ínség, szükség: alapvető emberi szükségletek hiánya. - Formái az egyes kultúrákkal együtt változnak. A korábbi nyomorúságok (rabszolgaság, hontalanság, járványok okozta ~) helyébe újak jönnek: hajléktalanság, menekültek, újkori rabszolgaság, tömegeket sújtó éhínség; de a 20. sz: megjelentek a fogyasztói államok új, lelki ~ei is (magány, elszigetelődés, céltalanság). - Az evangélium szava: „szegények mindig lesznek veletek” (Mt 26,11), nem jövendölés, hanem ténymegállapítás. Az ~ mégsem a →teremtés hibája: Isten a világot úgy teremtette meg, hogy abban az ember mindenkor megtalálja a „mindennapi kenyerét”. A szükségletek hiánya tehát nem alapvető adottsága az emberi létnek. - Az ~ oka a →bűn és annak következményei: önzés, a javak igazságtalan birtoklása, pazarlás, a →szolidaritás hiánya; továbbá azok a torz nevelési rendszerek, melyek nem alakítják ki kellő mértékben a fiatalokban a problémamegoldáshoz, a társad. lecsúszás elkerüléséhez nélkülözhetetlen küzdőképességet, s a szeretetben megalapozott fegyelem megvonásával együtt attól a kapaszkodótól is megfosztják őket, melyet a lelkierő, az élet iránti alapvető bizalom, önmaguk állandó testi-lelki edzése, a küzdeniakarás és a →szenvedés termfölötti értékének ismerete adhatna nekik. A 20. sz. végére világossá vált, hogy a sokféle, szellemi és anyagi természetű ~ forrása ma sokkal inkább a lélek erőitől való megfosztottságban keresendő, mint valaha. Amikor a →marxizmus ezt a lelki rombolást elkezdte, anyagi jólétet, „földi kommunizmust” ígért; helyette azonban csak a javak szegények és gazdagok közötti megoszlásának minden eddiginél igazságtalanabb változatát hozta. - Az ~ erkölcsileg súlyos következménye, hogy a lélek erőinek megnyomorításával rosszá is tehet. Ha ugyanis az ~ olyan fokú, hogy a létezést veszélyezteti, az erkölcsi normák és a büntethetőség határai elmosódnak, ami önmagában is fenyegeti a személyt, de a közösség, a társad. rendjét is. Az se ritka, hogy a társad. bizonyos csoportjai szándékosan tartják fönn a nyomort és az ~et, hogy ezzel kiszolgáltatottá tegyenek másokat céljaik elérésére (hatalom megtartása, rabszolga-bér, emberen végzett, egyébként tiltott kísérletek, bűncselekmények pénzért végeztetése stb.). - Az Egyh. mindez ellen nemcsak tanításával tiltakozik (→Egyház szociális tanítása), hanem karitatív és tanító szerz-ei mindenkor szinte az egyetlen menedékei voltak az igazán bajbajutottaknak (a 20. sz: pl. Kalkuttai →Teréz anya). →Centesimus annus, →családpolitika, →elidegenedés, →gazdaság, →igazságosság, →Laborem exercens, →magántulajdon, →munka, →Octogesima adveniens, →Quadragesimo anno, →Rerum novarum, →Sollicitudo rei socialis, →szegénység, →személy, →szociális kérdés, →szocializmus, →tőke **

Schütz 1993:152.