Katalin (gör. Katarina, lat. Catharina): az egyik leggyakoribb női név, jelentése: egészen tiszta, makulátlan, tökéletes. A szó gyöke a gör-ben azonos a →katolikussal. **

Katalin, Alexandriai, Szt (†Alexandria, 305. nov. 24. v. 25.): szűz, vértanú. - 6. sz. passiója szerint kir. családból származott. Amikor Maxentius (v. Maximianus) cs. Alexandriába érkezett, mindenkinek megparancsolta, hogy áldozzon a bálványoknak. A 18 é. ~ ekkor a tp-ba sietett, hogy az áldozattól visszatartsa a ker-eket. Elfogták, a cs. elé vitték, akit a kereszt üdvözítő erejére figyelmeztetett. A cs. erre összegyűjtötte filozófusait, hogy győzzék meg ~t, de Szt Mihály főangyal olyan erőt adott neki, hogy ~ térítette meg a bölcseket, akiket a cs. tűzhalálra ítélt. Ezután gazdagsággal és házassággal csábította ~t a börtönben Porphyrius hivatalnoka kíséretében, aki ~ hatására 200 katonával együtt megtért. Erre a cs. késes kerekekkel akarta szétszaggattatni, de a kerekek oly erővel törtek szét, hogy sok ott álló katonát megöltek. Amikor a csnő lépett közbe ~ megmentéséért és ker-nek vallotta magát, őt is lefejezték, sőt Porphyriust is kivégezték a 200 katonával együtt. Végül ~t fejvesztésre ítélték. Halála előtt imádkozott azokért, akik majd közbenjárását kérik és Isten válaszolt neki a felhőből, hogy kérése teljesül. Amikor lefejezték, testéből vér helyett tej folyt. Holttestét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol a sírjából szivárgó tej és olaj minden betegséget meggyógyított. - E passiónál későbbi forrás, a Conversio elbeszéli ~ gyermekkorát, megtérését és Krisztussal való misztikus eljegyzését is. - Ereklyéit vsz. az arab hódítók miatt a 7. sz: vitték át Alexandriából a Sínai-hegyre. Ü: nov. 25. - A →tizennégy segítőszent egyike. - 4074 sor terjedelmű, magyar nyelvű, verses legendája az →Érsekújvári kódexben →Sövényházi Márta másolatában, 1531-ből maradt ránk. Fordítás, közvetlen latin forrása és a fordító személye ismeretlen. A legenda 3 részletben keletkezett: legkorábbi (10. sz vége) a vértanúság elbeszélése, 13. sz-i Katalin megtérése, 14. sz-i csodálatos születése. Számos változatban élt Európa-szerte, sok köztük a nemzeti nyelvű, verses feldolgozás. A teljes ciklus olvasható →Temesvári Pelbárt Pomeriumában, aki vsz. uazt a változatot használta, mint m. költő-fordítója. - Fejed. ruhában, koronával ábrázolják. Attrib-ai: kezdetben a kv. és a pálmaág, a 14. sz-tól a kard és a kerék v. kerékdarab, lába alatt egy koronás ffialak, Maxentius cs. Ábrázolásáról a 12. sz. vége óta tudunk. A 15-16. sz: rendkívül gyakori mint önálló alak, v. vtságának egy-egy jelenetében. 2x is megfestette id. Lucas Cranach (Drezda, Gemäldegalerie, 1506; Bp., Dunamelléki Ref. Egyházker. gyűjt-e, 1510 k.), ill. a tizennégy segítőszent között (Marco Basaiti, Bp., Szépműv. Múz., 1510 k.). Legrészletesebb ciklusa Masolino freskói (Róma, S. Clemente, 1428 k.). Önállóan is ábrázolták: A gyermek Jézus gyűrűvel eljegyzi, Giovanni da Ponte oltára (Bp., Szépműv. Múz., 1421 - predelláján további legenda-jelenetek); sokszor más női sztek jelenlétében (id. L. Cranach, Coreggio). A szárnyasoltárokon főként Szt Borbála párja, gyakori mellette Szt Dorottya és Antiochiai Szt Margit is (kisszebeni Angyali üdvözlet-oltár, Bp., Nemz. Galéria, 1515-20). Vitája a filozófusokkal, A bölcsek tűzhalála, A késes kerék széttörése, Lefejezése és sírbatétele. - A K-i egyh-ban csnői viseletben, kereszt-attrib-mal. Ny-on a legelterjedtebb nem bibliai sztek egyike, a 7-11. sz. nápolyi S. Gennaro-katak-ban is előfordul. Megtérésének kedves ábrázolásai a báti táblákon (Esztergom, Ker. Múz. 1420-as évek). - Mivel a hit igazságát olyan hatásosan védte, a teol-ok, fil-ok és ügyvédek védősztje lett. A párizsi Sorbonne egy. pecsétjébe is ~t vésették, ezért a kk. főisk-k, kvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védősztjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában ~ a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő kk-ban gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén segítségül hívták. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. Szoptatáskor, fejfájás és nyelvbajok ellen is oltalmul hívták. - Deményi László Piar 1742: beszédgyűjt-ének egyik prédikációját ~nak sztelte, akit Szeged városa pátrónájaként tisztelt. Szőreg az anyaváros védősztjét választotta tp-ának oltalmául. A szegedi piar. gimn. 1744: Sponsabo te mihi in fide c. ~ról isk-drámát adott elő, növendékeinek nyilvános vitatkozását ~ napján rendezték. A 18. sz: a gyöngyösi franciskánus teol-ok is évente e napon tartottak disputát, amelyre a városbeli világi papokat, a környék kálvinista lelkészeit is meghívták. 1500: a Szegeden tartózkodó Zsigmond lengy. hg. jutalmat adott a ~-napi köszöntőknek. Jezsuita isk-drámák: Homonna (1615), Pozsony (1628), Nagyszombat (1649), Kassa (1657), Szakolca (1701). A nagyszombati, majd pesti egy-en a jogi kar dékán-választása egészen 1833-ig ~ napján történt. - ~ védősztje volt a bányászoknak is: montanistarum patrona. Ez magyarázza többek között Körmöcbánya, Selmecbánya, Nyitrabánya, Telkibánya (1450), Szomolnok, Nagybánya (kk., 1724: pusztult el) plébtp-ainak patrocíniumát. Körmöcbánya ~-tp-át talajsüppedés miatt 1880: le kellett bontani. A város barokk Szentháromság-emlékén látható ~ és Kelemen domborműve is. - Céheink is szívesen választották ~t védősztül, hiszen a kk-ban vallási közösségnek is számítottak. Így az eperjesi szűcsöké fraternitas pellificum alias beatae Catharinae volt. A soproni halászoknak is ~ volt a patrónája. A szegények, ügyefogyottak, árvák, továbbá idegenek és vándorok istápolására vállalkozott a 15. sz. elején alapított exulum fraternitas S. Catharinae Kolozsvárt. ~ oltalmába ajánlott kórháza volt Győrnek, Veszprémnek. - ~ freskóciklusát Máramarossziget 14. sz: épült, de a 19. sz: lebontott ref. tp. őrizte. Alakja feltűnik Bántornya (15. sz.) falképmaradványain. -

Legendaciklusok szárnyasoltáron: Bártfa (Vir dolorum-oltár, 1500): 5. ~ és az írástudók, 6. kerékbetörése. Bát (1390, Ker. Múz.): 1. jelenet, 2. egy remete Mária-képet mutat a megtérő ~nak. Berki (1520): 1. a bölcsek tűzhalála, 2. ~ lefejezése, 3. kínzása, 4. kerékbetörésének csodája. Csütörtökhely (1490): 1. ~ vitája, 2. lefejezése, 3. kínzása, 4. kerékbetörése. Ma Nagyturányban. Lőcse (~-oltár, 1460): 3. ~ vitája, 4. lefejezése, 5. kínzása, 6. kerékbetörése. Pónik (1512): 2. ~ vitája, 3. halála. Szepeshely (1520, Bp., Szépműv. Múz.): 1. ~ megidézése, 2. vitája a bölcsekkel, 3. a ~ által megtérített ifjak máglyahalála, 4. ~ vtsága. - Önálló táblakép a Batthyány-gyűjt-ből származó, Szépműv. Múz-ban őrzött ~ eljegyzése. - ~ legendájának ígéretei nyomán is kk. szárnyasoltárainknak egyik legkedveltebb alakja: Almakerék (Gergely p. miséje, 1440), Alsóbajom (1490), Bakabánya (1890), Bártfa (Borbála-oltár, 1450, Szt András-oltár, 1460, Mager Veronika oltára, 1489, Vir dolorum-oltár, 1500), Berethalom (1515), Berki (1480), Csíkcsatószeg (1530), Csíkszentlélek (1510), Felsőerdőfalva (1480), Frics (1500), Hervartó (1460), Héthárs (1520), Jánosfalva (1491), Kassa (Mária halála-oltár, 1480, Mária látogatása-oltár, 1470), Kispalugya (1510), Kisszeben (1520), Liptószentandrás (1512), Liptószentmária (1450), Lőcse (Vir dolorum-oltár, 1476), Malompatak (1480), Nagyekemező (1480), Nagylomnic (1495), Nagyőr (1450), Németlipcse (1450), Palocsa (1500 k.), Segesd (1520), Szentjakabfalva (1500), Szepeshely (főoltár, 1470, Mária-oltár, 1480), Szepesszombat (1480), Szmrecsány (1480), Sztankahermány (1510), Trencsén (1410), Zsidve (1508). - Faszobrai: Andocs (1500), Barka (1410), Bártfa (1480, a Virgines Capitales társaságában, 1500), Berki (1510), Busóc (1390), Csütörtökhely (1490), Dobronya (1519), Csíksomlyó (1500), Farkasfalva (1480, a Virgines Capitales társaságában), Felka (1480), Frics szárnyasoltára (1500 k. 1955: a turócszentmártoni múz-ban), Felsőrépás, Keresztfalu (1510), Késmárk (1490), Kislomnic (1400, a Virgines Capitales társaságban), Kisszeben (Szt János-oltár 1510, a Virgines Capitales között, Angyali üdvözlet-oltár 1510, ugyanúgy), Krig (1380), Leibic (1450), Liptószentmiklós (1480), Lőcse (1480, 1494, a Virgines Capitales társaságában), Maldur (1360), Mohos (1500), Mosós (1470), Nagyszalók (1483), Necpál, Okolicsnó (1500), Podolin (1420), Ruszt (1510), Selmecbánya (1506), Svábfalva (1460), Szászbogács (1518), Szepesszombat (1464, a Virgines Capitales társaságában), Szepestótfalu (1510), Turócszentilona (1520), Turócszentpéter (1500). - A pozsonyi ferences tp. ~-képét a jozefinizmus viszontagságai között mentették ide az 1786: föloszlatott Szentkatalin ktorból, amely Nahács falu közelében, erdő sűrűjében állott. 1618: Erdődy Kristóf alapította, kegyura is az Erdődy család. A hajdani tp. főoltára mögött barlang volt, benne remetéskedett a hagyomány szerint Apponyi János. Itt jelent meg neki ~. Sok beteg talált a barlangban, ill. tp-ban gyógyulásra. - Az újkígyósiak ezen a napon meggyfagallyat tesznek egy vízzel telt üvegbe. Meleg helyre rakják, a vizet többször felfrissítik. Karácsonyra szépen kizöldül. Ez a katalinág. Gömörben a lányosházaknál ~ napján 9 különböző fáról bimbós ágat törnek. Ha az ágak karácsonyra kihajtanak, akkor a lány férjhez megy. Szendrőn úgy tartják, hogy csak szűzlánynak virágzik ki az ága. - A lányszíveknek ez a nagy bizalma onnan ered, hogy ~t a legenda szerint Jézus gyűrűvel eljegyezte, és megígérte menyasszonyának, hogy meghallgatja mindazokat, akik ~hoz könyörögnek pártfogásért. A lányok ennélfogva különösen a vőlegényszerző sztet tisztelik ~ban. A szokás őseredeti formájában a távoli tavasz megidézésére, siettetésére irányult. Később az egyh. szimbolika hatására a Jessze vesszejének képzetköre, a karácsonyra való készület, majd a farsangon eljövendő földi vőlegény várása is belejátszott. - A népi köztudat szerint ~ az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja. Így tartja a hazai németség is. Ezentúl már sem lakodalom, sem bál nem esett egészen nagyfarsangig. A Katalin-bál országszerte minden társad. rétegben ismert. Jeles napi időjárási regula: ha Kata kopog, karácsony lotyog. →Szent Katalin Nevelőintézet, Érsekújvár - **

Wagner Lilla: Alexandriai K. Egy hitvalló tört-e. Bp., 1943. - BS III:954. - Bálint II:493. - Sachs 1980:208. - Tarnai-Madas 1991:515. (verses legendájából részletek)

Katalin, Bolognai, Szt, OSCl (Bologna, Itália, 1413. szept. 8.-Bologna, 1463. márc. 9.): apáca, misztikus. - 14 é. koráig Margareta d'Este udvarában nevelték. 1427: Ferrarában belépett a ferencesek harmadrendi közösségébe, mely később a klarissza regulát követte. Pék és kapusnővér, később újoncmesternő. Egy karácsony éjjel a Bold. Szűz ~ karjaiba tette a kis Jézust. - 1456. VII: a város hívására 18 nővérrel, köztük özvegy édesanyjával átköltözött Bolognába és megalapította a Corpus Domini ktort, melynek haláláig apátnője volt. Sok külső és belső nehézség, kísértés közepette tanult teljesen Istenre hagyatkozni a →szemlélődő imádságban. - A bolognai ktor tp-ában temették el. Halála után 3 hónappal fölnyitották a sírját, ép teste kellemes illatot árasztott, arca olyan volt, mintha élne. XI. Kelemen p. 1712. V. 22: avatta sztté. Ü: márc. 9. Fennmaradtak festményei és miniatúrái, ezért a festők, énekesek, énektanárok védősztje. - Fm: Le sette arme necessarie alla battaglia spirituale. Bologna, 1475. - Sermones ad sacras virgines. Uo., 1522. - Rosarium metricum de mysteriis Passionis Christi Domini et de Vita BVM. **- M.E.

Katona Lajos: ~ legendája középkori irodalmunkban. Bp., 1903. - ItK 1933:193. (Horváth Cyrill: A verses Katalin-legenda, a szabadgondolkodás és a neoplatonizmus.) - Schütz II:129. - BS III:980. - NCE III:254. - RMKT I:246.

Katalin, Drexel, Szt (Philadelphia, Pa., USA, 1858. nov. 26.-1955. márc. 3.): rendalapító. - Apja Francis Anthony Drexel bankár, vallástalan humanista. A szülők a →filantrópia elvei szerint belenevelték 2 leányukba, hogy vagyonukat kölcsön kapták, s meg kell osztaniuk másokkal. Amikor a család az USA Ny-i részére kirándult, a bennszülött →indiánok nehéz helyzetének és nyomorának láttán az ifjú ~ban fölébredt a vágy, hogy tegyen valamit értük. Személyesen és anyagiakkal támogatni kezdett számos amerikai missziót és misszionáriust, s ebben egész életén át kitartott. Az első általa alapított isk. 1887: a Santa Fe-i (Új-Mexikó) Szt Katalin Indián Iskola. Elment Rómába XIII. Leó p-hoz (ur. 1878-1903), s misszionáriusokat kért néhány általa pénzelt indián misszióba. Meglepetésére a p. azt tanácsolta, legyen maga is misszionárius. Miután lelkivezetőjével, James O'Connor pp-kel megbeszélte a javaslatot, ~ elhatározta, hogy teljesen Istennek, az amerikai indiánok és afro-amerikaiak szolgálatára szenteli önmagát és örökségét. Ettől kezdve a lélekért vállalt szegénységben csak a legszükségesebbeket fordította magára. - 1891. II. 12: letette első szerzetesi fogadalmát, s megalapította az Oltáriszentség Nővérei társaságot (Sisters of the Blessed Sacrament), akik az amerikai indiánok és afro-amerikaiak között az evang. hirdetésére, s különösen az eucharisztikus élet terjesztésére szentelték magukat. Lelki életük alapja az Eucharisztia volt, benne találták meg a szegények és elnyomottak iránti, valamint a fajgyűlölet következményeit enyhíteni képes szeretet forrását. - ~ szenvedélyes késztetést érzett, hogy hozzájáruljon a faji előítéletek megváltoztatásához. Az afro-amerikaiak ekkor az USA-ban nyomorúságos körülmények között, béresként v. alulfizetett cselédként, neveléstől és alkotmányos jogoktól, szabad és nyugodt élettől megfosztva éltek. Az ültetvény jól körülbástyázott társad. intézmény volt, ahol a színesbőrűek folyamatos elnyomásnak voltak kitéve. A kiutat ~ a minőségi oktatás/nevelésben látta: a vidéken élőket Délen jogi korlátozások is gátolták az elemi iskolázottság megszerzésében. ~ és kongregációjának tevékenységét egyre inkább a  bennszülötteknek és az afro-amerikaiaknak alapított isk-k működtetése tette ki szerte az országban. Élete során ~ közel 60 isk-t és missziót nyitott, látott el tanárokkal és támogatott közvetlenül, különösen az USA Ny-i és DNy-i részén. Fő műve 1925: a Louisianai Xavéri Egyetemnek, az USA egyetlen afro-amerikai túlsúlyú kat. felsőoktatási intézményének a megalapítása. Nővérei foglalkoztak hitoktatással, szociális munkával is, otthon és a kórházakban betegeket, a börtönökben rabokat látogattak. ~ a maga csöndes módján kapcsolta össze az Isteni Gondviseléstől való imádságos és teljes függést a céltudatos tevékenységgel. Vidám, a Szentlélekre hangolt éles elmével hárította el az akadályokat és teremtette meg a lehetőségét, hogy javíthasson a társadalmi igazságtalanságokon. Kezdeményezésének prófétai tanúságtétele révén az USA egyházának rányílt a szeme a bennszülött amerikaiak és az afro-amerikaiak közötti apostolkodás súlyos szükségére. ~ bátran fölemelte szavát az igazságtalanság ellen, és törvényes védelmet is keresett, ha a faji megkülönböztetés bizonyított volt. Élete utolsó 18 évében betegség következtében szinte mozgásképtelenné vált. Ezekben az években egészen Isten imádásának és a szemlélődésnek szentelte magát, amire kisgyermek kora óta vágyott. - Nővéreire 4 dolgot hagyott örökül: 1. az Eucharisztia iránti szeretetét, imádságos lelkületét és az emberek egységének eucharisztikus perspektíváját; 2. tántoríthatatlan kezdeményezőkészségét a kisebbségek közötti szoc. igazságtalanságok fölmutatásában (100 évvel azelőtt, hogy e gondokkal nyilvánosan foglalkozni kezdtek az USA-ban); 3. minden ember minőségi nevelésének és az ezért vállalt erőfeszítések fontosságába vetett hitét; 4. önmagának, örökségének és minden anyagi javának teljes átadását az igazságtalanság áldozatainak az önzetlen szolgálatban. ~t - II. János Pál p. 1988. XI. 20: b-gá, 2000. X. 1: sztté avatta. **

L'Osservatore Romano 2000. X. 2.

Katalin, Emmerich   →Katalin Anna, Emmerich

Katalin, Genovai, Szt, Caterina dei Fieschi (Genova, 1447. ápr/máj.-Genova, 1510. szept. 14/15.): özvegy. - Főnemesi család 5. gyermeke. Apja, Giacomo 1438-39: Nápoly alkirálya, ~ születése előtt meghalt. ~ 12 éves korától az imádságnak szentelte magát. 1463: férjhez adták Giuliano Adornóhoz, Scio sziget kormányzójához. Házasságuk sok szenvedéssel indult. 1473: ~ férjének megtérése után mindketten betegeket és szegényeket kezdtek szolgálni a pammatonei kórházban. - ~ szigorú vezeklésben, böjtben élt, gyakran gyónt, naponta áldozott. 1489-97: a kórház vezetője. Férje halála után, 1499: Cattaneo Marabotto lett a lelkivezetője, aki életét is megírta. ~ követőivel kórházakat, közhasznú zálogházakat, egyesületeket alapított. 1506 u. sokat betegeskedett. Teste romlatlanul megmaradt, Genovában őrzik. - 1684: Genova védősztje lett. 1737: avatták sztté. 1944: az ol. kórházak egyik védősztje. Ü: szept. 15. **

BS III:984. - SzÉ 1988:483.

Katalin, Labouré, Szt, SC (Fain-les-Moutiers, Burgundia, 1806. máj. 2.-Párizs, 1876. dec. 31.): apáca, a →csodás érem apostola. - 11 gyermekes parasztcsalád 9. gyermeke. Anyja halála után húgával vezette a háztartást. 1830. IV: Párizsban lépett a r-be. Konyhás nővér, majd az öregek és betegek ápolója, végül kapus volt. Gyakran voltak látomásai a szentségi Üdvözítőről, 1830. VII. 19-től a Szűzanyáról. XI. 27-i látomásában a Szűzanya rábízta a csodás érmet. De Quélen párizsi érs. támogatásával 1832. VI. 30: adták ki az első 2000 db-ot. - Romlatlan teste az Irgalmas Nővérek párizsi tp-ában. 1933: b-gá, 1947. VII. 27: sztté avatták. Ü: dec. 31., a rendben nov. 28. **

A legjobb anya leghívebb gyermeke. Boldog L. K. irgalmasnővér, a csodásérem látnoka. Bp., 1933. - BS III:1045. - Kővári Károly: A Csodás Érem sztje: ~ és Isten Szolgálója Rozália nővér. Parma (Ohio, USA), 1977. (Példaképek századunknak 6.) - SzÉ 1988:640.

Katalin, Ricci, Szt, Sandrina, OP (Firenze, 1522. ápr. 23.-Prato, 1590. febr. 1.): apáca. - Nemesi származású. 5 é. korában elvesztette anyját, bencés apátnő nagynénje nevelte a ktorban. 1534: Pratóban lépett a r-be. Az első években sok betegség, súlyos testi és lelki kísértések kínozták. Főként a mértéktelenség (→torkosság) ellen küzdött. - 1541: újoncmesternő, majd szubpriornő, 1552 k. priornő. Sok rendkívüli kegyelmi misztikus ajándékot kapott: 1542-től minden csütörtök déltől péntek estig átélte az Úr szenvedését a misztikus egyesülésben, részesült a →stigmák és a →misztikus eljegyzés kegyelmében. A rendkívüli események azonban megzavarták a ktor rendjét, ezért ~ társaival együtt imádkozni kezdett ezek megszűnéséért, s a misztikus kegyelmek el is maradtak. Néri Szt Fülöp, akivel levelezett, 5 tanúval együtt esküvel erősítette meg, hogy ~ beszélgetett vele Rómában, bár pratói ktorát nem hagyta el. Sokan látogatták tanácsát, bátorítását keresve. - 1732: b-gá, 1746. VI. 29: sztté avatták. Ü: febr. 13. **

BS III:1044. - SzÉ 1988:95.

Katalin, Svéd, Szt, Karin Ulfsdotter (Svédo., 1331 k.-Vadstena, 1381. márc. 24.): apáca. - Ulf Gudmarsson nagybirtokos kir. tanácsadó és Svéd (Szt) Brigitta 8 gyermeke közül a negyedik. Szülei Risberg ktorában neveltették. 14 é. férjhez adták Kyreni Egárdhoz. Rövid házasságuk alatt ~ férje hozzájárulásával továbbra is a ktori szigorú vezeklő életet élte. Férje halála után, 1351: ~ követte anyját Rómába, és segítette őt a pápa Fro-ból való visszatéréséért végzett munkájában (→avignoni fogság). Kettőjük e fáradozásának gyümölcseként sikerült Sziénai Szt Katalinnak visszahoznia IX. Gergely p-t (ur. 1370-78) Avignonból Rómába. - ~ és anyja zarándokházat rendeztek be, gondoskodtak az öregekről, betegekről és árvákról. 1372: ~ jeruzsálemi zarándokútra kísérte anyját, aki halálos betegen tért vissza és ~t rendelte lelki örökösévé. IX. Gergely p. 1373: megerősítette Brigitta svédo-i alapítását, Vadstena kolostorát. ~ hazatért anyja ereklyéivel, s a ktor apátnője lett. 1375: a svéd királyi ház megbízásából anyja sztté avatását készítette elő Rómában. Súlyos betegen tért haza. - Az 1466-89: folytatott b-gá avatási pert nem zárták le. Vadstena szerz-ei eredménytelenül kérték IV. Sixtus p-t (ur. 1471-84), hogy Bonaventurával együtt avassa sztté ~t. VIII. Ince p. (ur. 1484-92) engedélyével 1489. VIII. 1: áthelyezték ereklyéit, s hivatalos szttéavatás nélkül sztként tiszteljük. Ü: márc. 24. Árvíz ellen, ill. gyermekáldás idején a vetélés elkerülése végett kérik oltalmát. - Ikgr. Attrib-a →szarvas, mely legendája szerint sokszor segítette veszedelmes helyzetekben. **

BS III:994. - SzÉ 1988:170.

Katalin, Sziénai, Szt, Benincasa, Széna Kata, Szóma Kata (Sziéna, Itália, 1347. márc. 25.-Róma, 1380. ápr. 29.): domonkos harmadrendi, szűz, egyháztanító. - Atyja kelmefestő, ~ a család 25. gyermeke, iker volt. 3 é. korától fölfigyeltek komoly imádságos gyakorlataira, korán fölébredt benne a vágy a csöndes, szemlélődő élet után. 6 é. volt, amikor az első látomásban részesült. 1354: szüzességi magánfogadalmat tett; megtartásáért hosszú harcot folytatott a szüleivel, akik férjhez akarták adni. 1363: súlyos betegségből felgyógyulva végre megkapta az engedélyt, hogy belépjen a (köpenyükről mantellátáknak nev.) Bűnbánó Nővérek domonkos harmadrendjébe. Égi édesanyjának választotta Szt Mária Magdolnát, kinek példáját követve remetei magányra rendezkedett be a szülői házban: visszavonultan, teljes hallgatásban élt (csak gyóntatójával beszélt), imádkozott és vezekelt. Ettől kezdve a rendkívüli kegyelmek folyamatosan végigkísérték és meghatározták életét. 1366/67: a →misztikus eljegyzés, 1370. VII. 17: a →szívcsere, VIII. 18: a →misztikus halál kegyelmében részesült. Ezt követően Jézus kiszólította magányából, és a felebaráti szeretet rendkívül aktív gyakorlására hívta. Súlyos, fertőző, mások által nem vállalt betegeket (leprások, rákosok) kezdett ápolni (elkapta a leprát, de Isten meggyógyította); majd belső késztetésre az Egyh. sürgető problémái felé fordult figyelme. Mind többen kérték tanácsát, bátorítását, lelki család alakult körülötte. A kor szokása szerint írni nem tanult, diktált tanítványainak, akik között nem egy nemesi család sarja volt. Élete vége felé rendkívüli kegyelemként kapta meg az írás képességét, de többnyire ezután is diktálta írásait, mert ez gyorsabb volt (egyszerre 2-4 személynek volt képes diktálni különböző témákban). Levelet küldött az Egyh. megújulása, Itália békéje és a keresztes háború érdekében uralkodóknak, p-knak, katonáknak és közembereknek. Levelezett I. (Nagy) Lajos kir-unkkal (ur. 1342-82) és a kir. anyjával →Erzsébettel is. - Közben növekedett a megnemértés körülötte, sokféle rágalom érte, misztikus kegyelmeit különcködésnek, csalásnak, lelki betegségnek ítélték; az eksztázisban élettelennek tűnő testét az avignoni pápai udvarban tűvel szurkálták, Sziénában nemegyszer kitették a tp. elé, hogy a tp-ot bezárhassák. Elítélték túlságosan aktív életvitelét is, mellyel a „férfiak dolgába” ártotta magát. A sokféle vélemény tisztázására a r. nagykápt. 1374: Firenzébe rendelte ~t, s kivizsgálta életét és tanítását. Kifogástalannak találták, s a nagytudású Capuai B. Rajmundot rendelték gyóntatójául. -

1375-től a p. és a Firenze-Genova-Pisa-Lucca közti békén munkálkodott. amikor Pisában IV. 1: megkapta a →stigmákat, melyek saját kérésére láthatatlanok maradtak. 1376: a firenzeiek követségbe küldték Avignonba XI. Gergely p-hoz (ur. 1370-78), akinek ~ 14 levelet írt, hogy visszahívja Rómába. A p. IX. 13: visszaindult Rómába, s ezzel véget ért a p-k →avignoni fogsága. - 1377 elején ~ visszatért Sziénába. 1378: békét közvetített a p. és a firenzeiek között, amikor Firenzében a feldühített tömeg majdnem megölte. - VII. Kelemen ellenp. (1378-94) megválasztásával IX. 20: megkezdődött a →nyugati egyházszakadás, s ~ minden erejével VI. Orbán p. (ur. 1378-89) mellé állt. A p. hívására XI. végén Rómába ment, s haláláig a p. lelki támasza és tanácsadója volt. 2 utolsó évében misztikus elragadtatásban diktálta a Dialógust, Istennel folytatott beszélgetéseinek kv-ét. - Életrajzát a sztté avatáshoz lelkiatyja, Capuai B. Rajmund írta meg. - II. Pius p. 1461. IV. 29: sztté avatta. A szttéavatási bulla fehér vértanúnak mondja. VI. Pál p. 1970. X. 4: (Avilai Nagy Szt Terézzel együtt) egyháztanítóvá, II. János Pál p. 1999. X. 1: Eu. védőszentjévé nyilvánította. - Fejereklyéje Sziénában a Domonkosok tp-ában, sírja Rómában a S. Maria sopra Minerva tp. főoltárán, emlékszobája a tp-ban a sekrestye mellett. - Ü: 1579: ápr. 29. (Veronai Szt Péter OP napján), 1628: ápr. 30., 1969: ápr. 29. - Védőszentje a tanítóknak, teológusoknak, mosónőknek (halála után az első csoda egy mosónő kimentése volt a megáradt folyóból), oltalmát kérik különösen fejfájás, fulladás, hirtelen halál ellen. - A ház, ahol Sziénában élt, az 1930-as évek óta ol. nemzeti emlékhely. Írásai az ol. irod. Dantéval és Petrarcával azonos szintű értékei. Luigia →Tincani 1917: ~ és Szt Domonkos lelkiségét követve harmadrendi tanítónőkkel alapította a →Sziénai Szent Katalinról nevezett Tanító Missziós Nővérek társaságát, mely ~ életműve, tanítása terjesztésére Rómában 1968: külön itáliai közp-ot hozott létre (Centro Nazionale di Studi Cateriniani, vez-je Giuliana Cavallini). - Ikgr. A domonkos harmadrendiek fekete-fehér ruhájában ábrázolták. Az első festményt tanítványa, Andrea Vanni készítette. A 15-17. sz: Itáliában ábrázolták látomásait, életének jeleneteit (Sziéna, ~ Ház, Szt Domonkos-tp., 1526): megkapja a töviskoronát, misztikus eljegyzése, stigmatizációja [D. Beccafumi, 1515, Sziéna, Pinacoteca], szttéavatása [Pinturicchio freskói, Sziéna, katedrális]. Gyakran ábrázolják a domonkos sztek között is, ill. a Bold. Szűz mellett Szt Domonkossal, amint átveszik a rózsafüzért. A 20. sz. végi műv-tört. katalógusok gyakran összetévesztik a vt. Alexandriai Szt Katalinnal. - Attrib-ai: feszület, szív (melyből feszület nő ki), liliom, töviskorona, stigmák, kv., rózsafüzér, →tiara. - A m. nép nyelvén ~ a Széna Kata, Szóma Kata. Legendájának m. változata az Érdy- és Érsekújvári kódexben: „Szénabeli dicsőséges apáca szűz Szt Katalin asszonynak ő élete”. Domonkos tp-ainkban van ábrázolása (Vác, Szombatbathely, Bp., Váci u. 47: egykori OP tp., Körmend [főoltárán Avilai Nagy Szt Terézzel együtt van szobra]). Napja az 1930-as években még élő népszokásban a konyhavetemények napja. - M: Le lettere. Kiad. U. Meattini. Roma, 1987. - Le orazioni di S. Caterina da Siena. Kiad. Giulia Cavallini. Siena, 1993. - Il Dialogo della Divina Provvidenza ovvero Libro della Divina Dottrina. Kiad. Giulia Cavallini. Uo., 1995. - M-ul: Dialógus. Ford. Csertő György. Bp., 1983. - Levelek. Ford. uő. Uo., 1984. **

Illyés András: A keresztyeni eletnek peldaja v. tüköre, az az: a szentek élete. Nagyszombat, 1682. - Acta Sanctorum. Aprilis. Tom. III. Venitiis, 1738:853. - Kühár Flóris: ~. Győr, 1923. (Védőszentjeink élete 22.) - Jörgensen, J.: ~. Ford. Implom Lajos OP. Bp., 1947. - BS III:996. - DIP II:702. - Bálint I:320. - Sachs 1980:209. - Capuai B. Rajmund: ~ élete. Ford. Diós István. Bp., 1983. - SzÉ 1984:180. - Con l'occhio e col lume. Szerk. Luigi Trenti és Bente Klange Addabbo. Siena, 1999. (Az 1995. IX. 25-X. 7: tartott ~ szem. tanulmányai. Gazdagon illusztrálva.) - Stift Zoltán: La dottrina delle virtù nell'insegnamento di santa Caterina da Siena. Róma, 2000. (Dissz.)

Katalin, B. (1424.-Róma, 1478. okt. 23.): boszniai királynő. - Férje, Tamás fia István (ur. 1461-63) a pápától, II. Piustól (ur. 1458-64) kapta a koronát. ~ sokat tett az igaz kerség terjedéséért. Jajcában letelepítette a ferenceseket. II. Mohamed 1463: meghódította Boszniát, ~ férjét lefejeztette, fiait fogolyként mohamedánná tette. ~ Rómába menekült, ahol II. Pius nagy tiszt-tel fogadta. Ferences harmadrendiként élt. - A ferences r-ben b-ként tiszt. **

BS III:982.

Katalin (1230-as évek eleje-Klissza vára, 1242 nyárelő): magyar királyi hercegnő. - IV. Béla kir. (ur. 1235-70) és Laszkarisz Mária gör. hgnő negyediknek született leánya. 1242: szüleivel a tatárok (mongolok) elől a dalmát tengerpartra menekültek. ~ Klissza várában megbetegedett és rövidesen meghalt, néhány hét múlva nővére, Margit is elhunyt. Mindkettőjüket egy koporsóban Spalatóban a Szt Dominus tp-ban temették el. Maradványaikat 1898: a budavári Mátyás tp-ban helyezték el. Dom.L.-88

Horváth M. II:45. - Révai XI:331.

Katalin (1256-1318 k.): magyar királyi hercegnő. - V. István kir. (ur. 1270-72) és Kun Erzsébet másodszülött leánya. Szülei a kisleány korában elhunyt nagynénje tiszteletére nevezték el ~nak. Apja a ném. fenyegetettség ellensúlyozására D-en keresett szövetségeseket, leányainak kiházasítását e pol. szolgálatába állította. Elsőnek 1268: a 13 é. ~t jegyezték el Uros szerb kir. fiával, a macsói bánságba betört és elfogott Dragutin Istvánnal (†1316 k.) a két orsz. közötti béke zálogaként. ~t apósa barbár körülmények között tartotta, férje aszkéta életet élve nejét elhanyagolta (egyes források szerint ~ István öccsénél, Miljutinnál keresett és talált vigasztalást). 1282: Miljutin bátyját lemondatta, ~, akit haláláig kirnőnek neveztek, a hercegségébe is követte férjét. Egyetlen gyermekét, Ulászlót említik a források. Dom.L.-88

Wertner 1891. - Wertner 1892. - Pauler II:652. - Révai XI:331. (1256/57-1316) - MTK IV:1177.