókori kereszténység zenei élete); Tükör (1940/41), A Kat. Középisk. Főigazg. évkve az 1939–40. isk. évről. (Uo., 1941: A nemzetk. s.nyelv problémája és a neolatin mozg.), Új Idők (1947). – M: Ógörög sportélet. (Dri értek.) Pápa, 1904. – Gör. régiségek és a gör. irod.tört. vázlata. A 4. kiad. után ford. Horváth Balázs. Összeáll. 2. kiad. Bp., 1906. [s.v. Vágner is] (és 1922) – Róm. régiségek és a róm. irod.tört. vázlata. a tanuló ifj. használatára. A 2. kiad. után Ford. Horváth Balázs. 5. kiad. Uo., 1905. (6. kiad. 1907, 7. jav. és bőv. kiad. 1909, 8. kiad. 1910, új lny. 1921., 1924., 1926–1930; U. az Átd. Gaál László, Oszvald Arisztid. 9. kiad. 1937.; új lny. 1939–1948) – Goethe Faustjának zenei hatása. Arad, 1913. – A Wagner operák m. fordításairól. [Bp., 1916] (Klny. EPhK) – Az Aradi Philharmonikus Egyes. 25 é. tört. Arad, 1916. – A levelező gyorsírás módszeres tankve. 2. kiad. Bp., 1921. (A Zászlónk diákkvtára. 25/26.) (3. kiad. 1924) – A m. diák daloskve. Szólamkiadás. Szerk. Uo., 1921. (A Zászlónk diákkvtára 22–23.) (2. kiad. 1922., 3. kiad. 1923) – A gyorsírás tört-ének, elméletének és módszertanának tankve. (A gyorsírás tanítására képesítő vizsgálat anyaga) Gopcsa Lászlóval. Uo., 1922. – Az egységes m. gyorsírás módszeres tankve. 1. r. Fogalmazási gyorsírás. [Középisk. sz.] Uo., [1927] – A modern fogalmak m–lat. szótára. Bp., 1937. (Bibliotheca Iuventutis. 1.) – A nemzetközi segédnyelv problémája és a neolatin mozgalom. Bp., 1941. – Commentarii de 25 annis Juventutis et de neolatino qui dicitur motu. Uo., 1941. (Bibliotheca Iuventutis 2.) – Az antik világ zenéje. [Uo.], 1943. (Parthenon tanulmányok 6.) – Szemelvények az Odysseiából. A gimn. 6. o. sz. [Írta Homeros]. Bev. és magy. ell. Marót Károlylyal. Bp., 1930. (Bibliotheca discipulorum. Gör. nyelv és irod. 1.) és (SZIT gimn. tankvei) (Új lny.1942) – Szemelvények Homeros Iliasából. A gimn. 7. o. sz. [Írta]. Bev. és magy. ell. U. azzal. Uo., 1930. (Bibliotheca discipulorum. Gör. nyelv és irod. 2.) – Emlékkv. a Juventus 25 é. jubileumára. Uo., 1935. – A zene szerepe az antik társadalmi életben. Uo., 1943. – Taylor gyorsírási rendszere. Danzer latin áttételében. Ford. Bp. 1944. (Bibliotheca Iuventutis 3.) – Bpen 1921–1925: Temesvári Zenebarátok Társaságának és a Szatmári Zenekedvelők Egyes. havilapja a Zenei Szemle társszerk., 1925. IX. 6. –1 1926. X. 6. : bpi szerk.; a Juventus lat. nyelvű (kéthetenkénti, 1939. XI-: havi) tanügyi lap [24 orsz-ból előfizetett, 1939–44: egyetlen Eu-ban] 1934. IX. 1.–1944. X: szerk. – Betűjegye: W. J. (M. Középisk. 1909). 88

Kalmár 1907:2., 1910:2. – Népfölkelők névkve. Bp., 1910:206., 1912:209. – Barthos–Csetri 1923:78., 1925:59. – Barthos–Csetri–Luttor 1929:42., 1931:82. – Moravek 1900/25. 1930:156. – Bpi Közgazdtud. Kar alm. 1920/21–1930/31. Bp., 1931: 64. – Molnár 1936:516. – Ker. m. közél. alm. 1940. II:1179. – A Sajtó 1939: 8. sz. – Sajtókamara évkve. 1940:172., 1942:150., 1943:198. – Bpi gyakorló gimn. évkve. 1941:32. – Monoki 1941:191. – Jámbor 1942:120. – Antik Tanulmányok 1957:1/2. sz. [Borzsák István: W. J. (1882–1956)] – Viczián 1995:191. (666.) – Gulyás–Viczián XXXI: (kz.)

Wagner Károly, SJ (Zboró, Sáros vm., 1732. ápr. 12.–Kisszeben, 1790. jan. 7.): egyetemi tanár. – 1747. X. 14: Trencsénben lépett a r-be, már növ. korában Corneille színműveit ford. lat-ra. 1760: Nagyszombatban pappá szent., teol. dr. 1762: Szepeshelyen gimn. tanár, 1764: Radványban, Mitsinben (Zólyom vm.) és környékén hitszónok. 1765: a szakolcai konviktus, majd az eperjesi gimn. ig-ja. 1773 u. Pozsonyban az orsz. levtár ig-ja. 1777: Budán az egy. kvtár őre, majd az egy-en a pecsét- és címertan tanára. 1784: nyugalomba vonult. – 800 kötetes kvtárának 87 %-a történeti vonatkozású, nagyrészt lat. nyelvű. – Fm: Analecta Scepusii sacri et profani. 1–2. köt. Bécs, 1774; 3–4. köt. Pozsony és Kassa, 1778. – Petri de Warda epistolae. Pozsony és Kassa, 1776. – Collectanea genealogico-historica illustrium Hungariae familiarum, quae jam interciderunt. Decas I. Buda, 1778; Decades IV. Pozsony, Pest, Lipcse, 1802. – Diplomatarium comitatus Sárosiensis. Pozsony és Kassa, 1780. – Negyven köt. okl. és kz-gyűjt. maradt utána. (Orsz. Széchényi Kvtár, Kézirattár. 88

Szinnyei XIV:1383. – JTÉ 1942:411. – Vidákovich A.: ~ Manyó Józsefhez intézett levelei. Bp., 1933. – Sommervogel VIII:938. – Hölvényi György: ~ kvtára. Az Egy. Kvtár Évkv-ei 3. Bp., 1966:147. – Csapodi–Tóth–Vértesy 1987:150.

Wagner Károly (20. sz.): harangöntő. – Szekszárdon 1894–1928: dolgozott.  P.P.

Wagner Mártha M. Bernadette, ASzFL (Ústí nad Labem, Cseho., 1900. márc. 20.–Bp., 1980. aug. 28.): általános főnöknő. – A polg. isk. elvégzése után 1924. X. 1: Bpen lépett a r-be. 1927. VIII. 15: első, 1931. VII. 31: örök fog-át uo. tette. 1931/32: ápolónői okl-et szerzett. Újpesten betegápoló, a bpi anyaházban portás. 1945. VI. 21: ált. főnöknő. – A szétszóratás után, 1950 őszétől ált. főnöknő és sekrestyés. r.k.

Wagner Mihály János, Vagner (Linz, Felső-Au., 1788. aug. 12.–Sankt Pölten, 1842. okt. 23.): megyéspüspök. – A teol-t Bécsben végezte, teol. dr. 1811. IX. 1: szent. pappá. Linzben kp., 1813–16: uo. adm. és teol. tanár. 1816: a bécsi egy. tanára. 1818: cs. kir. udvari plnos, pograni c. apát. 1829: megtartva udvari plnosságát, győri knk., szentadalberti prép. 1833: táb. helynök, IV. 27: kinev., VII. 29: megerősített belgrád-szendrői pp. 1833. IX. 8: Győrött szent. fel. 1835. XI. 16: a kir. áthelyezte Sankt Pöltenbe, a pápa 1836. II. 1: megerősítette, IV. 24: mpp-ként beiktatták. – Utóda a belgrád-szendrői c-en 1837. V. 19: Schrott József. 88

LBE:49. – Calend. Eccl. 1836:7. (a belgrád-szendrői c. üres) – Gams 1873:302. (8.); 396. (1820–37: a szendrői szék üres) – Schem. Jaur. 1897:46. (592.) – Bedy 1938:475. – Ritzler–Sefrin VII:108, 216.

Wagner, Peter Joseph (Kürenz, Trier mellett, 1865. aug. 19.–Fribourg, Svájc, 1931. okt. 17.): zenetudós. – A trieri dóm énekkarában kezdett énekelni. Strassburgban és Berlinben zenét tanult. 1893: magántanár, 1902: a zenetud. ny. r. tanára a fribourgi egy-en. Az egyh. zene és a gregorián ének kutatásának nemzetközileg elismert tekintélye, az 1927: alapított Nemzetközi Zenetudományi Társaság 1. elnöke, több tud. akad. tagja volt. Az Einführung a modern gregoriánkutatás alapműve. Tanulmányaival elmélyítette a kk. lit. énekének megismerését. 1901: az egy-en belül Gregorián Akad-t alapított. Kimutatta a római és germán gregorián-éneklési stílus különbségeit, élete végén a mozarab lit. énekeit kutatta. – Fm: Einführung in die gregorian. Melodien. Fribourg, 1895. – Über traditionelle Choral. Uo., 1905. – Der Kampf gegen die Editio Vatikana. Uo., 1907. – Elemente des gregorian. Gesangs. Uo., 1909. – Geschichte der Messe. Uo., 1914. – Einführung in die katolische Kirchenmusik. Uo., 1919.

LThK X:910.

Wagner, Richard (Lipcse, Szászo., 1813. máj. 22–Velence, 1883. febr. 13.): zeneszerző. – Drezdában és Lipcsében tanult. 1833: Würzburgban korrepetitor. 1834: Magdeburgban a városi színház zeneig-ja. 1836: eljegyezte Minna Planer színésznőt, akit Königsberbe, a városi színházhoz követett. 1837 őszén Rigában karmester, 1839. III: állástalanul és eladósodva feleségével Párizsba menekült. Itt ismerkedett meg Berliozzal és →Liszt Ferenccel. 1843: a drezdai operaház kir. karnagya. 1848: cikket írt Bakunyin és Röckel forr. lapjába, 1849. V: a drezdai fölkelés alatt röplapokat osztogatott, ezért 1862-ig érvényben maradt elfogató parancsot adtak ki ellene. ~ ekkor Weimarba, Liszthez menekült, majd 1858-ig Zürichben élt. – II. Lajos bajor kir. 1864: Münchenbe hívta, de ~ 1866: Tripschenben (Luzern mellett, Svájc) telepedett le. 1870. VIII. 25: feleségül vette Liszt Ferenc Bülowtól elvált leányát, Cosimát. 1869-: rendszeresen találkozott Friedrich →Nitzschevel. 1872. IV. 22: Bayreuth-ba költözött, ahol fölépítette a Festspeilhaust, az ünnepi játékok épületét. Bayreuth-ban temették el. – Életműve a művészet, vallás és filozófia vitatott kapcsolatának légkörében született. Műveit kezdetben a megváltás (1843: Az apostolok lakomája, 1845: Tannhäuser, 1848: Lohengrin, 1849-: Názáreti Jézus [terv]), később a →hegelianizmus hatására a forr. eszméi hatják át. →Feuerbach, L. hatására írta a Niebelung gyűrű szövegkönyvét, magát a művet 1874: fejezte be. →Schopenhauer és Nitzsche követőjeként vallotta a műv. igazát az ember fil. és vallási elidegenedésével szemben. 1865: a Trisztánnal a szerelem és a halál szoros kapcsolatának állított emléket. 1868: a Mesterdalnokokban a művészetet mutatja be legnagyobb értékként. A 19. sz. közp. eszméje, a „művészetvallás” 1882: a Parsifalban érte el csúcspontját. **

LThK: 1993. X: 921. – ZL III:538.

Wagner Sándor (Kövesd, Közép-Szolnok vm., 1871.–Csíkszereda, 1922.): gimn. tanár. – Neje kibédi Péterffy Etelka. A Ferenc József Tud.egy. 1895: m-lat. szakos középisk. tanári okl. szerzett, 1895–1909: a gyulafehérvári áll. seg. r. k. főgimn., 1909–15: a marosvásárhelyi, 1915–18: a csíkszeredai gimn. tanára. 1918: Bpre menekült, 1919: visszatért Csíkszeredára. – Írása: Gyulafehérvári főgimn. ért. (1901/02: Czuczor Gergely emlékezete) – M: Az Erdélyi r. k. Státus tanárai X., XIII. és XIV. kongr-ának évkve. Összeáll. Gyulafehérvár, 1904., 1909., 1914. – A m. isk-i helyesírás szójegyzékekkel. Uo., 1922. – Gyulafehérvárt az Erdélyi R. K. Irod. Társ. heti közlönye a Közművelődés 1903. III. 7.–1908. I. 27: fel. szerk. 88

Kiss–Sziklay 1902:502. – Kalmár 1907:73., 1910:133. – EMIB 1919:46. – Kemény 1942:157. – M. közalkalm. alman. Uo., 1942: 190. (*Szilágykövesd!) – Viczián 1995:191. (1021.) – Monoki 1997:6600. – Gulyás–Viczián XXXII: (kz.)